Különleges gyümölcsök Becsehelyről

Barátja érdeklődése ragadta magával Harcz Endrét, hogy belevágjon a mediterrán gyümölcsök termesztésébe. A húsz évvel ezelőtt hobbiszintűként kezdődött tevékenység mára üzemi ültetvénnyé nőtte ki magát. Tudását szívesen megosztja, és a kertészetét is sokszor megnyitja az érdeklődők előtt, legutóbb például a Nyitott Porta Napokon.

Zala megye jó adottságú terület a gyümölcstermesztéshez, több a csapadék és a pára, élhetőbb a nyár és kevesebb a tavaszi fagy, mint az ország keleti vidékein vagy az Alföldön, és a talajadottságok is kedvezőbbek. Harcz Endre Becsehelyen, letenyei szomszédja és barátja, Varga János példáját követve kezdett mediterrán növényekkel foglalkozni, az ő olaszországi tolmácsolásai során szerzett növénytermesztési tapasztalatait, megfigyeléseit ültette át hazai környezetbe.

Varga János az első volt, aki a kivi, a datolyaszilva és a füge termesztéséről helyes, pontos szakleírást készített. Ez alapján vágott bele a termesztésükbe Harcz Endre, és a tapasztalatait, eredményeit gyakran megosztotta a közösségi médiában.

Rengetegen fordultak hozzá tanácsért, és a kérdések megválaszolása, no meg saját érdeklődése miatt is sokat utazott az országban, és ahol meglátott egy fügefát, gránátalmát vagy más érdekes növényt, megállt és beszélt a tulajdonosával. Így nemcsak sokrétű, értékes információhoz jutott fajtákról, művelésről, metszésről, környezeti igényekről, hanem különleges változatokat is begyűjtött.

Ma saját törzsfáiról szaporítja a növényeket. Csak olyan fajtákat tart, amelyeket előtte évekig tesztel. Kínálata a füge, a datolyaszilva és a kivi mellett jócskán kibővült: gránátalma, olajfa, áfonya, indiánbanán, minikivi, japán naspolya, mézalmácska, japán szilva, nashi körte, őszibarack, fekete berkenye, valamint örökzöld magnólia, selyemmirtusz és kenderpálma is van a faiskolájában. Különösen a fügekínálata érdemel figyelmet, amiben olasz és hazai eredetű változatok is vannak, utóbbiak a lelőhelyükről, a színükről vagy valamilyen érdekes tulajdonságukról kapták a nevüket. Ilyen az Egerszegi sárga, a Kútfeji lila, a Korai lila, a Szivarfüge vagy a Jégfüge, hogy csak néhányat említsünk. Mindegyik növényhez saját tapasztalaton alapuló szaktanácsot tud adni.

2014-ben 1,7 hektáros datolyaszilva-ültetvényt létesített testvérével, Harcz Balázzsal. A gyümölcsöt „szedd magad” rendszerben értékesítik.

Ezenkívül datolyaszilva-fajtagyűjteménye is van, három-ötéves fákból, hidegtűrőbb fajtákból. Indiánbanánt is termeszt, összesen 95 fája közül a legidősebb tizenöt, a legfiatalabb egyéves. Gránátalma-ültetvénye négy-, kivije hároméves. Ezek most fordulnak termőre. A kertészetet párjával, Igali Gyöngyivel műveli, közösen vezetik a gazdaságot. Mára a faiskolában évente több mint tízezer növényt nevelnek, ezek egy része alany, amit majd beoltva, két-három év elteltével lehet értékesíteni. A legtöbb növényt konténerben kínálja, így a fagyos idő kivételével bármikor ültethetők, de szabadgyökerű oltványt is árul.

A leggyorsabban a füge kezd teremni, az első évben megmutatja a termését, a datolyaszilva a harmadik, a kivi a negyedik évben. Fontos tudnivaló a kiviről és a datolyaszilváról, hogy vegyes rügyből virágoznak és hoznak termést, ezért a késő tavaszi fagyok a rügyek vagy a fiatal hajtások károsításával okozhatnak terméskiesést, noha a növény csak később virágzik, május végén, június elején. Ez a két gyümölcs utóérő, ami nagy értékük. Leszedve és hűvös helyen, garázsban tárolva hónapokig eltarthatók. A gránátalmát itthon inkább dísznövényként ismerjük, de nagyon finom és értékes a gyümölcse. Egyszerűen fogyasztható, kettévágva citromfacsarón nyerhetjük ki a levét, javasolja Harcz Endre.

Itthon egyelőre egyik gyümölcsfajt sem kell permetezni, elvétve akad károsítójuk. A füge termését pedig kézi módszerrel védhetjük meg a madaraktól, darazsaktól és szívogató rovaroktól, mert az édes, lédús gyümölcsöt minden kertlakó szereti. Szedjük le az összes repedt, rothadásnak indult, erjedt, sérült gyümölcsöt, mert azok vonzzák elsősorban a rovarokat.

A datolyaszilva-fajták közül a Rojo brillante az egyik legnagyobb gyümölcsű, fél kilónál nagyobb gyümölcsöt is szüreteltek már. A téli hideget mínusz 17-19 °C-ig bírja, bőtermő, nagyon jó a gyümölcsmegtartó képessége.

Ez azt jelenti, hogy a megtermékenyült virágok és később a gyümölcs kevésbé hullik, mint más fajták esetében. Október végén szedhető, és hideg, hűvös helyen januárig- februárig eláll, illetve aszalva is nagyon finom. A növény a talajra nem igényes, jól viseli a meleget és a szárazságot, viszont termő korban kevés és egyenletes vízmennyiség a kedvező a számára. Hidegtűrőbb datolyaszilva-fajtákkal is foglalkozik, amelyek mínusz 20 °C-nál komolyabb fagyot is kibírnak.

A minikivi kopasz gyümölcse leszedve azonnal fogyasztható, és nemcsak a gyümölcs, hanem az egész növény kisebb, mint a hagyományos nagy gyümölcsű kivi. Viszont ez is igényel beporzót, a fajták többsége nem öntermékeny. Rokonához hasonlóan gyengén savanyú vagy semleges talajba ültessük, és gondoskodjunk az egyenletes vízellátásról, mert vízigényes növény. A tűző napot nem igényli, ezért jobb, ha félárnyékos helyre ültetjük, tanácsolja Harcz Endre. Akár kerítésre vagy kivágott szőlőkordonra is futtatható, úgy is terem. A minikivi inkább friss fogyasztású gyümölcs, finom, zamatos. Ezzel szemben a nagy gyümölcsű kivit komolyabb támrendszerre kell felfuttatni, gyümölcsei akár fél évig is eltárolhatók.

A mézalmácska nevű növény gyümölcse kellemes meglepetés, finom, édes, lédús, nagyon erős zamata van. A növény viszonylag igénytelen, bármilyen talajban jól fejlődik és bírja a meleget, szárazságot.

Áprilisban virágzik, júniusban érik az apró, áfonyára hasonlító gyümölcse. Észak-Amerikából származik, kanadai áfonyának is hívják, beltartalmi értékei is hasonlók. Kisebb fa vagy bokor lesz belőle. Áprilisban a gyönyörű hófehér virágai miatt szép, júniusban pedig a finom gyümölcsök miatt értékes.

Ugyancsak amerikai eredetű az indiánbanán, más néven paupau, ami nagy, trópusi gyümölcsökre emlékeztető zamatú termést nevel, teljesen télálló, mérsékelt övi növény. Oltványai a második-harmadik évben fordulnak termőre. Átlagos víz­igényű, enyhén savanyú vagy semleges talajban és félárnyékban érzi magát a legjobban. A gyümölcs húsa krémes, nagy magok vannak benne, íze a banán és mangó keveréke. Az éréssel nem változik a színe, akkor kell leszedni, amikor megnyomva kissé puha, illatos, gyakran magától lehullik a fáról.

Különlegesek a kertészetben szaporított dísznövények is.

A Lagerstroe­mia hazai népszerűsége részben Harcz Endrének köszönhető, mint mondja, az egyik róla szóló videóját több mint egymillióan látták.

A növény gyönyörű virágzuhataga július elejétől szeptemberig díszíti a kertet, de csak akkor, ha rendszeresen metsszük, mert hosszú hajtáson virágzik, tanácsolja a szakember. Fehér, rózsaszín, lila és piros virágú változatok kaphatóak nála.

Az örökzöld magnólia jó tulajdonsága, hogy bármilyen talajt bír, szemben a lombhullatóval, amely csak a savanyút. Nagyra növő, örökzöld, sötétzöld lombjával is díszítő növény: nagy leveleinek fonáka élénk rozsdabarna. Hófehér, hatalmas, illatos virágai nyár elején nyílnak.

Forrás: Kertészet és Szőlészet