Rekordlátogatottsággal zárt a 34. debreceni Farmer Expo

A háromnapos eseményen több mint 200 kiállító fogadta az érdeklődőket 5 ezer négyzetméternyi területen, a programokra pedig közel 20 ezren voltak kíváncsiak. Évtizedes hagyomány, naprakész tudás, személyes kapcsolatépítés jellemezte a Szakkiállítást. 

Idén augusztus 28-29-30. napjain került megrendezésre a 34. Farmer-Expo Nemzetközi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakkiállítás és Vásár. A több mint három évtizedes múltra visszatekintő rendezvény mára nem csupán egy szakkiállítás és vásár, hanem a hazai mezőgazdasági élet egyik központja lett. Idén mintegy 200 kiállító mutatkozott be, az agrárium szinte minden ágazata képviseltette magát. Jelen voltak mezőgazdasági gépforgalmazók, élelmiszeripari vállalatok, állategészségügyi és takarmányozási cégek, valamint a talajerő-gazdálkodás, öntözés, precíziós gazdálkodás, agrárépítészet és az alternatív energiaforrások területén tevékenykedő szolgáltatók is. A Farmer Expo így valódi platformot teremtett a termelők, forgalmazók, kutatók és döntéshozók közötti párbeszédre, együttműködésre. Az idei év különlegessége volt, hogy Magyarországon kizárólag a Farmer Expón kerül sor tenyészállatbemutatóra. A program nemcsak látványos, hanem komoly szakmai jelentőséggel is bírt: bemutatta a hazai állattenyésztés genetikai előrehaladását, a legkorszerűbb tartástechnológiákat és tenyésztési irányokat. A kiállítás három napja alatt különböző fajtabemutatók, showbírálatok és szakmai előadások is gazdagították a programot. A rendezvény szakmai fókuszát a tudástranszfer és az aktuális agrárkérdések mélyebb vizsgálata adta.

A HORTICO Zöldség-Gyümölcs Kertészeti Konferencia idei témája volt „A klimatikus stresszhatások kezelésének lehetőségei a gyümölcstermesztésben”. A FruitVeB, a V-Trade Kiállítások Kft. és a Debreceni Egyetem MÉK (Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar) közös szervezésében megvalósult eseményen szó volt a klímaváltozás múltbeli folyamatairól és várható trendjeiről agrometeorológiai adatok tükrében, valamint arról is, hogy milyen mérhető hatásokat gyakorol a kajszi- és őszibarack életfolyamataira, különös tekintettel a virágzásra, a gyümölcsképzésre és a fagyérzékenységre.

Az állategészségügy sem maradhatott ki a központi témák közül. A Debreceni Egyetemmel közösen szervezett Szarvasmarha Szakmai Fórum volt az „Alkalmazkodó menedzsment-szemlélet a tejelő ágazatban” kérdéskörre épült esemény. Az előadások többek között olyan témákat dolgoztak fel, mint a járványvédelem korszerű megközelítése a 21. században, a ragadós száj- és körömfájás jelentette veszélyek és következmények, valamint a gyors, telepi körülmények között végzett tömegtakarmány-vizsgálatok szerepe a klímaváltozás fényében. Szó volt továbbá azokról az új tömegtakarmány-stratégiákról is, amelyek elengedhetetlenek a gazdaságok fenntartható működéséhez és a változó környezeti feltételekhez való alkalmazkodáshoz. A fórum célja volt, hogy a gyakorlati tapasztalatokat és legújabb kutatási eredményeket összevetve, kézzelfogható tudást nyújtson a tenyésztő szakemberek számára.

A sertéságazat jövője is terítékre került, a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségével közösen szervezett „Változó világ, változó környezet, ugyanaz a sertés – Hol a jövője a sertéságazatnak?” című kerekasztal-beszélgetés az ágazat szereplőit késztette közös gondolkodásra, azzal a céllal, hogy szakmai alapokon, több szempontból járják körbe az ágazat aktuális kihívásait és jövőbeli lehetőségeit. A tervezett témák között kiemelt szerepet kapott, hogy miként változnak a globális világtrendek és ezek milyen hatással vannak a sertéságazatra, továbbá megvitatják a tenyésztői átrendeződés folyamatait, különös tekintettel arra, hogy vajon Kelet-Európa valóban nyertese-e ezeknek a változásoknak. A munkaerőhelyzet alakulása a telepeken szintén fontos kérdés volt, amely befolyásolja az ágazat működését. Emellett szó esett a forró nyarak tenyésztésre és takarmány-alapanyagokra gyakorolt hatásairól, beleértve azok mennyiségi, minőségi és toxinproblémáira, továbbá a meteorológiai trendek hosszú távú következményeire is. A beszélgetés kitért a világjárványok megjelenésére és a hazai állattenyésztést fenyegető kockázatokra, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazási lehetőségeire az ágazatban. Végezetül nem maradhattak ki a jelenlegi energiaárak, az energiabiztonság kérdései és a karbonlábnyom csökkentésének lehetőségei sem, amelyek szintén meghatározó tényezők a sertéságazat fenntartható jövője szempontjából.

A juhágazatot érintő aktuális kérdésekkel is foglalkoztak a „Juhágazat előtt álló kihívások: időszerű kérdések és válaszok” című konferencia révén, amely a Juh és Kecske Ágazati Szakmaközi Szervezete, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztők Szövetsége, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Magyar Állattenyésztők Szövetsége és a Debreceni Egyetem szakmai partnerségével valósult meg. A program középpontjában az ágazat hazai és nemzetközi pozícióinak erősítése, a piaci lehetőségek bővítése, a tenyésztésszervezés modernizációja, valamint a jövedelmezőség növelésének lehetőségei álltak. A résztvevők áttekintést kaptak a szakmapolitikai irányokról, a szakmaközi szervezet szerepéről, az új technológiai megoldásokról, mint például a digitalizáció és az okos juhtenyésztési rendszerek, illetve azokról az együttműködési formákról, amelyek segíthetik a hazai juhászat fenntartható fejlődését.

Az elmúlt évek egyik pozitív tendenciáját, a nők egyre aktívabb szakmai szerepvállalását a „Nők az állattenyésztés élvonalában” című kerekasztal-beszélgetés dolgozta fel. A Debreceni Egyetemmel közös program során a meghívott, sikeres hölgyek arról meséltek, hogy mi ösztönözte őket arra, hogy az állattenyésztési pályát válasszák, milyen nehézségekkel és akadályokkal találkoztak, és miként tudták ezeket leküzdeni. Emellett arra is fényt derítettek, hogyan látják a nők helyzetét, lehetőségeit és jövőjét az ágazat vezetői szerepében, ezzel inspirálva a fiatalabb generációt.

A Farmer Expón családi programokból sem volt hiány. A lovas rendezvények iránt érdeklődtek a legtöbben, de a szakmai fórumoknak is sok látogatója volt. Egy-egy előadásra csaknem százan regisztráltak. Érintették az aszály témáját, beszéltek a nyúlhús jelentőségéről, de a nők mezőgazdaságban vállalt szerepe is helyet kapott a kerekasztal-beszélgetések között.

Idén a várakozáson felüli látogatószámmal zárt a 34. Farmer Expo, a háromnapos rendezvényen több mint 200 kiállító várta a látogatókat 5 ezer négyzetméteren. A programokra csaknem 20 ezren voltak kíváncsiak.

Forrás: Papp Viktor, www.haon.hu; www.dehir.hu
Fotó: Pelsőczy Csaba