Zöldenergia és precíziós gazdálkodás egy rendszerben
A megújulóenergia-termelést és a növénytermesztést egyesítő innovatív agrárfejlesztést mutattak be a Széchenyi István Egyetem mosonmagyaróvári Smart Farm tangazdaságában. A napkövető napelemekkel, intelligens öntözéssel és digitális megoldásokkal működő rendszer a fenntartható mezőgazdaság új lehetőségeit vizsgálja.
Az Oasis Technology Zrt., a Virtualitica Kft. és a Széchenyi István Egyetem közös projektje olyan intelligens rendszert hoz létre Mosonmagyaróváron, amely ugyanazon a területen teszi lehetővé a növénytermesztést és a villamos energia előállítását.
A fejlesztést a GreenTech Plus európai uniós projekt szakmai napján ismertették. A kezdeményezés célja a fenntartható technológiák és a digitális megoldások elterjesztése a mezőgazdaságban, valamint a határon átnyúló szakmai együttműködések erősítése. A bemutatott rendszer egyik legnagyobb előnye, hogy a magasra telepített, napkövető napelemek alatt továbbra is mezőgazdasági művelés folyhat. A szerkezet nem akadályozza a növénytermesztést, sőt, az öntözőrendszerrel együtt hozzájárulhat a terméshozam növeléséhez is, miközben tiszta energiát termel.
A fejlesztést Lőrincz Balázs, a Virtualitica Kft. társalapítója, valamint dr. Ásványi Balázs, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának vállalati kapcsolatokért felelős dékánhelyettese mutatta be. Előadásukból kiderült, hogy a rendszer hatékonyságát gyakorlati kísérletekkel is vizsgálják. A napelemek alatt és egy kontrollterületen azonos növénykultúrákat – csemegekukoricát és burgonyát – termesztenek, így a betakarítás után pontos képet kaphatnak arról, milyen hatással van a technológia a terméshozamokra. A rendszer kialakításánál arra is figyeltek, hogy a hagyományos mezőgazdasági gépek továbbra is használhatók legyenek a területen, így a meglévő termesztéstechnológiák sem szorulnak háttérbe. A szakemberek arra is felhívták a figyelmet, hogy az öntözés során keletkező párolgás hűti a napelemeket, ami kedvezően befolyásolja azok működését, ezáltal növelheti az energiatermelés hatékonyságát.
A projekt fejlesztése a következő időszakban is folytatódik. A tervek szerint a rendszert öndiagnosztikai funkcióval egészítik ki, amely képes lesz előre jelezni az esetleges meghibásodásokat. Emellett a precíziós gazdálkodás eszközeivel a növények fejlettségéhez és az időjárási körülményekhez igazítanák az öntözést, a későbbiekben pedig olyan sínrendszer kialakítását is tervezik, amely mezőgazdasági robotok alkalmazását teszi lehetővé, csökkentve ezzel a talajtaposásból eredő károkat.
Az eseményen elhangzott, hogy a Széchenyi István Egyetem szakemberei a fejlesztés számos területén aktív szerepet vállalnak. Részt vesznek többek között a megfelelő növénykultúrák kiválasztásában, az öntözési rendszer fejlesztésében, a meteorológiai mérésekben, a munkabiztonsági előírások kidolgozásában, valamint a gyakorlati tesztek lebonyolításában.
Dr. Tóth Tamás kutatóprofesszor, az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar dékánja kiemelte, hogy az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően ma már minden adott ahhoz, hogy az egyetem a hagyományos agrárképzést a legkorszerűbb technológiákkal kapcsolja össze.
„Az elmúlt évek infrastrukturális beruházásainak köszönhetően minden feltétel adott ahhoz, hogy összekapcsoljuk a hagyományos agrárképzési örökséget az olyan új területekkel, mint a precíziós gazdálkodás, a fenntarthatóság vagy a digitalizáció” – fogalmazott.
A Smart Farm tangazdaságban ma már a dróntechnológia, a távérzékelés, a robotika és a mesterséges intelligencia is fontos szerepet kap a kutatásokban és az oktatásban.
A szakmai program részeként Moldvai László, a Wittmann Antal Növény-, Állat- és Élelmiszer-tudományi Multidiszciplináris Doktori Iskola doktorandusza a gépi látásra épülő digitális mezőgazdasági megoldásokról tartott előadást. Bemutatta, hogyan segítheti a mesterséges intelligencia a gyomnövények pontos felismerését, amelynek köszönhetően a növényvédő szerek kizárólag a szükséges helyekre juttathatók ki, jelentősen csökkentve ezzel a vegyszerfelhasználást.
A rendezvény zárásaként a résztvevők a helyszínen is megtekinthették a különleges napelemrendszert, valamint az egyetem saját fejlesztésű UniMetSense meteorológiai állomását. Az intelligens mérőrendszer folyamatosan figyeli a környezeti viszonyokat, az összegyűjtött adatok pedig hozzájárulnak a napkövető panelek és az öntözőrendszer automatikus, még hatékonyabb működtetéséhez.
Forrás: Árvay-Szöke Nóra, Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.
