A hagyomány és a digitális eszközök ötvözése
Németh Balázsék családi gazdaságban készítik az Alpokalja elnevezésű sajtot. A gazdaság Győr-Moson-Sopron vármegyében, Répcevis községben található. A 300 lelket számláló falu közvetlenül a magyar–osztrák határ mellett, a Kisalföld és az Alpokalja találkozásánál helyezkedik el.
A családi vállalkozás állattenyésztési vezetője és sajtmestere Németh Balázs, akinek családjában a tehenek tartása régi hagyomány, még dédnagyapja kezdte el, majd nagyapja és édesapja, valamint ő is folytatta a tradíciót. A család számíthat még a 89 éves nagypapára is, ő is aktív, gondozza az állatokat, valószínűleg ez a hasznos munka tartja meg jó egészségben.
A családnak jelenleg már több mint 20 magyartarka állata van, ebből 10 körüli az a létszám, amelyet fejnek. A fennmaradó részt a szárazon állók és a szaporulat teszi ki. A szarvasmarhák szabad tartásban töltik napjaikat, az istállóban mélyalmos fekvőhelyek vannak kialakítva számukra.
Az üszőborjúkat mindig megtartják, míg a bikákat hizlalásra értékesítik. A családi gazdaságában a jószágok nem csupán számot, hanem nevet is kapnak, és mindenkinek megvan a kedvenc tehene.
A legeltetés egyelőre nem megoldott. Maguk termesztik a takarmányt, összesen hatvan hektáron gazdálkodnak. Alapvetően szántóföldi növények termesztésével foglalkoznak, de megtermelik az
Semmilyen takarmányt nem vásárolnak, így a tehenek egészséges, GMO-mentes táplálékot fogyaszthatnak. Ennek a sajtkészítés szempontjából van óriási jelentősége, mert a sajt így teljes egészében adalékanyag-mentes lesz, és íze tükrözi az Alpokalján megtalálható terroirt.
Hatékonyságnövelés
A családi gazdaság vezetője tisztában van azzal, hogy komplex feladat az övé: össze kell hangolni a tejtermelést, tejfeldolgozást és kereskedelmet. A munka hatékonyabbá tétele érdekében számos innovatív módszer és lehetőség áll rendelkezésre, melyeket megismerve a munka egy részét jelentősen segíteni tudják.
Balázs a tavalyi év folyamán részt vett egy bemutatón, melyet Jákon, a Rácz családi gazdaságban szerveztek. Ott találkozott először a V-N-V Hűtés- és Fejéstechnika Kft. által forgalmazott tehénfigyelő rendszerrel, és meggyőződhetett annak hasznosságáról. A látottak eredményeként januártól már saját gazdaságukban is használják a rendszert.
– Az eddigi tapasztalatok alapján, büszkén mondhatom, hogy a január elejétől működő rendszer meghozta a várt eredményt, ugyanis a legutolsó vemhességi vizsgálatnál 6 termékenyítésből 6 vemhes jószágunk lett – büszkélkedett Balázs.
A SenseHub tehénfigyelő rendszer a piacon már bevált, tökéletesített algoritmusok segítségével elemzi az aktivitást, a kérődzést, az evést és egyéb viselkedési adatokat. Valós időben nyújt hasznos információkat a szaporodásról, egészségről, valamint az egyes tehenek és csoportok állapotáról.
Az inszeminálást is Balázs végzi, a rendszer pedig nagy segítséget nyújt számára ebben, hiszen mobiltelefonra vagy számítógépre is jöhet a tehenekkel kapcsolatos ivarzási és egészségi riasztás. A rendszer nemcsak az ivarzást jelzi, hanem megadja azt az optimális időablakot is, amikor a termékenyítés a legsikeresebb lesz. Ezáltal sokat tud spórolni mind a sperma, mind pedig a takarmány költségén.
A rendszernek köszönhetően már sikerült egy tehén betegségét időben felfedezni, így sikeresen megelőzték az állat állapotának rohamos romlását. Azzal, hogy hamar felismerhetők az egészségügyi problémák, sokszor megelőzhető az antibiotikum használata.
Amint ismeretes, az antibiotikumokkal kapcsolatos szabályozások sokkal szigorúbbak lettek. Gyorsabb gyógyulás, kevesebb tejveszteség érhető el, illetve az is figyelemmel kísérhető, hogy az alkalmazott gyógymód hatásos-e. Ha nem, akkor hamar lehet másik gyógymódra váltani. Mindezt grafikonokon is lehet követni.
– Azért volt szükségünk a rendszerre, mert fejésnél és takarmányozásnál találkozunk az állatokkal, és akkor ritkán mutatják az ivarzás jeleit.
A nap többi időszakában, mivel többfajta tevékenységet végzünk, nem vagyunk az állatok közelében, de az eszköz érzékeli az információkat és továbbítja azokat számunkra.
A legfontosabb információ az, ami az ivarzás időpontjára vonatkozik, mert erre alapozva az optimális időpontban tudunk sort keríteni a termékenyítésre. Az egészségi állapot jelzése is fontos információ, mivel számos esetben a jelenség mögött a kérődzés, az emésztés leállása lehet.
Volt már rá példa, hogy leállt a kérődzése a tehénnek, vagy nem evett, mert nem volt étvágya, de a készülék révén időben lehetett intézkedni a probléma orvoslására – mesélte Németh Balázs.
Extra minőség, svájci színvonal
Már három éve annak, hogy Balázs a sajtkészítés alapjait elsajátította a Székelyföldön élő Bányász Józseftől, de sokat köszönhet a Dunaharasztiban működő családi vállalkozásnak, a Paraszt sajtnak is – Ficsor Árpád és Magyar László a mai napig segítik sajtkészítői munkáját. Az azóta eltelt rövid idő alatt termékeikkel már számos elismerésben volt részük.
Az állatokat reggel és este fejik a fejőházzá átalakított istállóban, innen a tej a tejhűtőbe, majd a tejfeldolgozó üzem sajtkészítő kádjába kerül.
A tejfeldolgozó üzemet is saját forrásból, családi összefogással alakították ki. A sajtkészítő kádban a tejet 63 Celsius-fokon, három percig kíméletesen hőkezelik, így megőrzik annak minőségét. A sajtkészítő kádban háromszáz liter tejből három guriga, összesen 25-27 kilogramm sajt készül, ami télen zsírosabb, nyáron lágyabb állagú.
A naponta termelt tej mennyisége nem lesz napi hatvan liter, mint a holstein marhák esetében, csak tehenenként 15-20 liter, de sokkal jobbak a beltartalmi értékek: a zsírtartalom 4,3 százalékos, a fehérjetartalom pedig 3,6 százalékos. A tejben az összcsíraszám mindig tízezer alatti, a szomatikus sejtszám pedig 15 000-től 70 000-ig terjed, mely lényegében extra minőséget, svájci színvonalat jelent. Ez kell a jó sajthoz.
– Kísérletezünk továbbá az A2-es típusú tejjel is. Kézzel fogható hozadék is van már, hiszen a feleségem meg tudja emészteni ezt a tejet – mondta Balázs.
Erjesztett takarmányt nem etetnek, rétiszénára és lucernaszénára alapozzák a takarmányozást. Az így készült szénatejet helyben dolgozzák fel, sajtot készítenek belőle. Az udvaron lévő, egyik kétszáz éves gazdasági épület pincéjében alakították ki a sajtérlelőt. A helyiségben érlelődő sajtokat egy nagy üvegajtón keresztül az érdeklődők is szemrevételezhetik.
Ha innovatív eszközöket is használunk a működtetéshez, annak hatása és eredménye a kis méretű családi gazdaságban is érvényre jut.
Svájci mintára kemény és félkemény sajtok készülnek: raclette, comté és a harmadik a Jóska bátyám kedvence, amit Bányász József tiszteletére nevezett el így Balázs. Emellett a vásárlói igényekhez igazodva kapható náluk trappista és parenyica is, utóbbi különböző ízesítésben. A sajtokat lucfenyődeszkán érlelik, természetes kéregflórával. A gurigákat eleinte naponta, később kétnaponta, végül heti két alkalommal sós vízzel mossák és forgatják.
A fejlesztések folytatódnak
A befektetett munkának megvan az eredménye, mert a családi gazdaság az utóbb megtartott két országos sajtmustráról is elhozott két-két dobogós helyezést.
A fejlesztésben nem állnak meg itt, nemrég nyertek európai uniós fejlesztési támogatást eszközökre, és tervben van egy kis bolt és kóstoltató helyiség kialakítása is, ahol tíz embert tudnak majd egyszerre vendégül látni.
Számítanak a Répcevisre érkező, elsősorban kerékpáros turistákra, akikkel a saját sajtok mellett kőszegi és soproni borokat kóstoltatnak, és raclette sütéssel is kedveskednek majd nekik. A vásárlók piacokon, fesztiválokon és helyben vásárolhatják meg a sajtokat, melyeknek jó híre szájról szájra terjed.
Németh Balázs azon a véleményen van, hogy nem kell feltétlenül nagy gazdaságban, sok állatban gondolkodni, ha innovatív eszközöket is használunk a működtetéséhez, mert annak hatása és eredményessége a kis méretű családi gazdaságban is érvényre jut.
Ennek fontos feltétele, hogy a termelés a szántóföldtől az asztalig legyen megszervezve, és ne váljunk a kereskedő kiszolgáltatottjává, mert csak így tartható meg az egészséges táplálékhoz való hozzáférés lehetősége.
Forrás: Beregszászi Miklós, Kistermelők Lapja
