Természetközeli gazdálkodás a Malom Kertészetben

Péter és Lívi családi gazdaságában a lelkesen végzett munka gyümölcsét nem csak a kézzel gondozott konténeres gyümölcsfák, a húsz féle megtermelt zöldség, fűszernövények és az egészen különleges növények jelzik, hanem a nyolc éves, csillogó szemű Áron is, aki elszántan mondja: „kertész akarok lenni!”. 

Mislyenácz Péter kertészmérnök Cserkúton, Baranyában, Pécs mellett, 2010-ben kezdte el kialakítani a jelenleg is működő Malom kertészetet. Rendkívüli elszántsággal és szorgalommal állt neki, szíve iránytűjét követte és a 2000 m2-es, domboldali területen elvégzett földmunkája alapozta meg a terepet. Kezdetben főleg konténeres gyümölcsfákkal foglalkozott, aztán folyamatosan bővült és rugalmasan változott a kertészetben termelt zöldségek, fűszerek, különleges növények kínálata.

Veres Lívia, Baranya déli részéről, az Ormánságból származó kertész hölgy 2021 óta Péter párjaként csatlakozott, az immár családi gazdálkodáshoz. Lívia mindig nagyon szerette a növényeket és a kettejükkel folytatott beszélgetésem során egyértelműen kiderült, hogy az a rendkívül sok értéket magában rejtő, sokoldalú termelő és teremtő tevékenység, amit együtt végeznek, belső meggyőződésükön és kettejük harmónikus együttműködésén alapul. Lívi kezdetben a kertészeti munkát mellékes tevékenységnek szánta, aztán teljesen elmerült benne és ahogy Ő mondja, nem bánta meg.

Közösen fogalmazták meg, hogy valódi élelmiszert szeretnének termelni, amire mindig igény van és mindezt a Természet tiszteletével összhangban. Az utóbbi években a 2000 m2-es kertészeti területhez képest további 0,7 hektárnyi föld megművelésével bővült a kertészet Pécs határában, a „Berekben.” Jelenleg kb. 20 féle zöldséget és fűszernövényeket termesztenek, amit a helyi termék piacokon és a Kosárközösségben értékesítenek. Folyamatosan, rugalmasan alakítják a termesztett növények kínálatát; a Természet jelzéseivel együttműködésben, a fogyasztói igény és bátor újító hozzáállásuk eredményeképpen. Az uborka, paradicsom fő helyen szerepel, mellette hagyma, cékla, répa félék, paprika, mángold, leveles kel, tarlórépa, csicsóka és még sok egyéb, köztük olyan különlegessek is, pl. földimogyoró vagy szecsuáni bors.

Az emberi jelenlét, szeretet és szakértelem, kitartó odaadás, találékonyság, a Természet és az Élet tisztelete. Ezeket a szavakat tetten érhetjük abban, ahogy Péter kézzel, odafigyeléssel öntözi, gondozza a gyümölcsfákat, abban, ahogy az öntözőrendszert kitalálta és műszakilag saját maga megépítette, abban, hogy alkalmas kisebb méretű mezőgazdasági gépeket vásárolt az Alföldről és azokat két kézzel átalakította, megszereli. Abban is, ahogy a Földről, a Talajról és annak jelzéseiről beszél, a takarónövényekről, takaróréteg szerepéről, a szerves tápanyag körforgásáról, mindezt tetteivel alátámasztva. Abban is, hogy most már baromfi kertjük és Lívi szüleitől kapott liba párjuk is van, a komposztdombon olajtök virul, a többcélú akácok a kert üde zöld részét alkotják és abban is, ahogy Péter az eltörött műanyag zöldségesládákat saját kezűleg megjavítja, ragasztja, műanyag szemét termelése helyett. A zöldségeskertben a manapság túlnyomó részben elterjedt monokulturális gazdálkodás helyett a változatosságot valósítják meg, ezzel tudatosan lemondanak egy magasabb profitról, ugyanakkor csökken a kockázat és a talajéletre is jobban tekintettel vannak. 

Barátságos házukban az élet lüktet, a 8 éves Áron csillogó szemű és csintalan, s mégis fegyelmezetten és komoly, csendes mosollyal hallgatja beszélgetésünk több részletét. Azt állítja, ő is kertész szeretne lenni! Talán nem véletlenül. Kis fák állnak az ablak előtt természetes klíma berendezésként (és még oxigént is termelnek), a belső fali könyvespolc szintén saját, kétkezi munka, hulladék faanyagból készült. Lívia a Kertészetnek, Péter munkájának szerető, lelkes és két lábbal a Földön is álló bölcs –mondhatni-, társteremtője. Lívi saját ötletei és rengeteg kétkezi munkája, lelke is megmutatkozik abban, ahogy elmeséli az életüket, amilyen talpraesetten a termelői piacon árul és barátkozik (megtapasztaltam-szerk. megj.), megmutatja a régi és még mindig működőképes kolbásztöltőt, s a hely érzését emeli, ahogy Édesapja kézi készítésű vas dísztrágyait a falon elhelyezte. Örömmel meséli további elképzeléseiket, miközben felvezet a tetőponton álló tölgyfa alá, melynek árnyékos nyugalmából öröm szemlélni a kertet, a portát. 

2026 szeptemberében a Malom Kertészet két helyszínen is részese a Nyitott Porták rendezvénynek. A cserkúti, eredeti Malom kertészetet és a Berekben kialakított kertet Lívi és Péter ketten fogják bemutatni, képviselni, egymással párhuzamosan. A Berekben lehetőség lesz a „retro gép mustrára”, melyet igazán szakavatott vezetés mellett ismerhetnek meg az érdeklődő vendégek. Lívi saját kezűleg készített kör alakú faasztalt és székeket újrahasznosított anyagból, a Vendégek első megpihenési lehetőségeként. Már készülnek rá, hogy mit mondanak majd egy műszaki érdeklődésű vendégnek, mit mondanak egy kert, ökológia iránt érdeklődőnek, s mit egy közgazdásznak. S ezzel együtt nem szeretnék előre megalkotni az összes, végleges forgatókönyvet, mert az élet Valóságát szeretnék élni és megmutatni annak, aki Hozzájuk látogat, aki rájuk és az általuk teremtett világra nyitott. (Ez is jól mutatja rugalmas, életképes, találékony hozzáállásukat.-szerk. megj.) Kiemelték, hogy Ők nem egy idealizált képet és nem is egy panaszkodó hozzáállást szeretnének képviselni, hanem a Valóságot bemutatni, ahogyan azt meg is élik, lelkesedéssel és kitartó kemény munkával.   

A Malom Kertészetben Lívia és Péter élő valóságukat tárják a látogatók elé a 2026-os Nyitott Porta Napokon. Olyan egyedi, lebilincselő világot találhat az ide látogató, amiben az alapvető élelmiszertermelés a Természet tiszteletével harmonizál, a kézi eljárások és a modern technika ötvözete jól működik. 

Forrás: dr. Őri Zsuzsanna Emese, Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.