Fókuszban a talaj és az innováció a SIRHA-n

A Nemzeti KAP-hálózat a 2026-os SIRHA kiállításon a minőségi élelmiszertermelés, az élő talaj és az innováció kapcsolatát helyezte fókuszba. A Közös Agrárpolitikához kapcsolódó rangos esemény hiánypótló szakmai kerekasztal-beszélgetésekkel és kistermelők bemutatóival várta a látogatókat.

A Nemzeti KAP-hálózat standja a SIRHA kiállításon a HUNGEXPO A pavilonjában várta a szakmai érdeklődőket. A szakmai pultjánál a Nemzeti KAP-hálózat Innovációt és Digitalizációt Támogató Egysége, a Vidék- és Térségfejlesztési Támogató Egység, valamint a Zöld Támogató Egység munkatársai nyújtottak iránymutatást az ágazat szereplőinek. A látogatók emellett a Stílusos Vidéki Éttermiség (SVÉT) szervezésében megvalósuló látványkonyhai főzőbemutatókon és kóstolókon élvezhették a vidék ízeit. A program fókuszában a magyar régiók – mint Szabolcs-Szatmár-Bereg, a Somogyi és Bajai régió, valamint a Mátra és a Bükk – kiváló termelőinek és kiemelt agrár-élelmiszeripari termékeinek bemutatása állt.

Szabó Balázs, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára a Nemzeti KAP-hálózat programját nyitó beszédében kiemelte, hogy a minőségi élelmiszer előállítása elképzelhetetlen kiváló minőségű alapanyagok nélkül, melyeknek kiindulópontja maga a termőföld és a mezőgazdasági termelés. Hangsúlyozta továbbá, hogy a Közös Agrárpolitika (KAP) támogatásai nagyban hozzájárulnak a fenntarthatósági gyakorlatokhoz, a degradált talajok feljavításához, a vízmegtartáshoz, valamint a magasabb hozzáadott értéket biztosító korszerű feldolgozáshoz és a kistermelők rövid ellátási láncainak megerősítéséhez.

Rendszerszintű változások és az élelmiszeripar válaszai

Némedi Erzsébet élelmiszeripari mérnök, biotechnológus gondolatébresztő előadásában rávilágított az emberiség előtt álló súlyos globális kihívásokra, kiemelve, hogy miközben a népesség növekszik, a kidobott ételek aránya eléri a 33 százalékot a világban. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) 2018-as jelentésére hivatkozva elmondta, hogy a földhasználatban, az infrastrukturális és az ipari rendszerekben soha nem látott mértékű, globális változásokra van szükség. Seneca filozófiáját felidézve figyelmeztetett a rendszerek billenőpontjaira, amelyek átlépése után rendkívül gyors összeomlás következhet be.

Az aktuális élelmiszeripari trendek ezekre a kihívásokra próbálnak választ adni. Előtérbe kerültek a személyre szabott élelmiszerek, a vegán irányzatok, az alternatív fehérjeforrások, valamint a mikrobiom-kutatások. A szakértő hangsúlyozta, hogy az egészségünk alapvetően a bélbaktériumokon múlik, a megoldás pedig a mikrobiom és a talaj komplex segítésénél kezdődik.

A láthatatlan tőke – hogyan válik az élő talaj prémium termékké?

Az első kerekasztal-beszélgetés résztvevői a regeneratív gazdálkodás és a fenntarthatóság mindennapi gyakorlatát mutatták be. Lengyel Zoltán, a nyírtéti Táncoskert családi gazdaság vezetője elmondta, hogy a természetes rendszereket modellezve legeltetett állattartással foglalkoznak. Rendszerükben a marhák, juhok és baromfik meghatározott sorrendben követik egymást a területen.

Pótor Melinda, a „Minden, ami Szatmár-Bereg” egyesület elnöke egy 56 kézműves kistermelőt és őstermelőt összefogó közösségről beszélt. Céljuk a helyi kultúra és értékek megőrzése, valamint a jó minőségű alapanyagok és termékek eljuttatása a fogyasztókhoz és az éttermekhez.

Kokavecz Katalin, a M.E.D. központ alapítója az „egy egészség” rendszerének fontosságát képviselte. Rámutatott az összefüggésre, miszerint minél élőbb és diverzebb a talaj mikrobiomja, annál tápanyagdúsabb lesz a növény és a jószág is, ami alapjaiban határozza meg az emberi immunrendszer egészségét.

Kokas Evelin, a DEVI márka társalkotója vallja, hogy a fenntarthatóság ott kezdődik, hogy nemcsak elveszünk a talajtól, hanem komposztálással és vegyszermentesítéssel vissza is adunk neki. Családi gazdaságukban tartósítószer-mentes, antioxidánsokban gazdag termékeket készítenek, köztük kiemelten somlekvárt.

Kander Lajos, a tiszaeszlári Kocsis Tanya vezetője az antibiotikum-mentes, tiszta vérű mangalicatenyésztés összetett rendszerét egy felosztott tortához hasonlította. Ennek pillérei közé tartozik az alapos járványvédelem, a toxinvizsgált takarmányozás, a megfelelő tartástechnológia, valamint az állatok stresszmentes jóléte és a szelíd bánásmód biztosítása.

Trend, igény, adat – Mi formálja ma az innovációt az élelmiszeriparban?

A második kerekasztal a fogyasztói tudatosság, az adatvezérelt termékfejlesztés és a piaci kihívások témakörét járta körbe. Németh Csaba, a Capriovus ügyvezetője szerint az igazi innováció egy meglévő fogyasztói problémára adott egyedi válasz. Kiemelte cégük fejlesztését, egy tojásfehérjéből készült tejtermék-helyettesítőt (túrót), amely a cukorbetegek és a tejfehérje-allergiások számára nyújt biztonságos alternatívát.

Szeverényi Ivonn, a Nemzeti Innovációs Ügynökség (NIÜ) programvezetője az ügynökség széles körű támogató rendszereit mutatta be. Ilyen a fiataloknak szóló startup program, az egyetemi technológiai transzfer, valamint az XPAND program, ami komplex felkészítéssel és finanszírozással segíti a hazai kkv-k nemzetközi piacra, köztük külföldi kiállításokra való kijutását.

Dorogi Melinda, a Czelli Malom ügyvezetője egy integrált, vertikális mezőgazdasági modellről beszélt, amely a vetőmag-előállítástól kezdve a feldolgozáson át mindent lefed. A cégcsoport egyedülálló hazai innovációjaként említette azt a laboratóriumi gépcsaládot, amellyel a liszt tésztaképző tulajdonságait és egyéb paramétereit vizsgálják.

Keresztes György, a világ legnagyobb bodzatermelő szövetkezetét, a BOTÉSZ-t képviselő export manager az innovációt úgy definiálta, mint előzetes felkészülést a még fel sem ismert vevői igényekre, és a termékek kijuttatását új piacokra, kiemelten Ázsiába és Nyugat-Európába.

Pintér Noémi kineziológus és életmódtanácsadó (ProFitt) a személyre szabott, genetikai alapú táplálkozási tanácsadás fontosságát hangsúlyozta. Számára az innováció a kutatások folyamatos nyomon követését, a kliensek monitorozását, és ezáltal a betegségben eltöltött napok számának radikális csökkentését jelenti a munkavállalóknál.

A SIRHA kiállításon elhangzott szakmai párbeszédek egyértelművé tették, hogy a hazai élelmiszeripar hosszú távú versenyképessége elválaszthatatlan a termőtalajok egészségének megőrzésétől. Az ágazat előtt álló komplex kihívásokra a hagyományos agrártudás és az adatvezérelt, modern innovációk összehangolása, valamint az értéklánc szereplői közötti szoros együttműködés jelentheti a jövőtálló megoldást.

Forrás: Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.