Így működik a többforrású CLLD-modell Csehországban
Csehországban mind a 180 LEADER helyi akciócsoport többforrású CLLD-modellben működik. Az egyetlen helyi fejlesztési stratégiába több uniós alaphoz kapcsolódó akciótervek illeszkednek, miközben minden projekt csak egy alapból részesül támogatásban. A rendszert összehangolt irányítás és közös eljárások működtetik.
Közös stratégia, különálló finanszírozási források
A cseh közösségvezérelt helyi fejlesztési rendszer egyik legfontosabb sajátossága, hogy a helyi akciócsoportok egyszerre több európai uniós alap forrásait használhatják fel. A többforrású modellben mind a 180 cseh helyi akciócsoport önkéntesen vesz részt, a rendszer pedig 2014 óta folyamatosan bővül.
A modell alapelve szerint a helyi fejlesztési stratégiák többforrásúak lehetnek, az egyes projektek azonban kizárólag egyetlen alap támogatásában részesülhetnek. Minden helyi akciócsoport egy helyi fejlesztési stratégiával rendelkezik, amely több, különböző uniós alaphoz kapcsolódó operatív tervre, illetve akciótervre tagolódik.
Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap forrásai az Agrárminisztériumhoz és a KAP Stratégiai Tervhez kapcsolódnak. Az Európai Regionális Fejlesztési Alapot három minisztérium kezeli: a Környezetvédelmi Minisztérium a Környezeti Operatív Program, a Regionális Fejlesztési Minisztérium az Integrált Regionális Operatív Program, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium pedig a Technológiai és Versenyképességi Operatív Program keretében. Az Európai Szociális Alap Plusz forrásai a Munkaügyi és Szociális Minisztérium által irányított Foglalkoztatás Plusz Operatív Programhoz tartoznak.
Egy helyi projekt tehát minden esetben csak az egyik finanszírozási forrásból kaphat támogatást. Mivel azonban a helyi fejlesztési stratégia mindhárom alaphoz kapcsolódó akcióterveket tartalmazhat, a helyi akciócsoportok a kizárólag vidékfejlesztési forrásokra épülő LEADER-stratégiákhoz képest szélesebb tevékenységi kört fedhetnek le.
Összehangolt irányítás támogatja a működést
A három uniós alap, a részt vevő minisztériumok és a 180 helyi akciócsoport együttműködését tudatosan kialakított irányítási rendszer segíti. Ennek egyik eleme a CLLD Platform, amelynek keretében az irányító hatóságok és a helyi akciócsoportokat képviselő Nemzeti HACS Hálózat havonta egyeztetnek. Az üléseken közösen követik nyomon a stratégiák végrehajtását, és megoldásokat keresnek a felmerülő problémákra.
A teljes folyamat koordinációját a Regionális Fejlesztési Minisztérium végzi, miközben az egyes operatív tervekhez kapcsolódó szakmai és szabályozási jogkörök az illetékes minisztériumoknál maradnak. A helyi akciócsoportok stratégiái ezért két részből állnak. Az átfogó, koncepcionális részt a Regionális Fejlesztési Minisztérium, a részletes operatív terveket pedig az adott szakterületért felelős minisztérium hagyja jóvá.
A közös eljárásokat az Integrált eszközök és regionális akciótervek felhasználásának módszertani útmutatója foglalja egységes keretbe. A stratégiai szintű előrehaladást valamennyi operatív programra kiterjedő közös monitoring informatikai rendszerben követik nyomon.
A modell működésének további feltétele a felkészült helyi menedzsment. A helyi akciócsoportok menedzserei, illetve szakértői mindhárom alap szabályozásában jártasak, így a kedvezményezetteket a számukra megfelelő finanszírozási forráshoz irányíthatják, és a pályázati folyamat során is segítséget nyújthatnak nekik.
Jelentős forrásokat mozgat meg a modell
A 2021–2027-es időszak teljes cseh CLLD-kerete meghaladja a 760 millió eurót. Ebből 200 millió euró az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból, 96,8 millió euró pedig az Európai Szociális Alap Pluszból származik.
Jelenleg mind a 180 cseh helyi akciócsoport többforrású rendszerben működik. Közülük 135 a Foglalkoztatás Plusz Operatív Program forrásait is bevonja, számuk pedig a nyílt pályázati felhívások eredményeként folyamatosan emelkedik.
A szociális befogadást támogató pillér adatai a projektek méretének és elszámolási rendszerének változását is jelzik. A 2014–2020-as időszak Foglalkoztatási Operatív Programjában 72 millió euró, a teljes keret 2,7 százaléka állt rendelkezésre. A 2021–2027-es Foglalkoztatás Plusz Operatív Programban ez az összeg 99 millió euróra, a teljes keret 5 százalékára emelkedett.
A korábbi időszakban 157 helyi akciócsoport összesen 1293 projektet valósított meg, projektenként átlagosan 58 400 euró támogatással. A 2021–2027-es időszak bemutatott adatai szerint 153 helyi akciócsoporthoz 284 projekt és projektenként átlagosan 340 ezer euró támogatás kapcsolódik. Az adatok alapján kevesebb, ugyanakkor nagyobb volumenű és összetettebb projektek valósulnak meg.
Az elszámolási rendszer is egyszerűsödött. Míg a korábbi időszakban az indirekt költségek elszámolási aránya 25 százalék volt, a jelenlegi időszakban 40 százalékos átalányt alkalmaznak.
Egyszerűsített elszámolás és esernyőprojektek
A három alap szabályainak teljes körű egységesítése nem valósult meg, a cseh rendszer azonban több területen is csökkentette az adminisztrációs terheket. Az Európai Szociális Alap Plusz projektjeiben egyszerűsített költségelszámolási módokat alkalmaznak, többek között a jogosult közvetlen személyi jellegű költségekre és bérjárulékokra vetített 40 százalékos átalányt.
A Foglalkoztatás Plusz Operatív Program esetében maga a helyi akciócsoport a kedvezményezett, nem pedig a külső pályázó. A helyi akciócsoport egyetlen esernyőprojektet kezel, amelyből több, helyi szereplők által végrehajtott kisebb kezdeményezést finanszíroz. Ez a megoldás a helyi akciócsoportok és a helyi kedvezményezettek adminisztrációs terheit egyaránt csökkenti.
A rendszerben a helyi akciócsoportok a szociális befogadáshoz kapcsolódó célok végrehajtásának meghatározó szereplőivé váltak, különösen a kistelepüléseken és a leszakadó térségekben.
Helyi megoldások a társadalmi problémákra
A prágai tanulmányúton bemutatott egyik gyakorlati megoldás a kistelepüléseken alkalmazott megosztott szociális munkási modell volt. Ez a helyi akciócsoport hosszú távú helyismeretére, valamint a polgármesterekkel, az iskolákkal és a hatóságokkal kialakított partnerségeire épül. A segítségnyújtás rugalmasan, az érintettek természetes közegében, bizalomépítő és nem büntető jellegű megközelítéssel történik.
A 2021–2027-es időszak támogatott tevékenységei közé tartozik az adósságtanácsadás, a közösségalapú szociális tervezés, az informális gondozók és az otthonápolást végzők támogatása, az otthoni palliatív és hospice-ellátás, valamint a veszélyeztetett családok komplex segítése.
A programok célcsoportjai között megtalálhatók a szenvedélybetegség kockázatával élők, a fiatalok, a mentális egészségi problémákkal küzdők, az önkéntesek, az informális gondozók, a tartósan munkanélküliek, a túlzott eladósodottság veszélyének kitett személyek, a fogyatékossággal élők, a veszélyeztetett gyermekes családok, a kisebbségek, a migránsok és az idősek.
A bemutatott monitoringadatok szerint mintegy 24 500 ember élethelyzete stabilizálódott vagy javult, közel 8900-an kaptak információt a nehéz élethelyzetek kezelésének lehetőségeiről, több mint 3300-an pedig képessé váltak helyzetük önálló kezelésére. A folyamatokban több mint 5500 aktív közösségi tag, több mint 850 szervezet és több mint 740 támogatott önkormányzat vett részt.
A bizalom és a hálózati együttműködés szerepe
A cseh rendszer működésének a technikai feltételek mellett emberi és politikai összetevői is vannak. Zuzana Dvořáková, a Nemzeti Vidéki Hálózat munkatársa szerint a CLLD optimista és cselekvő embereket vonz, a személyek és a minisztériumok közötti bizalom pedig kulcsfontosságú volt a modell kialakításában.
Meghatározó a Nemzeti HACS Hálózat közvetítő szerepe is. A hálózat képzéseket szervez, közreműködik a problémák megoldásában, és segíti, hogy a helyi szereplők véleménye eljusson a döntéshozókhoz.
A cseh tapasztalatok alapján a többforrású rendszer kialakítása egy semleges koordinációs szerv létrehozásával és a közös felelősségvállalás megteremtésével kezdődhet. Fontos a helyi akciócsoportok korai bevonása a tervezésbe és a szabályalkotásba, továbbá annak egyértelmű rögzítése, hogy a stratégia többforrású lehet, az egyes projektek azonban csak egy alapot használhatnak.
A működést egységes útmutató, rendszeres minisztériumi és HACS-egyeztetések, átlátható eljárások, képzések és célzott segítségnyújtás támogathatja. A bemutatott megközelítés szerint a rendszert kisebb lépésekben, fokozatos fejlesztéssel érdemes kialakítani, miközben más, többforrású CLLD-modellt alkalmazó országok tapasztalatai is felhasználhatók.
Kezelhető maradhat a rendszer összetettsége
A többforrású megközelítés legfontosabb kihívását az egyes alapok eltérő szabályai, az adminisztratív összetettség, valamint a regionális és országos szintű intézmények koordinációja jelenti. A cseh tapasztalatok szerint azonban ez a komplexitás megfelelő irányítási struktúrával, közös eljárásokkal és tartós bizalmi kapcsolatokkal kezelhető.
A CLLD a LEADER-nél szélesebb körű, több uniós alapot összekapcsoló megközelítésként működik. A rendszer nem az eltérő szabályok teljes egységesítésére, hanem az összehangolt irányításra, a közös platformokra és a szereplők közötti együttműködésre épül.
A helyi akciócsoportok szerepe ezzel párhuzamosan átalakul: a finanszírozási és értékelési feladatok mellett stratégiai koordinátorként, illetve – különösen a szociális befogadás területén – közvetlen szolgáltatóként is működnek. Bár a többforrású modell alkalmazása nem kötelező, valamennyi cseh helyi akciócsoport önkéntesen csatlakozott hozzá.
A cikk Renáta Kučerová, a cseh CLLD és Integrált Területi Beruházások Egység vezetőjének az ESF+ Support Centre 2026. szeptember 7–8-i prágai tanulmányútján elhangzott előadása, valamint az Európai KAP-hálózat 2025. június 20-án közzétett tanulmánya alapján készült.
Forrás: Renáta Kučerová, Cseh Integrált Területi Beruházások Egység, Bíró Anna, Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.
