Észak-Magyarországtól az Alföldig: szezonzáró a nyitott portákon

2026. október 3. és 4. között Nógrád, a Hajdúság, a Körös-vidék és a Közép-Tisza-vidék portái is bekapcsolódnak az országos Nyitott Porta Napokba. A nógrádi tanyasi gazdálkodás, a palóc ízek és a nagykörűi cseresznye mind a helyi közösségek értékteremtő erejét hirdetik.

A Nyitott Porta Napok 2026 programsorozat augusztus 22. és október 4. között, öt hétvégén keresztül az ország 19 térségében várja a látogatókat. Október első, szezonzáró hétvégéjén a figyelem a hegyvidéki Nógrád és az Alföld rónasága felé fordul. Ezeken a vidékeken nincsenek mesterséges kulisszák: a látogatók közvetlenül a családi gazdaságokba, kézműves műhelyekbe és bemutatókertekbe nyerhetnek betekintést.

A Börzsöny és a Cserhát kapujában két napon át várják a látogatókat azok a termelői porták, ahol a helyi élelmiszer mögött a gazda munkája és a táj szeretete áll. A nógrádi barangolás különlegessége, hogy a helyszínek kerékpárral is kényelmesen felfedezhetők, miközben a völgyek, a rétek és a kis falvak önmagukban is élménnyé teszik az utazást.

Bíró Anna térségi szervezőtől megtudtuk, hogy a kínálat összeállításakor az élmények és a természet elválaszthatatlan kapcsolatát szerették volna bemutatni a vendégeknek. „A szentei Maszlik Családi Gazdaságban a tej útját lehet közelről megismerni, ahol a saját alapanyagból többek között túró, vaj, joghurt és a híres Palóc Gomolya készül” – emelte ki a szervező. „A földtől az asztalig szemlélet itt is tökéletesen érvényesül, akárcsak az ugyanitt bemutatkozó Simahegyi Majorban, amely a hagyományos vidéki életet hozza testközelbe a látogatóknak.”

A nógrádi gasztronómia és az ökológiai gazdálkodás szintén főszerepet kap ezen a hétvégén. „Cserhátsurányban a Hekli Tökmag a helyi termékkultúra sokoldalúságát bizonyítja, Alsópetényben pedig a Rózsavilág, hazánk első rózsaélményháza kínál találkozást a virágok illatával és ízeivel” – részletezte Bíró Anna. „Kozárdon a Kozárdi Kamra a palócgulyást és a házias ételeket modern vendéglátással kapcsolja össze, Terényben a MagosVölgy Ökológiai Gazdaság a biointenzív zöldségtermesztést mutatja be, míg Bercelen, Ordaspusztán a régi gazdasági épületek és a Cserhát természeti világa nyújt varázslatos hátteret a kirándulóknak.”

A hegyvidékről az Alföld felé haladva Hajdú-Bihar vármegye középső térségébe érkezünk, ahol a Helyi Kincsek Napja keretében szervezik meg a portanyitogatót. Kissné Gyarmati Ágnes térségi szervező arról számolt be, hogy a változatos természeti környezet évszázadok óta meghatározza az itt élők életmódját és gazdálkodását.

Kissné Gyarmati Ágnessel beszélgetve arra voltunk kíváncsiak, mi adja a hajdú-bihari porták különlegességét. „A térség sokszínűsége a gazdálkodási formákban is visszaköszön, hiszen a Hajdúság síkvidéki szántóföldjeitől a Dél-Nyírség homokhátjain át a Berettyó–Körös-vidék vízfolyásaiig minden táj sajátos kincseket őriz” – mesélte a szervező. „Ebesen a Szender Kert a permakultúrás gazdálkodást mutatja be, Földesen pedig rögtön három porta is várja a vendégeket: a Lek-Vár-Ház, az Erimi Földes és az Ovis mama levendikéje udvara.”

A térség hagyományairól és az agroturisztikai élményekről is lelkesen számolt be. „Mikepércsen a Sárosi Méhészet és a Mákszem Tortaműhely kedveskedik az érkezőknek, míg Derecskén a Gyugos családnál a sajtkészítés művészetébe kaphatunk betekintést” – fogalmazott Kissné Gyarmati Ágnes. „Különleges programnak ígérkezik az Üvegbe zárt Hajdúbagos portája, ahol szekerezésre, szüretre és mustkészítésre is lehetőség nyílik. A Szőke Rét Vendégháznál nemezelés, övszövés és íjászat is kipróbálható, Tépén a Magdaléna Udvarházban a népi játékok kerülnek a fókuszba, Létavértesen pedig saját készítésű levendulavíz palackozására nyílik lehetőség.”

A Közép-Tisza-vidéken, Nagykörűben a Virágzástól Befőzésig Helyi Termék Klub és Turisztikai Egyesület fogja össze a programokat. Szilvás Erzsébet Nóra térségi szervező úgy látja, hogy a Boldogságos Nagykörű életérzés ma már a minőségi kistermelői közösség szinonimája.

Szilvás Erzsébet Nórát arról faggattuk, mit jelent a közösség számára ez a rendezvénysorozat. „Nagykörűben egy erős, széles kínálattal rendelkező kistermelői hálózat működik, amely mára megbízható és minőségi értéket teremtő fogalommá vált” – hangsúlyozta a szervező. „A termelők között sok a fiatal, és az elmúlt években több roma származású gazdálkodó is csatlakozott hozzánk, ami a szakmai programunk egyik legnagyobb sikere. A közös munka eredményét mutatja, hogy a környező települések kistermelői is rendszeres résztvevői lettek a helyi rendezvényeknek.”

A település ékköve, a nagykörűi cseresznye természetesen ősszel is kiemelt figyelmet kap. „A nagykörűi cseresznye történelmi múltra tekint vissza, a cseresznyekultusz ápolása alapvető feladatunk” – tette hozzá Szilvás Erzsébet Nóra. „Mára a hungarikumok sorát gyarapítja, és a Nagykörűi ropogós cseresznye európai uniós oltalom alatt álló földrajzi jelzés minősítést is szerzett. A Nyitott Porta Napokon a látogatók a cseresznyét feldolgozva, a helyi ízek sokszínűségében is felfedezhetik a havi kézműves piacok mintájára.”

Az északi hegyhátak és az alföldi térségek portái egyaránt bizonyítják: a nyitott kapuk mögött nem egyszerű kirakat, hanem működő, értékteremtő vidék várja a látogatókat. A legfrissebb információkért és programokért látogasson el a www.nyitottportanapok.hu honlapra, vagy kövesse a rendezvénysorozat Facebook-oldalát.

Forrás: Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.