Generációváltó kertészet

A Hegede Kertészet több mint négy évtizede, családi vállalkozásként működik, és idén ünnepli fennállásának 42. évfordulóját. A Kecskeméthez közeli Helvécián található gazdaság 15 hektár szabadföldi területen folytat évelőnövény-termesztést, ahol évente mintegy 1,5–2 millió növényt értékesítenek.

A generációváltás részben már lezajlott: a kertészetet alapító Hegede István és Hegedéné Szebellédi Zsuzsanna fia végzi a napi munkát és a modernizációs folyamatokat, miközben a szülők továbbra is aktívak, megőrizve a növények iránti szenvedélyüket és elkötelezettségüket.

A kertészetet ifj. Hegede István ügyvezető igazgatóval jártuk be, aki a termesztés irányítása mellett kezeli a megrendeléseket, a napi készletet, felügyeli a kiszállítást, fényképanyagot készít és nem mellékesen elmerül a kultúráikat érintő legfrissebb szakmai ismeretekben. A lehető legjobb fajtaválaszték összeállításához figyelemmel kíséri a növénynemesítők kutatásait, eredményeit és azok értékelését.

Közvetlenül a homoktalajra

A 15 hektáros szabadföldi üzemben a termesztés előnyére fordítják a terület talajtani adottságát. Az ágyások takarására nem használnak agrofóliát; a tálcás szaporítóanyagot és a cserépbe ültetett növényeket közvetlenül a homoktalajra helyezik. Ez a technológia számos előnyt nyújt: a növények intenzív gyökérfejlődésre képesek, elkerülve a cserépben ragadt, körkörös gyökérfejlődést, illetve a felszedés során felszakított gyökerek ösztönzik az átültetést követő újragyökeresedést. A park- és kertépítészeti felhasználás során, azonnali kiültetéskor ez a módszer hatékonyabb begyökeresedést eredményez.

Csak vízhiány esetén lehet gond a felszakított gyökérzetű növénnyel, ezért az üzemből kizárólag alaposan beöntözött növények kerülnek kiszállításra. A csapadékvíz-felhasználás optimalizálására és az öntözési veszteség minimalizálására is jó megoldás, ha a tálcás, cserepes növényeket közvetlenül a homoktalajra helyezik.

A kijuttatott öntözővíz egy részét magába szívja a termesztőközeg, míg a fennmaradó rész a cserép között lefolyva hozzájárul a homokban legyökerezett állomány további vízutánpótlásához. További előny, hogy a sárga homok a nyári nagy melegben lényegesen kisebb mértékben melegszik föl, mint a fekete fólia, és gyorsabban le is hűl. Ezzel szemben a napközben átforrósodott fólia éjszaka visszasugározza a hőt, amely kedvezőtlenül befolyásolhatja a növények hormonális ciklusát. Az alkalmazott technológia további haszna, hogy a homoktalajban maradó gyökérrészek tovább fejlődnek, kihajtanak, ami – nem licencköteles fajták esetében – lehetőséget ad többlet-szaporítóanyag előállítására. 

Az agrofólia-használat mellőzésének adódnak hátránya is. Nincs, ami megakadályozza a sorközök gyomosodását, valamint árukészítéskor a homokszennyezett cserepek tisztítása további feladatot jelent. Összegzésként azonban, figyelembe véve a klímaváltozás hatásait és a kertészet sajátos körülményeit, ez a technológia – még a megnövekedett munkaigény ellenére is – jelentős előnyökkel jár, mivel javítja a növények vitalitását, fokozza az ellenálló és alkalmazkodó képességüket – emelte ki ifj. Hegede István.

Ennek kapcsán a szakember megjegyezte, hogy az állandó 30 fős dolgozói létszám mellett szezonálisan további 30-40 munkavállalót alkalmaznak. Távlati termesztéstechnológiai célú fejlesztési terveik között szerepel az öntözési rendszer korszerűsítése; a felborulás ellen védő kirakórácsos növényelhelyezés bevezetése; valamint a CC-kocsikat vezető gumisínek telepítése a sorközök közé, mely a gyom ellen is véd, egyúttal pedig a kertészetet látogatók növénygyűjtését segíti.

Értékesítési szempontból is vannak fejlesztési tervek: a viszonteladók munkájának könnyítése érdekében minden fajtához színes etikettet fognak készíteni, és vonalkódnyomtató, valamint tisztítógép beszerzésén is gondolkodnak.

Az egész éves kínálatot tekintve idén 2218 fajtával dolgoznak, ebből körülbelül 900-1000 fajta folyamatosan elérhető. Köztük megannyi télálló virágzó évelő, dísz­fű, páfrány, levelével díszítő struktúra-, fűszer-, vízi és mocsári növény. A fajtakínálat negyede saját szaporítású, míg 75%-a külföldről származik. Az összes növény 50%-a saját szaporítás eredménye, abból nyerik egyebek között a díszfüveket, levendulákat, illetve a könnyen szaporítható fajokat. Szakmai véleményük szerint az egyszerű szaporíthatóság jelzi az adott növény stressztűrő képességét is, így a jó fajták ismertetőjegye lehet.

Termesztőközeg és cserépméret

Korábban hazai hahóti tőzegből és import fehér tőzegből saját keveréssel készítették a termesztőközeget. Újabban a profi közeg-előállítók földkeverékei felé fordultak, és áttértek a cserepező- és szaporítóközegeikre. A minőséget garantáló RPP és RAL bizonyítvánnyal rendelkező, lettországi gyártó és forgalmazó vállalattal kötöttek együttműködést, figyelembe véve a kertészet környezeti és klimatikus adottságait, valamint a termesztett növénykultúrák igényeit. Ifj. Hegede István közreműködésével, egyedi receptúra szerint állítottak össze többféle általános ültetőkeveréket. A lett közeg kertészeti perlitet, svéd agyagot, leonarditalapú huminsav-komplexet, továbbá különböző hasznos talajlakó gombákat és egyéb hasznos élőlényeket tartalmaz biológiailag oltott formában. A műtrágyát a kertészetben juttatják a keverékbe a tápanyagveszteség minimalizálása érdekében.

A cserépméretet a vásárlók igényeihez igazították. A növényeket azonnal tovább­ültető parképítők elsősorban a kisebb, 9 × 9 centiméteres cserépben elérhető növényeket részesítik előnyben, míg a viszonteladók általában a 14 centiméteres és annál nagyobb cserepes növényeket keresik.

Emellett nagyobb számban használnak 11 × 11-es cserepet is, amelyekben elsősorban a nagyméretű magánkertekhez vásárolják a növényeket. A díszfűféléket jellemzően nagyméretű konténerekben termesztik. A kisebb, szögletes edénybe ültetett növények ideálisak a tavaszi és őszi kiültetésekhez, míg a nyári, július végi, augusztusi ültetések során előnyt jelent, ha a növények több közeget tartalmazó edényben nevelkedtek. A nagyobb földlabda több tápanyagot biztosít, így kedvezőtlenebb környezeti feltételek esetén extra védelmet nyújt a növény számára.

Növényelhelyezés, szabadföldi nevelés

A konténertelepen elhelyezett növényeket fény- és vízigény szerint csoportosítják. Azonos blokkokban helyezik el a hasonló igényű növényeket. Külön kapnak helyet a vízi- és tóparti növények, íriszek, valamint a szárazságtűrő, xerofil növények, így a divatos varjú­hájak (Sedum-fajták) és a Yucca-anyatelep. Az árnyékkedvelőket laza ár­nyékot adó faültetvények alatt nevelik.

A szabadföldön, természetes környezetbe helyezett állományok a szélsőségekhez jobban hozzászoknak, a fény­igényes fajok szép zömökek maradnak törpésítés és egyéb hormonális beavatkozás nélkül is.

A szellős környezetben az öntözővíz hamar leszárad a lombról és gátat vet a gombás betegségek kialakulásának.

Értékesítés, vásárlói igények

Vevőik között egyaránt megtalálhatók táj­építészek, kertépítők és kertészei árudák. Valamennyiük igényét ugyanolyan szakmaisággal, nagy odafigyeléssel követik, és kínálnak adott célra felhasználható és a stílusirányzatnak megfelelő fajtákat, legyen az közterület, nagyberuházás vagy magánkert. Viszonteladó partnereik számára heti rendszerességgel fényképes növénylistát küldenek az aktuálisan virágzó növényekről. Fontos számukra, hogy a kertészeti árudákat változatos, korszerű, jó minőségű, klímatűrő és életképes növényanyaggal lássák el, hiszen meggyőződésük, hogy a vásárlók sikerélménye hozzájárul a kertkultúra elismertségéhez.

Egynyári vagy évelő?

Az elmúlt években a közterületi, valamint a magánkertek növényalkalmazásában is egyre inkább előtérbe kerültek az évelő fajok az egynyáriakkal szemben. Ennek egyik fő oka az egynyáriágyások magas fenntartási költségében, illetve a klímaváltozásból adódó nyári extrém hatásokban keresendő. Kérdésünkre ifj. Hegede István megerősítette, hogy

az évelő növények iránti kereslet folyamatosan növekszik, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem feltétlenül indokolt kizárólag erre a növénycsoportra támaszkodni a bevált növényalkalmazási gyakorlatban.

Véleménye szerint mind az egynyári növények, mind a cserjék alulértékeltté váltak az utóbbi időben. Minden növénycsoportot – évelőket, egynyáriakat és cserjéket – egymással összhangban, rendszerként célszerű kezelni. Bizonyos területeken, például nagy forgalmú városrészek belső terein továbbra is javasolt egynyári növényeket telepíteni, mivel önmagában az évelők alkalmazása nem garantál esztétikai javulást, és fenntartási igényük sem minden esetben alacsonyabb. A jelenleg divatos évelőfajták első éves megjelenése feltűnő lehet, azonban hosszú távú életképességük sokszor még nem igazolt. Az egynyári növények továbbra is kiemelkedő esztétikai értékkel rendelkeznek, ezért helyük van a kiültetésekben.

Forrás: Merényi Alexandra, Kertészet és Szőlészet