Rural Observatory: erős falvak és városok Európában
A Rural Observatory új kutatása 40 ezer európai falu, kisváros és város népességváltozását vizsgálta. Az eredmények feltárják, mely tényezők segítik a települések növekedését, és milyen helyi szakpolitikai beavatkozások járulhatnak hozzá a vidéki térségek vonzerejének erősítéséhez.
A kutatás egyúttal rámutat azokra a területekre is, ahol célzott helyi szakpolitikai intézkedések segíthetik a kedvező folyamatokat.
Az Európai Unió városainak népessége 2011 és 2021 között 2,6 százalékkal, a kisebb városoké 0,6 százalékkal nőtt, miközben a falvak lakossága 0,4 százalékkal csökkent. Ezeket az eredményeket az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja (Joint Research Centre – JRC) által működtetett Rural Observatory új jelentése és szakpolitikai összefoglalója ismerteti. Az elemzés mintegy 40 ezer európai falura, kisvárosra és városra terjedt ki, azt vizsgálva, hogyan változtak ezek a települések az adott időszakban, és milyen tényezők állnak a változások hátterében.
A növekvő nagyvárosokról, stabilabb kisvárosokról és zsugorodó falvakról kirajzolódó egyszerű kép mögött azonban jóval árnyaltabb népesedési folyamatok figyelhetők meg Európa városi és vidéki térségeiben.
A népesség összességében növekszik a funkcionális városi térségekben, vagyis a nagyvárosokban és azok ingázási övezeteiben. Ezeken belül ugyanakkor a lakosság térbeli koncentrációja csökken: a népesség a városokon kívüli területeken gyorsabban növekszik.
Ezzel ellentétes folyamat figyelhető meg a funkcionális vidéki térségekben, amelyek a térség központi szerepet betöltő kisvárosait és azok vonzáskörzetét foglalják magukban. Ezeken a területeken a népesség összességében csökken, miközben egyre inkább a kisebb városi központokban koncentrálódik.
Az uniós átlagok mögött jelentős földrajzi különbségek is meghúzódnak. Az EU északnyugati országaiban átlagosan mind a funkcionális városi, mind a vidéki térségek népessége növekedett, miközben a déli és keleti tagállamok funkcionális vidéki térségeiben népességcsökkenés volt jellemző.
A demográfiai folyamatokat nem lehet egyszerűen vagy gyorsan megváltoztatni, ugyanakkor működésük megértése segítheti a döntéshozókat abban, hogy előre jelezzék, hol valószínűbb a népességnövekedés, és azonosítsák az azt támogató tényezőket. A kutatás ezért kiemeli a kedvező demográfiai folyamatokat mutató települések legfontosabb jellemzőit, és olyan célzott helyi szakpolitikai lehetőségekre is rámutat, amelyek elősegíthetik a növekedést.
A közúti közlekedés, a digitális elérhetőség és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés egyaránt szoros kapcsolatban áll a népességnövekedéssel. Azok a települések, amelyek jó közlekedési kapcsolatokkal és megfelelő szélessávú internet-hozzáféréssel rendelkeznek, nagyobb valószínűséggel tapasztalnak népességnövekedést.
Az olyan közszolgáltatások, mint az iskolák és a kórházak elérhetősége, valamint a megfelelő vasúti kapcsolatok szintén összefüggnek a kedvezőbb népesedési folyamatokkal. A közlekedés, a szélessávú infrastruktúra és a szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása ezért – ahol erre lehetőség van – vonzóbbá teheti a kisebb településeket mind a jelenlegi, mind a leendő lakosok számára.
A regionális központok, vagyis egy-egy nagyobb térség legnagyobb települései általában gyorsabban növekednek. A szolgáltatások ezekben a központokban történő összpontosítása – miközben biztosítják a környező falvakból való megfelelő megközelíthetőséget – javíthatja a szolgáltatásokhoz való hozzáférést az egész térségben, és tovább erősítheti e települések térségi központi szerepét.
Az elemzés azt is kimutatta, hogy a nagyvárosokhoz közel fekvő kisvárosok és falvak általában gyorsabban növekednek. A közelség ugyanis hozzáférést biztosít a sokszínűbb munkaerőpiachoz, a magasabb bérekhez, az üzleti és politikai kapcsolati hálózatokhoz, valamint több kulturális és társadalmi lehetőséghez.
A falvak összességében veszítettek népességükből 2011 és 2021 között. Amikor azonban egyéb szempontból hasonló településeket hasonlítottak össze, az alacsonyabb népsűrűségű falvak, kisvárosok és városok általában gyorsabb növekedést mutattak. Ennek egyik lehetséges oka, hogy ezeken a településeken több rendelkezésre álló terület van új lakások kialakítására.
A sűrűbben lakott területeken ezzel szemben célzott intézkedések segíthetik a lakáskínálat bővítését, illetve szükség esetén a túlzott turizmusból eredő nyomás kezelését.
A kutatás szerint azok a települések is gyorsabban növekednek, ahol magasabb a munkaképes korú lakosság, valamint a bevándorló népesség aránya. Ez rámutat a migráció demográfiai hozzájárulására, valamint arra, hogy fontos támogatni a külföldön született lakosok helyi közösségekbe történő beilleszkedését.
Az elemzésből az is kiderült, hogy a magasabb foglalkoztatási rátával rendelkező térségekben – különösen Északnyugat-Európában – lényegesen magasabb a népességnövekedés. Ez ismételten hangsúlyozza a gazdasági fejlődés ösztönzésének fontosságát a leszakadó térségekben.
Végezetül olyan földrajzi tényezők is kapcsolatban állnak a demográfiai növekedéssel, mint az enyhe éghajlat és a tengerpart közelsége. A kutatás szerint ezzel szemben a távoli, nehezebben megközelíthető területeken, valamint az országhatárok közelében fekvő településeken nagyobb a népességcsökkenés valószínűsége.
A demográfiai folyamatokkal kapcsolatban további szakmai anyagok érhetők el a Rural Pact demográfiával foglalkozó tematikus oldalán, valamint a vidéki elnéptelenedéssel és újranépesedéssel foglalkozó közösségi csoportban, amely lehetőséget kínál a tapasztalatcserére és a szakmai kapcsolatok építésére.
Forrás: Rural Pact
