Nemeshanyi csipke: A „levegőben” varrott örökség

A Nemeshanyért Egyesület, a Hagyományőrző Csipkebarátok Köre és Nemeshany Község Önkormányzata 17. alkalommal rendezte meg Csipkekészítő táborát Nemeshanyban. A tábor célkitűzése, megismertetni a résztvevőkkel a nemeshanyi csipke történetét és elkészítésének módját.
Az újonnan érkezők a „pókos”, a több éve visszatérő tanulók pedig a „tüllös” varrott csipke elkészítésével ismerkedtek meg.
A tábor első napján a résztvevők a Faluház állandó kiállításán megtekintették a csipke történetét ahol eredeti dokumentumok, rajzok, képek és csipkék mutatták be a mesterség múltját. A következő napokon, a műhelymunka szüneteiben pedig lehetőség nyílt a falu további nevezetességeinek felfedezésére.
Nemeshanyi csipke múltja
Története Tóth Mária nevével kezdődik, aki a helyi kovácsmester lánya volt. Már gyermekkorában megmutatta kézügyességét, később pedig terítők eladásával segített a család nehéz anyagi helyzetén. Az 1920-as években Budapesten sajátította el a csipkevarrás technikai alapjait, és bár csak a hat elemit végezte el, hihetetlen stílus- és arányérzékkel alkotta meg a saját, egyedi mintáit. A kör alakú beszövések között megjelenő szív motívum tette munkáját igazán egyedivé. Csipkéin 1945-ig megtalálható jellegzetes névjegye, az alapkitöltésbe varrt patkó alakú minta amelyben az alkotó nevének (T, M) és a település nevének (N) kezdőbetűi szerepeltek.
Termékei országszerte és külföldön is sikert arattak. Az 1933-as somlóvásárhelyi kiállításon aranyérmet, az 1936-os devecseri kiállításon arany oklevelet nyertek, a legnagyobb elismerést azonban az 1937-es párizsi Nemzetközi Kézműipari Kiállítás különdíja hozta el. A megnövekedett igények kielégítésére állami támogatással háziipari tanfolyamok indultak, így a nemeshanyi csipke a környékbeliek számára is megélhetést biztosított.
A csipke jelene és jövője Nemeshanyban
Devecsei Gáborné Ildikó kezdő csipkekészítőként, szakirodalom után kutatva találkozott először a nemeshanyi csipkével. Egy évtizedes kutatómunka, régi csipkék gyűjtése és elemzése során sikerült feltárnia Tóth Mária munkásságát, és hosszas kísérletezés után sikerült felélesztenie a csipke készítését, ami mára újra országosan ismert csipkefajta lett. A nemeshanyi csipke jövőjét a közösség, az önkormányzat és a lelkes csipkebarátok összefogása biztosítja. Az évente megrendezett csipkekészítő táborok, a kétévente szervezett országos csipkekonferenciák és -találkozók nemcsak a szakmai továbbképzést és a tapasztalatcserét segítik, hanem a néprajzi gyűjtőmunkára és a kézműves mesterségek iránti érdeklődés felkeltésére is hangsúlyt fektetnek.
A nemeshanyi csipke tehát több mint egy kézműves termék; a helyi kultúra, a közösség és a hagyományőrzés élő jelképe. A Hagyományőrző Csipkebarátok áldozatos munkájának köszönhetően ez a különleges, szabadrajzú, kézzel varrott csipke ma is él és virágzik, ezzel is gazdagítva a magyar népi iparművészeti kincseket. A helyi közösség összefogása és elhivatottsága révén Nemeshany neve továbbra is ott szerepelhet a magyar kézművesség térképén, büszkén őrizve Tóth Mária gazdag örökségét.
Szerző: Galambos Petra, Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.