A holland LEADER-modell sajátosságai és eredményei
A holland LEADER-modell szervezeti felépítésében eltér a legtöbb tagállam gyakorlatától, miközben a helyi közösségek társadalmi, gazdasági és környezeti kihívásaira egyaránt választ keres. A 31 helyi akciócsoport a programozási időszak végéig tervezi megvalósítani helyi fejlesztési stratégiáját.
A holland LEADER-modell sajátos felépítése
Milyen területeken dolgoznak a holland helyi akciócsoportok, melyek a legfontosabb témáik, és hogyan segítik a vidéki közösségeket a legsürgetőbb kihívások kezelésében? Bart Soldaat, a Holland LEADER Hálózat – LEADER Netwerk Nederland, LNN – koordinátora bemutatta a LEADER hollandiai szervezeti rendszerét, valamint azokat a sajátosságokat, amelyek miatt az ország bizonyos szempontból különleges esetnek tekinthető.
Bart Soldaat tájékoztatása szerint mind a 31 helyi akciócsoport arra számít, hogy a pályázati felhívások elindításának és a helyi akciócsoportok menedzserei kinevezésének késedelmei ellenére a programozási időszak végére megvalósítja helyi fejlesztési stratégiáját, és eléri a tervezett eredményeket.
A holland helyi akciócsoportok szervezeti felépítése jelentősen különbözik az Európai Unió más tagállamaiban működő szervezetekétől. Míg a legtöbb tagállamban a helyi akciócsoportok önálló jogi személyiséggel, hivatalos tagsággal, választott vezetőséggel és alkalmazott munkatársakkal rendelkeznek, addig Hollandiában nincs önálló jogi személyiségük és választott vezetőségük.
A helyi akciócsoportok a regionális hatóságok, vagyis a tartományok felhatalmazása alapján működnek, és a helyi fejlesztési stratégiákat is a tartományok hagyják jóvá. Az akciócsoportok vezető testületének tagjait részben a helyi hatóságok delegálják, míg legalább 50 százalékukat helyi vállalkozások, civil szervezetek és lakosok képviselői adják. A menedzsereket közbeszerzési eljárás keretében választják ki, vagy a helyi, illetve regionális önkormányzatok alkalmazottaiként látják el feladataikat.
A társadalmi vállalkozástól a fiatalok kezdeményezéseiig
A holland helyi akciócsoportok többsége továbbra is a LEADER hagyományos prioritásaira összpontosít. Ezek közé tartozik a vidéki turizmus, a társadalmi kohézió és befogadás erősítése, a helyi örökség és kultúra megőrzése, valamint a szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása.
Jó példa erre a Dichter bij Huis – Közelebb az otthonhoz – Alapítvány Op Eigen Benen – Saját lábon – elnevezésű projektje. Az alapítvány az ételek, a zene és a történetek segítségével hozza össze az embereket, miközben különböző bevételi modelleket vizsgál annak érdekében, hogy kezdeményezése hosszú távon önfenntartóvá válhasson.
A LEADER támogatásával az alapítvány a társadalmi kezdeményezéstől a társadalmi vállalkozás irányába kíván továbblépni. Új rendezvénye, a Betuwse Bazaar tesztelési lehetőséget biztosít ehhez: a program a helyi vállalkozókat az élelmiszerek, a kézműves termékek, a térségi termékek, a zene, a tánc és a költészet köré szervezve kapcsolja össze.
A bazárt évente több alkalommal, minden esetben eltérő kialakítással, árakkal és kínálattal rendezik meg. Ez segíti az alapítványt egy olyan bevételi modell megtalálásában, amely a kezdeményezést az újonnan érkezők és a kiszolgáltatott helyzetben lévő lakosok számára is elérhetővé teszi.
A LEADER ugyanakkor a hagyományos prioritásokon túlmutató problémák, például a lakhatási helyzet javításának és a megfelelő foglalkoztatási lehetőségek megteremtésének kezelését is szolgálja. Kiemelt figyelmet kapnak a fiatalok, különösen a helyben maradás lehetősége és joga.
Erre válaszul két helyi akciócsoport önálló ifjúsági akciócsoportot hozott létre, amelyekben a térség fiataljai saját korosztályuk helyi kezdeményezéseinek biztosíthatnak mikrotámogatást. Elsőként a Zuidwest Fryslân Helyi Akciócsoport indított ilyen programot. A példáját követő Zuidwest Twente Helyi Akciócsoport 300 és 2000 euró közötti mikrotámogatást nyújt azoknak a 25 év alatti fiataloknak, akik a helyi ifjúság javát szolgáló, megfelelően kidolgozott tervet nyújtanak be. A támogatási ötleteket az ifjúsági akciócsoport értékeli, amely összesen 75 ezer eurós kerettel rendelkezik.
A helyi kezdeményezésektől a klímavédelemig
A helyi fejlesztési stratégiák többsége az éghajlatváltozással és a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos kérdésekkel is foglalkozik. Ez azt mutatja, hogy a LEADER nemcsak a KAP Stratégiai Terv vidéki munkahelyteremtésre és növekedésre, valamint a társadalmi befogadás javítására irányuló célkitűzéseihez járul hozzá, hanem az éghajlatváltozás mérsékléséhez, a természeti erőforrások hatékony kezeléséhez, továbbá a biológiai sokféleség csökkenésének megállításához és visszafordításához is. A módszer képes alkalmazkodni az egyes térségek sajátos kihívásaihoz és lehetőségeihez.
A helyi fejlesztési stratégiákban szereplő témák és célkitűzések közül a vidéki turizmus, az innovatív mezőgazdasági megközelítések, valamint az éghajlatváltozás és a környezeti fenntarthatóság egyaránt 19 helyi akciócsoport stratégiájában jelenik meg. Az élelmiszer-ellátási láncokkal 17, a társadalmi kohézióval, a helyi örökség és kultúra megőrzésével, valamint a társadalmi befogadással 16-16 akciócsoport foglalkozik.
A szolgáltatásokhoz és az infrastruktúrához való hozzáférés 15, az együttműködés 14, a munkahelyteremtés és a nem mezőgazdasági vidéki innováció 13-13, míg a tudásátadás 12 helyi fejlesztési stratégiában szerepel. A lakhatást 11, a körforgásos és bioalapú gazdaságot, a közegészségügyet és a megújuló energiát 9-9 stratégia érinti. A vidéki vállalkozások támogatása 7, az ifjúság 6, a vidéki és városi térségek közötti kapcsolatok erősítése 5, a helyi kapacitások biztosítása 3 stratégiában jelenik meg. Az erdőgazdálkodás és az erdőtüzek megelőzése, valamint az Okos Falvak megközelítés egy-egy helyi akciócsoport céljai között szerepel.
A LEADER Weidse Veenweiden által támogatott egyik projekt egy hétköznapi háztartási tevékenységből, a ruhamosásból eredő környezeti problémát vizsgálja. Az Amszterdami Egyetem kutatása arra keresi a választ, hogy a ruhák mosása során felszabaduló műanyag mikroszálak mikor és hogyan jutnak a környezetbe, továbbá miként csökkenthetik a háztartások a kibocsátásukat.
A közösségi tudomány módszerére épülő kezdeményezésben a helyi lakosok saját maguk végeznek méréseket, és a kutatókkal együttműködve használható adatokat gyűjtenek közvetlen lakókörnyezetükről. Ennek során első kézből szerezhetnek tapasztalatot arról, hogyan befolyásolják mosási szokásaik a vízminőséget, és mit tehetnek a kibocsátások csökkentése érdekében. Az így létrejövő tudás nemcsak a tisztább árkokhoz és tavakhoz járul hozzá, hanem az iskolák, a vízügyi szervezetek és a szakpolitikai döntéshozók számára is konkrét adatokat biztosít.
Egy másik példa Almere külterületéhez kapcsolódik, ahol Hester és Juul kertészek létrehozták a Groene Pluk elnevezésű önszedő kertet. A betakarítási részesedésen alapuló modellben működő kert a növényvédőszer-mentes gazdálkodást és a regeneratív talajművelést az egészséges táplálkozással és a fenntartható mezőgazdasággal kapcsolatos ismeretszerzés, a természetben eltöltött idő és a közösségi kapcsolatok lehetőségével ötvözi. A projekt összekapcsolja a biológiai sokféleséget, az egészséges élelmiszert és talajt, a rövid ellátási láncokat, valamint a társadalmi kapcsolatokat, ezzel ösztönző példát teremtve a térség számára.
A mezőgazdaság a holland LEADER-programban is meghatározó szerepet tölt be. A támogatott projektek legalább egyharmada közvetlenül kapcsolódik az ágazathoz, ami nagyjából megfelel az előző programozási időszak arányának.
Bart Soldaat felhívta a figyelmet a holland vidéki térségek sajátos helyzetére, ahol a mezőgazdasági területek és a városi központok gyakran egymás közvetlen közelében helyezkednek el. Mint fogalmazott, Hollandiában számos vidéki térség található közel a városi központokhoz, miközben az ország teljes területének csaknem kétharmadát továbbra is általában magas termelékenységű mezőgazdasági termelésre használják. A bemutatott példák alapján a LEADER Hollandiában mind a tíz KAP-célkitűzés megvalósításához hozzájárul.
Erős hálózat támogatja a helyi akciócsoportokat
Bár a projektek egy-egy közösséghez kötődnek, a holland helyi akciócsoportok nem elszigetelten dolgoznak. Marjon Verkleij, a Hollandse Plassen Helyi Akciócsoport elnöke szerint LEADER-térségük nem sziget, hanem egy szélesebb hálózat része. Az akciócsoport aktívan részt vesz a hollandiai és más tagállamokban működő csoportokkal folytatott tapasztalatcserében. Tagjai minden évben bekapcsolódnak az Országos LEADER Nap programjába, amely lehetőséget biztosít a LEADER-közösség megismerésére, valamint annak bemutatására, hogy más térségek miként kezelik a hasonló kihívásokat.
A holland helyi akciócsoportok számíthatnak a Holland LEADER Hálózat támogatására. Az LNN a Nemzeti Támogató Egységgel szorosan együttműködve online és személyes kapacitásfejlesztési programokat, tudás- és jógyakorlat-megosztást, továbbá kommunikációs tevékenységeket biztosít. Ez utóbbiak közé tartozik a negyedéves hírlevél, a közösségimédia-kommunikáció és a WhatsApp-csoportok működtetése.
Az LNN-t az előző programozási időszakban az akkor működő 20 helyi akciócsoport hozta létre. A csoportok megállapodtak abban, hogy saját költségvetésükből biztosított átalányösszeggel finanszírozzák a hálózat működési költségeit. Jelenleg mind a 31 helyi akciócsoport támogatja a hálózat működését, az LNN pedig segítséget nyújt számukra.
Az évente megrendezett Országos LEADER Nap kiemelt esemény, amely a helyi akciócsoportok tagjait és menedzsereit, valamint a helyi, regionális és országos hatóságok képviselőit hozza össze. A rendezvényt 2026-ban októberben tartják meg.
Uniós szinten a Nemzeti Támogató Egység részt vesz az Európai KAP-hálózat LEADER-rel és területi fejlesztéssel foglalkozó alcsoportjának munkájában. A Holland LEADER Hálózat az ELARD aktív tagja, és rendszeresen részt vesz annak ülésein.
Jól kimutatható a befektetések megtérülése
A projektek és partnerségek mellett a finanszírozási adatok is fontos képet adnak a holland LEADER-programról. Egy helyi akciócsoport átlagosan mintegy 2,6 millió euró közpénzből származó költségvetéssel rendelkezik, amelynek átlagosan 15 százalékát fordítják működési költségekre.
Hollandiában a LEADER-projektek átlagos nemzeti társfinanszírozási aránya 40 százalék, ami kétszerese az előírt minimumnak, míg a fennmaradó átlagosan 60 százalékot az Európai Unió biztosítja. A program közfinanszírozásának teljes összege 80 903 447 euró. Ebből 48 252 534 euró, vagyis 60 százalék uniós forrás, 20 662 497 euró, azaz 25 százalék tartományi támogatás, míg 11 988 416 euró, vagyis 15 százalék a helyi önkormányzatok hozzájárulása.
A holland helyi akciócsoportok emellett jelentős állami és magánberuházásokat is képesek mozgósítani. Bart Soldaat szerint az Európai Bizottság által biztosított minden egyes euró átlagosan több mint négy euró összegű teljes beruházást eredményez.
A várható beruházások összértéke 209 916 572 euró. Ebből az Európai Unió 48 252 534 eurót, vagyis 23 százalékot, a tartományok 20 662 497 eurót, azaz 10 százalékot, a helyi önkormányzatok pedig 11 988 416 eurót, vagyis 6 százalékot biztosítanak. A magánberuházások összege 129 013 125 euró, ami a teljes összeg 61 százalékát teszi ki. A magánforrások arányára vonatkozó adatokat a helyi fejlesztési stratégiák pénzügyi fejezetei alapján határozták meg.
A LEADER értéke 2027 után
Miközben a jelenlegi program végrehajtása már előrehaladott állapotban van, a holland helyi akciócsoportok a következő programozási időszakra is készülnek. Valamennyi akciócsoport elkötelezett amellett, hogy a következő két évben sikeresen megvalósítsa helyi fejlesztési stratégiáját.
Egyes csoportok már költségvetésük 100 százalékát helyi projektekhez rendelték, ezért újabb kezdeményezések és az azokhoz kapcsolódó működési költségek finanszírozásáról tárgyalnak az illetékes tartománnyal. 2026. július 1-jéig a 81 millió eurós teljes – uniós és nemzeti társfinanszírozást egyaránt tartalmazó – költségvetésből 44 millió eurót, vagyis 54 százalékot kötöttek le.
A Holland LEADER Hálózat már 2024-ben létrehozta a helyi akciócsoportok koordinátoraiból álló gondolkodó csoportját, hogy megkezdje a következő időszak előkészítését. Bart Soldaat szerint az Európai Bizottság 2025. júliusi javaslatát követően állásfoglalást dolgoztak ki, amelyben hangsúlyozzák a LEADER-módszertan hozzáadott értékét.
Álláspontjuk szerint a területalapú, alulról építkező megközelítés és a köz- és magánszféra partnersége pontosan azokat az eszközöket kínálja, amelyekre az európai vidéki térségek jelenlegi és jövőbeli kihívásainak kezeléséhez szükség van. Korlátozott humánerőforrásaik mellett arra törekednek, hogy álláspontjukat megismertessék és elfogadtassák a holland nemzeti és regionális partnerségi terv kidolgozásáért felelős helyi, regionális és országos hatóságokkal. Bár a folyamat eredménye még nem ismert, megítélésük szerint egyre nagyobb lendületet kap a LEADER támogatása.
A holland LEADER számokban
A LEADER 35 éves hollandiai története során a program egyetlen helyi akciócsoportból 31 térséget összekapcsoló hálózattá fejlődött. A LEADER I 1991 és 1993 közötti időszakában mindössze egy helyi akciócsoport működött az országban, míg a LEADER II 1994 és 1999 közötti időszakában számuk négyre emelkedett.
A LEADER+ időszakában a részvétel feltételeinek enyhítése következtében hétszeresére, 28-ra nőtt a helyi akciócsoportok száma. A következő időszakban már 30 csoport működött, majd a 2014–2022-es programban számuk ismét 20-ra csökkent, miután a LEADER nemzeti finanszírozását az európai minimumot jelentő 5 százalékra mérsékelték.
A jelenlegi KAP keretében a helyi akciócsoportok száma ismét 31-re emelkedett. Bár az új csoportokat csak 2024 első felében választották ki, így a megvalósításra 2027-ig viszonylag rövid idő áll rendelkezésükre, az új helyi fejlesztési stratégiák végrehajtása megfelelően halad.
A lefedett területek mérete és népsűrűsége szintén sajátos. Egy holland LEADER-térségben átlagosan több mint 167 ezer ember él, a népsűrűség pedig megközelíti a négyzetkilométerenkénti 200 főt. A holland vidéki térségek ezért viszonylag sűrűn lakottnak tekinthetők.
A 31 LEADER-térség teljes egészében vagy részben Hollandia 342 települése közül 209-et fed le, ami 61 százalékos arányt jelent. A program területén 5,2 millió ember, vagyis a holland lakosság 28 százaléka él, és a LEADER-térségek az ország vidéki területeinek mintegy kétharmadát foglalják magukban.
Forrás: EU CAP Network
