SebiTanya, azaz a Sebestyén családi gazdaság

A Sebestyén családi gazdálkodás 1995-ben indult, mikor is Sebestyén Zsolt apósa kivált a téeszből. Volt négy magyartarka tehene, Zsolték is vettek melléjük további négyet, ezzel az állatlétszámmal vágtak bele az állattartásba. Az elmúlt harminc év során sok minden történt a családi gazdaság életében.

Létrehozták a Zala vármegyei Óhídon a SebiTanyát, amelynek működéséről Kövesdi Réka, a Magyartarka Tenyésztők Egyesületének tenyésztési mérnöke kérdezte a gazdaságvezetőt.

Miért pont a magyartarkára esett a választás?

– Akkoriban probléma volt a tejátvétel rendszerével, és a több lábon állás lehetősége miatt választottuk ezt az univerzális fajtát. Egyfelől jó hízóalapanyag, nem mellesleg jó minőségű tejtermelési mutatói is vannak, amolyan igazi háztáji kategória. Jó döntésnek bizonyult, mert utána hamarosan megszűnt a tejipari szerződésünk is. Hordtuk a tejet a környező falvakba, üvegeztük, elég sok munka volt vele, de talpon kellett maradnunk.

Milyen fejéstechnológia állt rendelkezésre a kezdetekkor?

– Eleinte kötött tartásban, sajtáros fejéssel oldottuk meg a fejést, cipeltük a tejet 25 literes kannákban. Majd 3-4 évvel később extenzív húsmarhatenyésztésbe is belefogtunk (szintén magyar tarkával), saját szaporulatból.

Ebben az időszakban még nem voltak EU-s támogatások, próbálkoztunk, amivel tudtunk. Idővel felduzzasztottuk a húsmarhaállományt: több mint 50 tehenünk lett, és nagyon jó eredményeket sikerült elérnünk.

Milyen fejlesztéseket terveztek és eszközöltek időközben?

– A falu végén kezdtünk építeni egy tanyát. Ott egy lakóházat építettünk magunknak, illetve istállót, aminek az egyik végében most már fejőházat és tejházat alakítottunk ki, a másik végén pedig lovak vannak. 2008 körül eredetileg ez az istálló 15 fejőstehén rendelkezésére állt, 2 sajtárral fejtük őket, és háztól adtuk el a tejet, illetve sajtot készítettünk. A fejés kötötten zajlott, de a teheneknek volt kifutójuk.

Folyamatosan bővült az üzem, fejlesztettünk, bővítettük az eszközöket. Majd a 2010-es évek közepén egy ÁTK-pályázattal építettünk egy 900 négyzetméteres növekvő almos istállót, trágyatárolót. Következőleg egy fiatal gazda pályázat segítségével a fejési technológiát modernizáltuk és bővítettük. Vettünk egy használt fejőházrendszert Németországból, egy 2 x 4 állásos halszálkás Alpha-Lavalt (a mai napig ezt a rendszert használjuk), illetve vásároltunk néhány tehenet kiegészítőleg, de csak holstein-frízre volt lehetőségünk, szerződést kötöttünk az akkori Pannontejjel. A sajtkészítésből fennmaradt tejet vitte el a tejipar.

Egy következő ÁTK-pályázattal etető­utat, silóteret építettünk, bálázót, kaszát, rendsodrót vásároltunk. Majd egy energetikai pályázattal pedig 20 kW-os nap­elemrendszert építettünk ki a tanyára.

Van egy kistermelői húsfeldolgozó üzemünk is, ami három éve készült el. Ez egy komoly beruházás volt, 30 x 7 méteres az épület, melynek tetőterére lakást tervezünk kiépíteni, illetve az épület elején kialakítottunk egy helyiséget, ahol a feldolgozott hústermékeket és a sajtokat értékesítjük. A húsüzemben van kettő hűtőkamra, füstölő, feldolgozó helyiség: kolbászokat, szalámikat, kenőmájast, hurkát stb. állítunk elő.

Ezeken kívül van gépszínünk, műhelyünk, sajtkonyhánk, tejházunk, karámrendszerünk, silótereink, szénapajtánk, valamint trágyatárolónk is. További fejlesztéseket nem tervezünk, inkább a meglévő rendszerünket finomítgatjuk. Munka van bőven, nehézségek időnként mindenhol adódnak, de a gazdaságunknak, úgy gondolom, így működnie kell.

Hogy épül fel a családi gazdaság?

– Jelenleg 150 hektár földterület áll rendelkezésünkre, amiből 50-60 hektár bérelt terület, a többi saját tulajdonunkban van. Szántóterület ebből 100 hektár, rét pedig 50 hektár.

Családi gazdaságunk két szervesen összefonódó részből áll: egy egységet képez apósom és nagyfiam, egy további egységet pedig feleségem, két kisebb fiam és jómagam.

Az apróbb, „mindenes” munkákban pedig egy helyi nyugdíjas bácsi segít nekünk alkalmazottként. Apósom készül a gazdaságátadásra nagyfiam részére, várjuk a pályázatot ehhez a projekthez.

Hogyan jellemezné most a gazdaságot?

– Időközben a magyartarka-húsállományt felszámoltuk, bivalyok vannak helyettük, melyeket a saját üzemünkben fogunk feldolgozni. Jelenleg 40 tehenet fejünk, ezek közül még 8-10 holstein-fríz tehén, de selejtezést követően magyartarka tehenek fogják átvenni a helyüket. Úgy tapasztaljuk, hogy a mi tartási és takarmányozási rendszerünkkel nem termel több tejet a holstein-fríz, tehát nincs kérdés a fajtát illetően. A termékenyítést mindig bikával oldjuk meg, természetesen magyartarka tenyészbikával.

Mi az üszőt, bikát egyaránt felneveljük, az üszők jelentik az utánpótlást, a bikák pedig vágásra kerülnek. A gazdaságunkban összesen közel 100 magyartarka szarvasmarha, 30 nóniusz ló, továbbá összesen 50-60 db magyar nagyfehér, duroc és mangalica sertés található, valamint komondor és mudi kutyák látják el őrző-védő feladatukat.

A takarmányozási és tartási módszert kérem röviden mutassa be!

– Nálunk jó kondícióban vannak tartva a jószágok, kiváló minőségű kukoricaszilázst, lucernaszenázst, roppantott kukoricát, árpadarát, búzadarát, lucernaszénát kapnak a marhák. A takarmányt teljes egészében magunk állítjuk elő és keverőkocsiban készítem elő, napi egyszer reggelente osztom ki.

Premixet, valamint szóját nem használunk, arany középutat próbálunk megcélozni: ne legyen költséges, de ne is legyenek a tehenek „kizsigerelve”. Tejünk beltartalmi értékei meghálálják ezt, kiváló tejzsír- (4,5%) és tejfehérje (3,6%)-értékeink vannak. Három hónapja a tejipar szerződését ideiglenesen felmondtuk, jelenleg az összes tejünk 30 százalékát dolgozzuk fel, a sajtkészítésből fennmaradó heti 2000 liter tejünket pedig az Élő Bolygó Tanya viszi el. Mi még antibiotikumot sem használunk, a tőgygyulladásokat is gondos kifejéssel kezeljük. Napi tejünk 18 liter körül alakul, de ezt jó kondícióban lévő, egészséges tehenektől kapjuk.

Nálunk korcsoporttól függetlenül ugyanazt a takarmánykeveréket és ad libitum lucernaszénát kapják a jószágok.

A hízóbikákkal külön etetünk még ad libitum abrakot is, így tehát nincs túlbonyolítva a takarmányozás metodikája. Egy tehén átlagos napi adagja a következő szerint alakul: 5-6 kilogramm roppantott kukorica, 3-4 kilogramm árpa vagy búzadara, ezen felül nyalósóhoz is hozzáférnek az állatok. A vemhes üszők és a vemhes apasztott tehenek egy kb. 0,5 hektáros kifutót tudnak használni, a többi korcsoport kizárólag istállóban van. A borjakat egyedi tartásrendszerben tartjuk, tejporral itatjuk őket, választás után vegyes ivarú csoportokba rendezve az istállóba kerülnek, kb. 250 kilogrammos korukig. Ezután ivar szerint további csoportokba szeparáljuk őket.

Forrás: Kistermelők Lapja