Egy virágzó gazdaság a Tekeres-völgyben

A Tekeresvölgyi Családi Birtokot Kovács Csaba alapította, a Veszprémhez közeli Nemesvámoson 2008-ban. Jelenleg feleségével és két gyermekével viszi a gazdaságot, az állattartás, a feldolgozás és az értékesítés napi feladataiknak nagy részét teszi ki.

Kovács Csaba nevét korábban sokan a lovassportból ismerhetik, hiszen fogathajtásban ért el sikereket, lánya Zsófia pedig díjugratásban versenyzett. Ám a lovakat felváltották a tehenek a birtokon, jelenleg 50-et tartanak belőlük, amelyből 35 adja a ma már széles körben ismert Tekeresvölgyi sajtok alapanyagát.

Néhány saját és bértartásban lévő ló most is megtalálható a gazdaságban, de az egykori versenyző azt mondja, hogy a gazdaság csak akkor tudja a családot eltartani, ha haszonállatokkal foglalkoznak. A lótartás drága hobbi, ellenben a szarvasmarha képes hasznot termelni, összegzi a döntését.

– Édesapám 2008-ban döntött úgy, hogy tehenet vásárolunk, először csak saját magunknak – mesél a gazdaság kezdetéről Kovács Zsófia, aki ma már a birtok másik tulajdonosa. – Ebben az időben kezdett Magyarországon is egyre nagyobb hangsúlyt kapni az egészséges táplálkozás, egyre többen gondolták azt, hogy szeretnének adalékmentes, tiszta élelmiszerhez jutni.

A környezetükben is hamar mutatkozott erre igény, egyre többen szerettek volna friss tejet vásárolni, ezért gazdaságukban szaporodni kezdett teheneik száma. Tíz magyartarka tehén került a gazdaságba, utána viszont már a saját szaporulat jelentette a gyarapodást, így szép lassan természetes úton növekedett az állomány.

Csaba lánya, Zsófi a gazdaságban nőtt föl, és végül szőlész-borász szakmérnöki végzettséget szerzett. Ezt a döntését pedig a sajtkészítéssel hozza összefüggésbe. A tej mennyisége hamar elérte azt a szintet, ahonnét egyenes út vezetett a feldolgozásig, amit autodidakta úton kezdtek el elsajátítani, és lépésről lépésre haladtak a profi sajtkészítés felé.

– Először a tej közvetlen feldolgozásával indultunk, joghurtokat készítettünk és gomolyát, általában mindenki ezzel kezdi a sajtkészítést. De már az elején érzetük, hogy az érlelt vonal lenne az, amit szeretnénk folytatni – meséli Zsófi, akinek pályaválasztása igencsak szerencsés volt, hiszen a szőlész-borász szakirányon szerzett élelmiszerkémia-, biokémia-ismeretek segítették a sajtkészítés elméleti alapjait.

A sajtkészítésben a legnagyobb inspirációt egy svájci tanulmányút jelentette 2011-ben, amit komoly elhatározás és egy technológiai fejlesztés követett. Így vált fő profiljukká a hegyvidéki karakteres érlelt félkemény sajt, amit saját stílusukban, az alapanyagaikhoz és a lehetőségeikhez igazítottak, és amit már többféle ízesítéssel is készítenek – jelenleg is több tonna érlelődik a pincében. Arra is törekedtek, hogy a sajtjaiknak saját karaktere legyen. Ehhez az ízesítés mellett a pincében történő érlelés is hozzájárul.

Érlelés szempontjából a hagyományokat követik, ezért egyedi és természetes mikroklímájú pincét alakítottak ki, ahol teljesen másféle nemes penész rakódik a sajtokra, mint a föld feletti steril érlelőkamrákban.

Természetes kéreggel dolgoznak, nem viaszolják a sajtokat. A három legfontosabb sajtjuk a svájci Appenzellerre hasonlít, a Zsenge, a Rusztik és a Matuzsálem 4 és 12 hónap közötti érlelési idővel készülnek.

Emellett a tejtermékek széles skáláját készítik, például különféle lágy sajtok egészítik ki a kínálatot. Friss termékekből is nagy választék érhető el, népszerűek a gyümölcsös joghurtok, amelyhez a gyümölcsalapot a birtokon készítik, van tejföl, vaj, krémsajtok, kefir, gomolya többféle ízesítéssel. A színes termékpaletta többek között a vásárlók kényelmét is szolgálja. Mivel helyi piacokon értékesítenek, azt tapasztalták, hogy az emberek szeretik egy helyen megvásárolni a termékeket, azoknál a termelőknél, akiknek már bizalmat szavaztak.

Emellett nagyon fontosnak tartjuk a személyes jelenlétet, a vásárlók igényelik, hogy kapcsolatot ápolhassanak velünk, ezt szeretnénk is megtartani, hiszen mi vagyunk ezeknek a termékeknek az arcai. Bár a rendszeres hétvégi piacozás nagyon megterhelő, nem szeretnénk abbahagyni, már van segítőnk is, de a családból legalább egyvalaki mindig ott van a pultnál – mondja Zsófi.

Sokan vásárolnak a birtokon is, ahol kialakítottak egy üzletet, ami rendszeres nyitvatartással működik minden nap. Ez nem csak a vásárlásról szól, lehet egy birtoklátogatási program is, ahol a kilátogatók megismerhetik a minőségi élelmiszerek előállítását, az állatok tartását. Éttermek alapanyagként használják a termékeiket, illetve a sajtokat borászatok kínálják a borkóstoló programokon.

A magyartarka fajtákat később svájci barnákkal egészítették ki. Az állatokat karámban, kifutóban, illetve a legelőn megosztva tartják. Mivel gazdasághoz nem tartoznak termőföldek, a takarmányt vásárolják az állatok számára, ami miatt a költségek nehezen kiszámíthatók, illetve nagy előrelátást igényel, hogy ne legyen fennakadás az ellátásban. Ottjártunkkor is éppen a gabonatárolók feltöltése történt. De nem csak a mennyiség a lények, nagyon figyelnek a takarmány minőségére, hiszen anélkül nincs minőségi tej.

A tehenek részére a közelmúltban épült egy saját tervezésű, minden igényt kielégítő istálló és kifutórendszer, amit több állatjóléti elemmel is felszereltek, például masszírozó berendezés szolgálja a kényelmüket, az állatok nyugalma és a jó tejhozam érdekében egész nap komolyzene hangja tölti meg az istállót.

Kolbászok a saját húsüzemből

Pár évvel ezelőtt egy húsműhellyel és készételkonyhával bővült a birtok, ahol többféle kolbász, szalámi, sonka, füstölt áru, virsli, télen pedig klasszikus disznótoros-termékek készülnek.

– Édesapám volt egykor a falu hentese, aki rengeteg disznóvágást bonyolított le a téli szezonokban, és amikor mennem kellett vele, azt nagyon nem szerettem. Ehhez képest most vágom a disznókat, a borjúkat és keverem a kolbászt – válaszolja Kovács Csaba arra a kérdésre, hogy mi volt az oka, hogy a sajtok mellett hentesáruk készítését is elkezdjék.

A farmüzlet egyben érlelő helyiség is, a fából készült épület magas tetőszerkezetéről és oldaláról kampókon lógnak a kolbászok és szalámik, sonkák.

Ennek láttán az ember azt gondolja, itt tényleg kolbászból van kerítés. A hentesáruhoz az alapanyagot a gazdaságban nevelt saját norvég lapály fajtájú hússertések adják.

Nem tudni, hogyan marad még idő és energia a vendéglátásra, de az idegenforgalom is része a birtok életének. Három apartmant tölthetnek meg a vidéki feelingre vágyó vendégek, és akiket nem zavar a hajnali tehénbőgés. Cserébe a gazdaság termékeit találják a reggeliző asztalra.

– A farmot őstermelő családi gazdaság formában üzemeltetjük, és mára jövedelmező vállalkozássá fejlődött – mondja Zsófi, akitől azt is megkérdezem, lehet-e gazdaságos az állattartás ma Magyarországon. Idővel két családi gazdaságot hoztak létre a birtokon belül, amelynek a családtagok a tulajdonosai és tagjai. A keretek így még tágabbak. Az őstermelő működési forma előnye még a sok kedvezmény is, viszont könyvelési, banki hitel vagy lízingelés szempontjából adódnak bonyolult helyzetek, ekkor viszont hátrányát érzik ennek a vállalkozási formának, ezért dilemma, hogy hogyan folytassák.

Egy biztos, a családi jelleget szeretnék fenntartani, még akkor is, ha már több alkalmazott munkája is szükséges a napi feladatok ellátására.

Mindenesetre a birtok jövedelmező, ami köszönhető az átgondolt gazdálkodásnak, de még inkább annak, hogy szinte minden megtermelt pénzt visszaforgatnak a gazdaságba, hogy további fejlesztéseket hajtsanak végre.

Tervek a közel és távoli jövőre

Zsófi szerint édesapja álma valósult meg a birtok felépítésével, és szerinte még 80 éves korában is fogja a kolbászt tölteni, Kovács Csaba gondolatai mégis a generációváltás körül forognak.

– A hosszú távú elképzelés az, hogy megtörténjen a generációváltás, ami az egyik legkomolyabb feladat egy gazdaság életében. Sokat foglalkozom ezzel a témával, mert tudom, hogy az elsőgenerációs családi vállalkozásoknak nagy része tönkremegy a generációváltásban, mi pedig szeretnénk abban a 22 százalékba tartozni, akik ezt sikeresen hajtják végre.

A legnagyobb problémának azt látja, hogy a mai fiatalokat nem készítik fel arra, hogy mekkora teherrel jár egy gazdaság üzemletetése.

– Ez egy nagyon jó élet, ugyanakkor borzasztóan kemény is. Azt szoktam mondani, hogy a munka nem szégyen, és az érte járó javakat sem kell szégyellni. Ha azt látják a fiatalok, hogy ebben lehet boldogulni, nagy esély van arra, hogy továbbviszik és fejlesztik majd a gazdaságot – fogalmaz Kovács Csaba. Éppen ezért ők azt választották, hogy a gyerekeket a birtok életének minden mozzanatába bevonták, már pici koruk óta. Ezt Zsófi és a 17 éves Marci megerősítik.

– A szüleim abban az évben vásárolták az első tehenet, amikor én születtem, úgyhogy tényleg ebben nőttem fel, ha kell, trágyázok, traktorozok, fejek, részt veszek az elléseknél, vagy sajtot forgatok – mondta Marci.

Cél az is, hogy az eddiginél függetlenebb rendszerben működjön a gazdaság, ahol a családtagoknak több szabadidő jut. Ezt az igényt főként Zsófi fogalmazza meg, aki korábban szintén jelen volt a mindennapi munkában és a piacokon, de most két kislányt nevel a férjével, így más irányt vett az élete, és keresi a változás lehetőségét a családi munkamegosztáson belül.

Marci viszont még abban a korban van, amikor rendkívül élvezi a birtokon a munkát, egyelőre azt tervezi, ha befejezi a középiskolát, egyből a gazdaság „munkatársa” lesz.

Persze addig még azt is gondolhatja, hogy egy szakirányú diplomával erősíti elméleti tudását, és a szülei ezt támogatják.

A személyes munka kiváltásban sokat segít a gépesítés, ami szintén egy határozott irány és cél a jövőben. Ennek egyik legújabb szegmense a hamarosan működő automata bolt lesz, amit a farm bejáratához telepítenek. A tej- és tejtermék-automatában 24 órán keresztül elérhetők lesznek a termékek, ez a rendszer külföldön már nagyon jól működik. A farm üzleti része továbbra is működik majd, de azt tapasztalták, hogy nyáron este 8-9 óra körül sokan érkeznek a Balatonhoz, és szeretnének még vásárolni. Kovács Csaba éppen ezért azt tervezi, hogy hűtött bokszokat létesítenek, amibe komplett csomagokat kérhetnek azok, aki a Balaton felé tartanak. Induláskor megrendelik, kifizetik a termékeket, amikor megérkeznek, kiveszik a bokszokból a friss árut.

Forrás: Kistermelők Lapja – Sárközi Judit