Agrárjövő 2026: klímaváltozás és uniós támogatások

Az AGRYA 30. jubileumi konferenciáján a fiatal gazdák a klímaváltozás kihívásairól és a 2028 utáni uniós agrártámogatások jövőjéről egyeztettek. Szakértők és döntéshozók a technológia, a klíma és a gazdasági lehetőségek metszetében keresték a válaszokat.

A Gazdák Jövője, a Jövő Gazdái – Agrárszakmai Konferenciát február végén Budapesten rendezték meg. Az esemény elején a szervezők részéről Pintér Bálint az AGRYA társelnöke, Varga Péter, a szlovákiai Gazda Polgári Társulás elnöke és Mikula Lajos a 2SF-M Felkészült gazdák, fenntartható gazdaságok – Mozgásban Program programvezetője köszöntötték a résztvevőket.

Pintér Bálint köszöntőjében a napot különleges mérföldkőnek nevezte, mert az AGRYA fennállásának 30. évfordulóját ünnepli: három évtizede képviseli a magyar vidék fiataljait és közvetíti a jövőképüket. A 30 év számára nem puszta szám, hanem rengeteg munka, sikeres érdekképviselet és egy összetartó közösség felépítése, amelynek köszönhetően az AGRYA a magyar agrárium megkerülhetetlen szereplője lett. Hangsúlyozta, hogy a múlt tapasztalata a „jövő termőtalaja”, és a konferencia célja, hogy közösen keressenek válaszokat a jövő kérdéseire. 2026-ban már nem vitás, hogy a technológiai forradalom és a precíziós gazdálkodás átírja a mindennapokat, miközben a klímaváltozás hatásai, az újonnan felbukkanó növény- és állatbetegségek, valamint a piaci nehézségek még nagyobb összefogást igényelnek. 

Az esemény leginkább várt pillanatai a klímaváltozás és az agrártámogatások jövőjét boncolgató szakmai panelek voltak. 

Az Alkotmánybíróság figyelmeztetése és a vízmegtartás kényszere

A konferencia egyik kiemelt témája a klímaváltozással kapcsolatos teendők és az alkalmazkodás eszközei voltak. Szabó Marcel alkotmánybíró az Alkotmánybíróság klímatörvénnyel kapcsolatos, mulasztást megállapító döntéséről számolt be. Kiemelte, hogy a bíróság döntése egyfajta „Kasszandra-levél” az Országgyűlés felé: ha nem születnek meg a gazdák alkalmazkodását is segítő intézkedések, évtizedes távlatban súlyos következményekkel kell számolnunk. A klímaváltozás hatásai már most is kézzelfoghatóak, a Hortobágyon például megjelentek a fügekaktuszok. A jövőben a Balaton területének radikális csökkenése, algásodása, valamint a fenyőerdők teljes hazai eltűnése is fenyegethet. Az alkotmánybíró szerint a jogi szabályozásnak is paradigmaváltásra van szüksége: a vizek minél gyorsabb elvezetése helyett a víz visszatartására kell fókuszálni a Kárpát-medencében.

Új klímatörvény-koncepció a civilektől

A strukturális átalakítás szükségességét hangsúlyozta Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetségének társelnöke is, aki egy 180 civil szervezet összefogásával készült új klímatörvény-koncepciót mutatott be. A tervezet szakít azzal a gyakorlattal, amely kizárólag az üvegházhatású gázokra (szén-dioxid, metán) fókuszál; ehelyett az éghajlatváltozás hatásainak ellenálló társadalom és gazdaság kiépítését, valamint a természetes felszínborítottság megőrzését helyezi előtérbe. Egy természetes felszín ugyanis alapvetően befolyásolja a hőmérsékletet, a fényvisszaverődést és a csapadékképződést. A koncepció fontos eleme a „méltányos kompenzáció elve”, amely szerint a változó környezeti és jogi szabályok miatti terheket az államnak, az önkormányzatoknak és a gazdáknak közösen kell viselniük. A civil javaslat szorgalmazza továbbá egy elkülönített állami klímavédelmi alap létrehozását , illetve a klímaalkalmazkodási célterületek – például a vízmegtartást szolgáló folyómenti mélyterületek – kijelölését.

A földhasználat átalakítása és az ösztönzők szerepe

A klímaváltozás és az agrártámogatások metszetében felmerülő kihívásokat Tóth Péter szakértő összegezte. Rámutatott, hogy a klimatikus hatások immár masszív gazdasági károkat okoznak: a 2022-es aszály például országos szinten is szabad szemmel látható GDP-csökkenést eredményezett. Mivel a hazai agrárium bevételei 40-50 százalékban a közvetlen támogatásokra épülnek, az ezen keresztüli ösztönzők a földhasználat alakításának legerősebb eszközei. Pozitívumként emelte ki, hogy az agrár-környezetgazdálkodási (AKG) kifizetéseket 1,6 millió hektáron, azaz a hasznosított mezőgazdasági terület 30 százalékán igényelték a gazdák. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az önkéntes programoknál (mint az Agroökológiai Program) a gazdálkodók érthető okokból a legkönnyebben betartható feltételeket választják, ami nem mindig hoz érdemi környezeti javulást. A jövő útja a szakértő szerint az eredményalapú megközelítés lehet, mint amilyen az Agrárminisztériumban már terítéken lévő „vízprémium” kifizetés, amely a vízborítás területi kiterjedésével és időtartamával arányosan nyújtana extra támogatást a vizet megtartó gazdáknak.

Átalakuló uniós agrártámogatások 2028 után

A fenntartható és válságálló gazdálkodás kulcsa az európai uniós agrártámogatások jövője. Major Bence, az Európai Bizottság DG AGRI gazdasági fenntarthatóságért felelős osztályának helyettes vezetője a 2028 utáni változásokat vázolta fel. A legfontosabb újítás egy rugalmasabb költségvetési struktúra, amely az eddigi 52 finanszírozási programot 16-ra szűkíti. A Közös Agrárpolitika (KAP) forrásai beolvadnak egy új, Nemzeti és Regionális Partnerségi Tervbe (NRPP), amelyben a mezőgazdaság számára egy garantált minimumösszeget különítenek el, Magyarország esetében ez 9,24 milliárd euró. Célzott politikai szándék, hogy a jövedelemtámogatások a tényleges, "igazi" mezőgazdasági termelőkhöz jussanak. A fiatal gazdák kiemelt figyelmet kapnak: a tagállamoknak kötelező lesz egy nemzeti generációs megújulási stratégiát alkotniuk, differenciált, magasabb jövedelemtámogatást kell biztosítaniuk számukra , és egy új „kezdőcsomag” is segíti majd a pályakezdésüket, egybeszervezve a különböző szükséges támogatásokat.

Magyar agrárpozíciók és a kontinuitás igénye

A tervezett uniós reformokkal kapcsolatban Nagy Attila, az Agrárminisztérium főosztályvezetője ismertette a hazai tárgyalási pozíciókat. Kiemelte, hogy az új Közös Agrárpolitikáról (KAP) még nincs megállapodás az unióban, és a tagállamok többsége a rendszer teljes felforgatása helyett a folytonosságot (kontinuitást) preferálja. Magyarország egyedülálló helyzetben van, hiszen 80 százalékos nemzeti kiegészítést biztosít a vidékfejlesztési forrásokhoz, és célja a jelenlegi jól működő elemek – például a fiatal gazda támogatás, az alaptámogatások és az agrárökológiai program – megtartása.

Az Agrárminisztérium ugyanakkor több ponton határozottan vitatja a brüsszeli terveket. Szakmai aggályokat vet fel többek közt az önálló agrárpénzügyi alap megszüntetése és a Nemzeti és Regionális Partnerségi Programba (NRPP) való beolvasztása, mivel így a vidékfejlesztési projekteknek (például a LEADER programoknak) hazai szinten kellene versenyezniük más ágazatok fejlesztéseivel (például autópálya-építéssel) egy fel nem osztott keretből. Magyarország továbbá nem támogatja az alaptámogatások 100 ezer eurós maximálását, sem a közvetlen kifizetések (első pillér) tervezett 30 százalékos nemzeti társfinanszírozását.

A magyar szakdiplomácia „vörös vonalként” utasítja el azt a javaslatot, amely megvonná a területalapú támogatást a nyugdíjkorhatárt elérő gazdáktól. Szintén kardinális kérdés az élelmiszeripar beruházásainak finanszírozása, ahol a magyar fél célja, hogy a feldolgozott agrártemékeket előállító vállalkozások is a magasabb intenzitású KAP-szabályok szerint maradhassanak támogathatók, a regionális állami támogatási korlátok helyett.

Fotó: AGRYA Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége 
Forrás: Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.