A közösség építő ereje a jövő szolgálatában
A vidéki életminőség javítása, a közösségek megerősítése és a helyi értékek felemelése – ezek a Pannónia Kincse LEADER Egyesület munkájának alapjai. A LEADER-program egy olyan lehetőség, ahol az érintettek dönthetik el, mire van leginkább szükségük, így válik valósággá a „bottom-up”, vagyis az „alulról építkező” fejlesztési szemlélet.
A LEADER mozaikszó a francia „Liaison Entre Actions de Développement de l’Économie Rurale” kifejezés rövidítése, amely magyarul annyit jelent: kapcsolat a vidéki gazdaság fejlesztését szolgáló akciók között. A programot az Európai Unió indította el az 1990-es években azzal a céllal, hogy a vidéki térségek ne csupán támogatást kapjanak, hanem saját maguk alakíthassák ki fejlődésük irányait. A LEADER alapelve az úgynevezett „bottom-up” építkezés, amelyben a helyi közösségek mondják meg, milyen projektekre van szükség. Így valósulhat meg, hogy minden térség a saját értékeire, adottságaira és hagyományaira építve képes fejlődni. Az országos lefedettséget több mint száz LEADER-egyesület valósítja meg.
Összefogás a térségben
A Pannónia Kincsei LEADER Egyesület egy helyi akciócsoport (HACS), amely a győri, pannonhalmi és téti kistérség 62 települését, 75 vállalkozóját, 55 civil szféra képviselőjét és magánszemélyeit fogja össze, akik közösen határozzák meg a fejlesztési irányokat. A 2008-ban alakult egyesület célja, hogy a térségben élők életminőségét javítsa, támogassa a vállalkozásokat, erősítse a közösségeket és elősegítse a helyi értékek megőrzését és hasznosítását. Forrásukat az Európai Unió biztosítja, mely a rendezési területén élő lakosság számához igazodik. A Pannónia Kincse az egyik legnagyobb fejlesztési kerettel rendelkező HACS az országban.
Az évek során számos projekt valósult meg az egyesület koordinálásával: közösségi terek újultak meg, falunapok és kulturális rendezvények kaptak támogatást, valamint több turisztikai fejlesztés is elindult.
– Forrásaink kezdetben az épített örökség megvédésére irányultak, de az utóbbi időben a gazdaságélénkítés és a vállalkozásösztönzés kap leginkább hangsúlyt – meséli Holyevácz Judit, a munkaszervezet egyik projektvezetője. – Ezen kívül nagy sikere van a gyermektáboroztatási pályázati felhívásainknak, ahol az edukációs célú tematikákat, mint például a hagyományőrzést, az egészségmegőrzést vagy a környezetvédelmet részesítjük előnybe.
– Másfél éve tartottunk egy fórumot – folytatta a projektvezető –, ahol arra a kérdésre kerestünk választ, milyen módszer lenne a legmegfelelőbb a helyi termelők felkarolására. Három lehetőséget vizsgáltunk, és megismerésük érdekében tanulmányi utakat szerveztünk. Először Zalában járva megismerkedtünk a már régóta működő Nyitott Porta intézményével, ők 2019 óta észt mintára szervezik ezt az élmény alapú vásárlásösztönző tevékenységet. Ezt követően a Vidék minősége Védjegy, illetve a védjegyhálózat működésébe nyerhettünk betekintést, végül pedig 2024-ben ellátogattunk Mátészalkára, ahol meglátogattuk a Minden, ami Szatmár-Bereg elnevezésű boltot. Ezt a három lehetőséget összevetve, valamint ötvözve hoztuk meg a döntést a Nyitott Porta mellett, melyet úgy tervezünk, védjegyként is lehetne használni, kevésbé szigorú feltételekkel, mint általában egy védjegyet.
Nyitott Porta Napok
A Pannónia Kincse Nyitott Porta Hálózat 12 alapítótagjának célja egy olyan hálózat létrehozása, amely segíti a helyi gazdákat és a termelőket az egységes megjelenésben, a termékek népszerűsítésében és a helyi értékek megőrzésében.
A hálózat közös kommunikációval és fejlesztésekkel támogatja tagjait, kiemelve a minőségi, helyben készült termékeket a tömegáruval szemben.
A tagok száma folyamatosan növekszik. Az Egyesület is promotálja az eseményt, de legtöbbet ez ügyben a porták maguk tehetnek, feladatuk, hogy a nyílt napon minél több látogatót csalogassanak. Ezt a digitális térben leginkább a közösségi médián keresztül tudják megtenni.
– Közös célunk a helyben vásárló közösség generálása, és ehhez elengedhetetlen az agroturisztikai megközelítés, ugyanis ez mozdítja elő a helyi termelők ismertségét és hívja fel a figyelmet a helyben készült termékek egyediségére. Hálózatunk február végén alakult, és áprilisban már meg is tartottuk az első Nyitott Porta Nyílt Napot, mely már az első alkalommal is közönségsikernek bizonyult. Idén még csak 5 térség csatlakozott, ez úgymond egy próbaverzió, és reményeink szerint hamarosan az egész országra kiterjeszthető programsorozattá fejlődik – ismertette Holyevácz Judit.
A kampány gördülékenységét és sikerét több tényező is befolyásolja. Ilyen és egyik legfontosabb az időjárás, ugyanis erősen meghatározza a látogatási kedvet és részvételszámot.
– Itt ki is emelném az egyesület által támasztott alapkövetelményeket: minden portának rendelkeznie kell fedett vendéglátótérrel, és a látogatók számára mellékhelyiség használatát is lehetővé kell tenni. Az alapkövetelmények legfontosabb és meglepő módon legérzékenyebb pontja a hálózat többi tagjával történő együttműködés.
Kolbásztöltéstől a fafaragásig
A Pannónia Kincse LEADER Egyesület Nyitott Porta Napján nem csak az élelmiszer kap főszerepet. Számukra fontos a népi mesterségek hagyományainak ápolása. Ennek köszönhetően, aki a térségbe látogat, hogy betekintést nyerhessen a helyi értékteremtők életébe, Pannonhalma mellett található Écsre érkezve megnézheti és kipróbálhatja, hogyan dolgozik Schreiner Károly fafaragó mester. A népi iparművész több évtizedes munkásságának köszönhetően a környék fafaragó hagyományai nemcsak megyei értéknek, hanem kulturális örökségnek is számítanak.
A nyílt napon betekinthetünk a műhelybe, megnézhetjük a mester régi szerszámokból álló gyűjteményét, az elkészült és a még folyamatban lévő munkákat. Ha valaki késztetést érez, ki is próbálhatja a faragást.
Az országban egyedül a téti Intarzia Műhelyben van lehetőségünk betérni és kipróbálni azt, amivel Kránitz Ildi nap mint nap foglalkozik. A látogatók itt saját intarziás könyvjelzőt készíthetnek maguknak, miközben megismerhetik az intarziakészítés műhelytitkait.
A Bakony Kincse Biokertészet egy olyan ökológiai szemléletű és biominősítéssel rendelkező kisgazdaság, mely kizárólag természetes növényvédelmi és növénytáplálási módszereket alkalmaz, melyek nemcsak a környezet védelme szempontjából fontosak, hanem a kiváló minőséget is garantálják. Gyógynövényeiket és fűszernövényeiket helyben szárítják és csomagolják, és mindenféle adalékanyagtól mentesek. A szárítás mellett a növényekből illóolajok is készülnek.
Csikvándon járva pedig megismerhetjük, hogyan működik egy, a régi szép időket idéző gazdaság: milyen lehetett, amikor a háznál nevelt sertés a család szántóföldjén megtermelt takarmányból táplálkozott és került a család által feldolgozásra, végül az asztalra. Az adalékanyag-mentes, régi ízvilágot idéző hústermékek előállításának munkafolyamatából a termesztéstől a feldolgozásig a család minden tagja kiveszi a részét.
A Nyitott Porta Napok közel hozza egymáshoz a vidéki élet mindennapjait, a helyi értékeket és a látogatók kíváncsiságát. Minden egyes portán kapunk egy darabot a múltból, megismerhetjük a jelent, melynek kreatív megoldásai a jövő számára is új kapukat nyithatnak. A rendezvénysorozat így válik jóval többé, mint egy kirándulás. A nap végére egész biztosan tudatosul bennünk, hogy a vidéki élet megőrzése és annak megosztása mindannyiunk közös ügye.
Élő kapcsolat a helyi értékekkel
A Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. Vidék- és Térségfejlesztési Támogató Egysége szervezésében kerül megrendezésre a Nyitott Porták Napja rendezvénysorozat, melynek célja az agroturizmus ismertségének növelése, az agroturisztikai szolgáltatók láthatóságának és az élményprogramok elérhetőségének elősegítése. Kiemelten fontos a termelő és a fogyasztó kapcsolatának erősítése, illetve a rövid ellátási láncok fejlődése. Az idén debütáló programhoz 5 térség 150 családi gazdasága csatlakozott és nyitja meg portáját.
Forrás: Mravik Henriett, Magyar Mezőgazdaság
