Élet a szikes pusztán – bivalyoktól a bölömbikáig

Őshonos állatok, ősi ridegtartásos állattenyésztésével foglalkozik Szomor Dezső. Területeinek nagy része a Kiskunsági Nemzeti Park része és a Natura 2000 hálózatba tartozik, így az ökofarmon a gazdálkodás szigorú környezetvédelmi és fenntarthatósági előírásokhoz igazodik.

Figyelembe kell venni a természetvédelmi célokat és szabályokat, ezért döntött többek között a szürkemarha, bivaly, mangalica, rackajuh tartása mellett, ami a Magyarországon őshonos állatok génmegőrzését is szolgálja.

Jelenleg 4500 hektár területen 11 gulya legel, összesen 3000 szürkemarha, 600 bivaly, és 1000 rackajuh.

A Felső- kiskunsági-puszta a Hortobágy után az Alföld második legnagyobb szikes pusztája, legismertebb része Apaj. A Duna egykori alacsony árterén helyezkedik el. A hajdani folyómedrek ma is követhetők mind hidrográfiai, mind botanikai szempontból. A vízjárta területeket száz évvel ezelőtt lecsapolták, annak reményében, hogy szántóföldeket nyernek cserébe. A talajvíz magas sótartalmának és a párolgásnak köszönhetően megindult a szikesedési folyamat. A táj mai képét meszes-szódás puszták, szikes rétek, legelők, és löszös-homokos hátak határozzák meg.

A folyószabályozás előtt gazdag madárvilág jellemezte a tájat, és vonuló madarak táplálkozási helye volt, a szikes puszta viszont leszűkítette a madarak élőhelyét.

Szomor Dezső úgy gondolta, hogy a mesterséges halastó megoldás lehet több problémára, és gazdasági haszonnal is járna.  Az egykori élővilág legalább töredékének visszaállítására célszerűnek látszott a halastó építése. Tíz év alatt alakították ki az összesen 450 hektár nagyságú halastó rendszert, és körülötte az 500 hektárnyi vizes élőhelyet a szikes legelőn. A halastavakból szivárgó vízzel, a földek elárasztásával a madarak számára is kiváló költőhelyek jöttek létre, és biztosítják az állattartáshoz szükséges és megfelelő takarmányt is.  A tavakban pedig főként nyurgapontyokat tenyésztenek.

Itt alakította ki a nemzeti park a Réce tanösvényt, az 1 km hosszú utat végigjárva tanulmányozhatjuk a sziki és nádi fészkelő közösség tagjait, a környező szikes puszták élővilágát. A puszta állatvilágának kiemelkedő értéke a nagy testű pusztai madár, a túzok, amelynek egyik legjelentősebb hazai állománya él itt. Láthatunk többek között kanalas récét, nagy kócsagot, barna rétihéját, fehér gólyát, bütykös hattyút, bölömbikát,

Az ösvény két végén lévő megfigyelőtornyokból pedig kitűnő rálátás nyílik a pusztára, ahol az ökofarm gulyái legelnek.

Az ökofarm történetéről, a génmegőrzésről és az őshonos állattartásról részletes írás olvasható a Kistermelők Lapja és a Magyar Mezőgazdaság című lapokban.

Forrás: Sárközi Judit, magyarmezogazdasag.hu