Digitális kézműves labor Szlovéniában

A szlovéniai Ribnicában az Európai Unió támogatásával megvalósult projekt a hagyományos fazekasságot kapcsolta össze a 3D-technológiákkal. A kreatív műhely új digitális ismereteket adott a helyieknek, miközben korszerű eszközökkel segítette a kézműves örökség megőrzését és továbbadását.

Összefoglaló

Ribnica község a szlovén kézművesség egyik meghatározó bölcsőjeként ismert, kulturális identitásában központi szerepet tölt be a fából készült használati tárgyak előállítása és a fazekasság. Az erős természeti, kulturális és infrastrukturális adottságok ellenére azonban a hagyományos kézműves tevékenységek folyamatosan visszaszorultak. A helyi gazdaság más ágazatai is nehézségekkel szembesültek, többek között a műszaki képzettségű munkaerő hiányával, valamint a tanult fiatalok vidéki térségekből történő tartós elvándorlásával.

A problémák kezelésére a projekt keretében egy kreatív alkotó- és tanulótér koncepcióját dolgozták ki. A műhelyt korszerű technológiákkal, többek között agyag és más anyagok megmunkálására alkalmas 3D-nyomtatókkal, lézervágóval és 3D-szkennerrel szerelték fel. A fiatalok, az idősebb helyi lakosok és a leendő vállalkozók számára kialakított tér lehetőséget biztosított a digitális készségek fejlesztésére és az új technológiai eszközök megismerésére.

A digitális kompetenciák erősítése mellett a projekt Ribnica hagyományos kézművességének, különösen a fazekasságnak a megújítására is törekedett. Bemutatta, hogyan fejleszthetők tovább és értelmezhetők újra az öröklött kézműves technikák a modern technológiák segítségével.

Eredmények

• A projekt során megvizsgálták a már meglévő kézműves termékeket, hat hagyományos tárgyat újraterveztek, továbbá elemezték a helyi agyag jövőbeni felhasználásának lehetőségeit
• A kezdeményezés bemutatta, hogy a hagyományos kézművesség korszerű technológiák alkalmazásával új életre kelthető, és a kulturális örökség különösen a fiatalok számára tehető érdekesebbé.
• A projekt hozzájárult a digitális eszközökkel kapcsolatos lakossági ismeretek bővítéséhez, és ösztönözte az új technológiák szélesebb körű használatát.

Háttér

Ribnica község a szlovén kézművesség egyik legfontosabb központja. A fából készült használati tárgyak előállítása és a fazekasság a település kulturális identitásának alapvető részét képezi. Az önkormányzat a Ribnicai Kézműves Központtal együtt meghatározó szerepet vállal ennek az örökségnek a megőrzésében és továbbfejlesztésében.

Tevékenységük kiterjed a hagyományos tudás megóvására, a kulturális gyakorlatok dokumentálására és kutatására, a kortárs kreatív önkifejezés támogatására, valamint annak biztosítására, hogy a kulturális örökség a múlt, a jelen és a jövő szempontjából egyaránt értéket képviseljen. Emellett összekapcsolják a kulturális tevékenységeket a turizmussal, a helyi gazdasággal és az oktatással, miközben segítik a háziipari termékek és a művészeti alkotótevékenység népszerűsítését.

A kedvező természeti, kulturális és infrastrukturális adottságok ellenére a hagyományos kézművesség hanyatlásnak indult. A gazdaság más területei szintén kihívásokkal küzdöttek, elsősorban a megfelelő műszaki képzettséggel rendelkező szakemberek hiánya, valamint a képzett fiatalok vidéki térségekből történő folyamatos elvándorlása miatt.

A problémákra válaszul született meg egy olyan kreatív alkotó- és tanulótér létrehozásának ötlete Ribnicában, amelyet fiatalok, idősebb lakosok és vállalkozásindítást tervező érdeklődők egyaránt használhatnak. A műhely lehetőséget biztosított a digitális készségek fejlesztésére és az új technológiák megismerésére.

A digitális kompetenciák bővítése mellett a projekt egy másik fontos kihívásra is választ keresett: arra, hogyan fejleszthető tovább és újítható meg innovatív megoldások segítségével Ribnica hagyományos kézművessége, különösen a fazekasság.

A fejlesztés fontos új szolgáltatást jelentett a helyi lakosság számára. Olyan környezetet teremtett, ahol az érdeklődők új ismereteket szerezhettek, digitális eszközökkel kísérletezhettek, kapcsolatokat építhettek, valamint tapasztalatot és tudást cserélhettek egymással.

A projekt az egyéni résztvevők elhelyezkedési és önfoglalkoztatási lehetőségeit is javította. Emellett a helyi vállalkozások számára is előnyös volt, mivel hozzájárult a hiányzó szakképzett munkaerő, különösen a digitális kompetenciákkal rendelkező munkavállalók utánpótlásához.

Célkitűzések

A projekt célja az volt, hogy a digitális technológiákhoz való hozzáférés javításával és a digitális kompetenciák fejlesztésével ösztönözze a fiatalok és a nők részvételét a műszaki szakmákban.

A kezdeményezés további célként határozta meg a helyi identitás erősítését, valamint a közösség figyelmének felhívását a kulturális és természeti örökség megőrzésének fontosságára.

Tevékenységek

A projekt első szakaszában a partnerek beszerezték és üzembe helyezték a kreatív tér műszaki részének kialakításához szükséges berendezéseket és alapanyagokat. A műhely a Ribnicai Kézműves Központban kapott helyet.

A felszerelések között két agyagnyomtatásra alkalmas 3D-nyomtató, két műanyag alapanyagok feldolgozására használható 3D-nyomtató, egy lézervágó és egy 3D-szkenner szerepelt. Ezzel párhuzamosan az érdeklődő lakosság, valamint a fiatalok, köztük középiskolások és felsőoktatási hallgatók számára képzéseket szerveztek az új technológiák használatáról.

A képzési programot mentor segítette, aki a projekt későbbi tevékenységeiben is részt vett. Különösen azokon a nyílt napokon nyújtott támogatást, amikor a felhasználók kibérelhették és önállóan működtethették a kreatív térben található gépeket.

A második szakaszban a projektpartnerek további képzéseket és műhelyfoglalkozásokat tartottak a gyermekeket, nőket és aktív nyugdíjasokat magában foglaló, sokszínű célcsoport számára. A foglalkozások középpontjában a műszaki ismeretek fejlesztése állt.

Ebben az időszakban a projektcsapat meghatározta az újonnan felszerelt kreatív tér használatának feltételeit, és a honlapon keresztül elérhető online foglalási rendszert vezetett be. Emellett megvizsgálták a helyi agyag tulajdonságait, hat újratervezett kerámiatermék formatervezési koncepcióját dolgozták ki, és elkészítették az első prototípusokat.

A projekt több meghatározó helyi szereplőt kapcsolt össze, köztük Ribnica önkormányzatát, a Ribnicai Kézműves Központot, Mitja Ilc egyéni vállalkozó grafikai és fényképészeti szolgáltatását, valamint a Pond Diákklubot.

Főbb eredmények

A projekt a meglévő termékek elemzésével, legalább hat hagyományos tárgy újratervezésével, valamint a helyi alapanyagok, különösen az agyag jövőbeni felhasználási lehetőségeinek vizsgálatával korszerűsítette a kézműves termelést.

Három műhelyfoglalkozást szerveztek gyermekeknek, kettőt nőknek, egyet pedig aktív nyugdíjasoknak. Valamennyi program jelentős érdeklődést váltott ki a résztvevők körében.

A felnőttek számára további foglalkozásokat is tartottak. A kerámiagravírozó műhelyen hét, a Hand Luna elnevezésű foglalkozáson tizennégy, az újrahasznosított táskák készítését bemutató műhelyen pedig tizenkét résztvevő vett részt.

A gyermekeknek szóló programok között szerepelt az újrahasznosítási műhely tizenegy résztvevővel, a lézerrel készített ünnepi díszek foglalkozása tizenöt résztvevővel, az egyedi kirakójátékokat készítő műhely tizenhárom résztvevővel, valamint a 3D-szkennelési foglalkozás tíz résztvevővel.

A projekt népszerűsítette és támogatta a hagyományos kézművesség megőrzését azáltal, hogy bemutatta annak korszerű technológiákkal történő tartalmas összekapcsolását. Bár a hagyományos mesterségek önmagukban gyakran kevésbé vonzóak a fiatalok számára, a digitális eszközök bevonásával érdekesebbé és aktuálisabbá válhatnak.

A hagyományos technikák megújításához és továbbfejlesztéséhez a résztvevőknek először meg kellett ismerniük és el kellett sajátítaniuk ezeket a módszereket. A projekt ezért nemcsak az értékek megőrzéséhez, hanem a kulturális örökség új, korszerű formákban történő továbbadásához is hozzájárult.

A kezdeményezés emellett fontos szerepet játszott abban, hogy az érdeklődő lakosság megismerje és megtanulja használni a modern technológiai eszközöket.

Legfontosabb tanulságok

• Az ingyenes képzések és gyakorlati műhelyfoglalkozások biztosítása a projekt egyik legfontosabb sikertényezőjének bizonyult. Olyan befogadó környezetet teremtett, amelyben a helyi lakosok korábban számukra elérhetetlen technológiákat próbálhattak ki.
• Az, hogy a résztvevők saját termékeket készíthettek, hozzájárult az új technológiák használatával kapcsolatos félelmek és tévhitek csökkentéséhez. A gyakorlati megközelítésnek köszönhetően a digitális eszközök könnyebben használhatónak, érthetőbbnek és a mindennapi életben is hasznosíthatónak bizonyultak
• A projekt megmutatta, hogy a kulturális örökség megóvása nem csupán a hagyományos technikák változatlan fenntartását jelenti, hanem azok új körülményekhez való hozzáigazítását is. A digitális eszközök bevezetése új lehetőségeket teremtett a kézműves tudás következő generációknak történő továbbadására.

Bár a hagyományos mesterségek önmagukban a fiatalok többsége számára kevésbé vonzóak, modern technológiákkal összekapcsolva felkeltették kíváncsiságukat és ösztönözték aktív részvételüket. A projekt bebizonyította, hogy az öröklött kézműves tudás korszerűsíthető, és a jelenkorban is releváns maradhat.

Forrás: EU CAP Network