Veszélyben a családi gazdaságok jövője Európában
Az Arte hírcsatorna megrázó riportban mutatta be, milyen súlyos kihívásokkal küzdenek a családi gazdaságok Belgiumban és egész Európában. A riport középpontjában Valentine története áll, aki azért lett gazdálkodó, hogy megmentse apja bajba került farmját – miközben a kontinensen gazdaságok tízezrei tűnnek el az utódlás hiánya miatt.
Az Arte hírcsatorna interjúja nyersen világít rá arra a válságra, amely a belga és európai agráriumot fenyegeti: a családi gazdaságok utódlási láncának megszakadására. A riport Valentine történetét mutatja be, aki nem készült mezőgazdásznak, ám amikor apja tehenészete a megszűnés szélére került, úgy döntött, átveszi a gazdaságot. A farm fennmaradása egy szövetkezet közreműködésének is köszönhető, amely megvásárolta a művelt területeket, így lehetőséget adva a fiatal gazdának a folytatásra.
Valentine azonban a kivétel. Belgiumban az elmúlt harminc évben a gazdaságok több mint fele eltűnt, mert nincs, aki továbbvigye a családi örökséget. Vallóniában ma 12 500 működő gazdaság maradt, ám ezek 67 százalékát 55 év feletti gazdálkodók irányítják. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy közülük 80 százaléknak nincs olyan utódja, aki átvenné a farmot.
A gazdaságátadás – bár kulcsfontosságú – korántsem egyszerű folyamat. Jogszabályi, adminisztratív és területi kérdések sora nehezíti, és sokszor érzelmileg is megterhelő, hiszen az idősebb generáció a gazdaságot inkább örökségnek, mint átadható vállalkozásnak tekinti. Ezzel szemben a fiatalok saját terveiket, új gazdasági elképzeléseiket szeretnék megvalósítani, ami gyakran okoz konfliktust a családon belül.
Az európai mezőgazdaság egyik legnagyobb drámája éppen ez: a kontinens-szerte magas arányban vannak jelen az idős gazdák, különösen olyan országokban, ahol a mezőgazdaság hagyományosan erős, mint Spanyolország, Olaszország vagy Románia. Romániában az emberek több mint ötöde dolgozik a mezőgazdaságban, ami a legmagasabb arány Európában. A kommunizmus előtt még a lakosság 80 százaléka élt vidéken, majd gyors városiasítás következett. Mindez máig hat: sok fiatal számára ma visszalépésnek tűnik vidéken élni, alacsony bérekkel és nehéz munkakörülményekkel.
Monica Tudor, a bukaresti mezőgazdasági intézet kutatója szerint azonban a fordulat lehetséges. A COVID–19 járvány idején a városok közelében élő gazdák bizonyították, hogy létfontosságú szereplői a helyi ellátásnak és a társadalmi stabilitásnak. E tapasztalatok alapján a fogyasztók és a gazdák közötti kapcsolat újraépítése lehet a jövő záloga.
Ezt a szemléletet követi Valentine is: a termelőtől a fogyasztóig tartó közvetlen értékesítésre épít, amely szerte Európában egyre népszerűbb. A rövid ellátási láncok erősítése segítheti a kisebb gazdaságoknak életben maradni, stabil megélhetést biztosítani és közelebb hozni a városi lakosságot a vidéki termelés valóságához.
A riport nyomán kirajzolódik: az idősebb gazdálkodók 80 százalékának nincs utódja, és ez egész Európára jellemző – így Magyarországra is. Az agrárium jövője azon múlik, sikerül-e vonzóvá tenni a fiatalok számára a vidéki életet, támogatni a gazdaságátadást és erősíteni a termelők és fogyasztók közötti bizalmat. A kontinens élelmiszerbiztonsága, vidékének életképessége és hagyományos agrárkultúrája is ezen áll vagy bukik.
Forrás: Arte.tv
