Vatikánban magyar mézeskalácsok hirdetik a közelgő ünnepet

Gődény Judit mézeskalács-készítő népi iparművész több évtizedes munkájának megkoronázása az az alkotás, amely debreceni műhelyéből teherautóban utazott a kereszténység fővárosába, a Vatikánba. A magyar mézeskalácsból készült betlehemi jelenet igazán monumentális.

A gigantikus, többszintes mézeskalács-kompozíció középpontjában a kisded Jézus és édesanyja alakja jelenik meg. Arra a kérdésre, miként fogadta a Szentatya a magyar mestermunkát, az alkotót a Kisalföld munkatársa kérdezte.

– Nem mértem le, de úgy számolom utólag, akár 25 kilogrammot is nyomhat. Az alkotás 80x60 centiméter alapterületű, amely egy üvegből készült házikó alatt látható. Öt üveg mézet használtam fel – számolta lapunk érdeklődésére a magyar mézeskalácsról Gődény Judit. – A kompozíció több elemből épül fel, a legnagyobb alakok huszonöt centiméteresek – tette hozzá az érdekes adatot.

A Debrecenben élő mézeskalács-készítő elmondta, a város felkérésére készítette az alkotást, ugyanis november végén három történelmi egyház delegációja utazott ki a Vatikánba, ahol egyebek mellett a magyar, főleg a debreceni szokásokkal, ízekkel ismertették meg a vendéglátókat.

– Az én mézeseim amolyan kiegészítők csupán, ugyanis egy, a szintén Debrecenben élő művész által fából készített betlehemmel együtt utazott ki a Vatikánba – árulta el szerényen Gődény Judit.

Hogy evett-e XIV. Leó pápa a magyar mézesekből, határozott nem a készítő válasza. Hogy bírja a szállítást, és tartósabb legyen, lakkal fújta ugyanis le. Ha azonban nem nézni, hanem enni süti a mézest, a mézeskalács-készítő a természetes anyagok mellett teszi le a voksát. Az azonban, hogy pontosan mit tett a pápa elé kerülő mézeskalácsokba, titok marad.

– Saját recepttel dolgozom. Annyit elárulhatok, virágmézet kevertem a masszába, az érvényesül a leginkább a mézeskalácsban.

Több szinten több szereplő

November 25-én a két alkotást a Római Magyar Akadémia épületében állították ki, majd onnan vitték át a Vatikánba, ahol Szent Péter teret övező oszlopcsarnok ad otthont, a “100 betlehem” című kiállításnak, amelyen 100 ország betlehemeit mutatják be, és csodálhatják meg a magyar mézeseket üvegfal mögött. Van is mit megszemlélni, ugyanis a kisded születését középpontba állító jelenet roppant részletgazdag, és rendkívül sok darabból áll. A hagyományos szereplőkön túl – kis Jézus, Szűz Mária, Szent József, a három király, pásztorok és angyalok – számos elemmel gazdagította Gődény Judit a betlehemi jelenetet. Fenyőfák, csillagok, adventi koszorú és házak teszik igazán ünnepivé és monumentálissá az alkotást. A jelenet minden egyes darabját aprólékosan dolgozta ki, és különleges megoldást választott ahhoz, hogy a szemet a jelenet fő fókuszához vezesse.

– A betlehemi történetet három szintesre készítettem, a legfelsőre helyeztem a templomot, melyben arany fényű megvilágítás emeli ki Mária alakját, a megszülető kis Jézussal. A középső szinten a három király és a pásztorok jelennek meg akik ugyan azzal a lelkülettel sietnek a megváltó csodájára. Az alsó szintre helyeztem a városi létünk világát házakkal, fenyőfákkal, állatokkal.

Édes üzenetek

Az alkotásban minden szimbolikus jelentéssel bír. Az alkotótól megtudtuk, a három királlyal a három történelmi egyház fejét kívánta megjeleníteni, a pásztorokkal pedig a hagyományos hortobágyi pusztai állattartásra utalt. Mi több, annak is üzenetértéke van, hogy az angyalokat a házak közé helyezte.

– Azt jelzi, hogy Isten, a hit, itt van velünk, a mindennapjaink részei. A mézeskalácsaim hittel és szeretettel készítem, lelket adva a figuráknak.

Gődény Judit elmondta, az életében fontos szerepet kap a hit. Férjével öt gyermeket neveltek fel, és három unokának örülhetnek. A mézeskalácsok a család révén kaptak főszerepet Gődény Judit életében.

– Matematika–rajz szakos tanár vagyok eredetileg, a gyerekek kétévente érkeztek hozzánk. Debrecenben alkottunk egy közösséget a hagyományos értékeket kereső fiatal pedagógusokkal és művészekkel, akikkel a találkozások során figyeltünk arra, hogy gyermekeinkkel is megismertessük a hagyományainkat. Amolyan családi játszóházakat szerveztünk. Egy alkalommal mézeskalács-készítő jött el, hogy bemutassa tudományát. Ekkor ismerkedtem meg a mézesekkel. Pár év múlva úgy hozta az élet, hogy az egyik gyermekem iskolai Mikulás-ünnepségére felajánlottam, hogy sütök nekik mézeskalács mikulásokat – emlékezett vissza Gődény Judit, és mint kiderült, az ünnepi mézesek olyan jól sikerültek, hogy később kitanulta a szakmát, és maga is oktatja a mesterséget. Munkáit rendszeresen zsűrizteti, ezáltal Népi iparművész címet szerzett.

Hogy Gődény Judit családjából továbbviszi-e valaki a mézesek titkát, egyelőre kérdéses, de a mézeskalács-készítő nagyon bizakodó.

– Az unokák rendszeresen kérik az édesanyjukat, hogy gyúrjon be nekik mézest, és süssenek. Talán valamelyikük továbbviszi ezt a mesterséget. Ha nálunk vendégeskednek a Győrújbaráton élő unokáim, sokszor készítünk együtt is. Hamarosan pedig a férjemmel mi is Győr közelébe költözünk, így biztosan gyakrabban tudunk közösen mézeskalácsot készíteni – árulta el Gődény Judit, aki elmondta azt is, hogy megyénkben is szívesen folytatná a mézeskalács-készítés hagyományát.

Forrás: Pardavi Mariann, Kisalföld.hu