„A mézhez nemcsak szakértelem, hanem szív is kell”

Hajdúdorogon, egy csendes udvar végében Fodor Tamás méhész olyan gazdaságot működtet, amely nem pusztán termelőhely, hanem a természettel való együttélés egyik hiteles példája.  Bemutatja mindazt, ami számára nem csupán munka, hanem hivatás: a méhek gondozását, a méz előállítását, a természethez való szoros kapcsolódást.

26 év szakmai tapasztalattal, díjakkal elismert termékekkel és ma már 85 méhcsaláddal működő gazdasággal várja a vásárlókat és azokat, akik szeretnének közelebb kerülni a méhek világához.

Most vele készült interjúnkban a méhészet jelenéről, a technológiáról, a családról és az élményalapú programokról is beszélgettünk.

Tamás, 26 éve méhészkedsz. Hogyan indult ez az út, mi volt az a pont, amikor eldőlt, hogy a méhek lesznek az életed részei?

Gyerekkoromtól fogva vonzott a természet. A méhekkel való kapcsolat még fiatalon kialakult bennem, és 1999-ben megszereztem a méhészeti szakképesítést is. Akkor már tudtam, hogy ez egy olyan hivatás, ahol egyszerre van jelen a természet szeretete, a technológia, a kitartás és az a bizonyos “szív”, ami nélkül nem lehet jó méhész az ember.

A beszélgetés elején megmutattad a műhelyedet, ahol modern, saválló eszközök sorakoznak. Miben segít ez a technológiai háttér?

Nagyon sokban. A méz kezelésében, pergetésében, tárolásában rendkívül fontos a higiénia és a tisztaság. Én minden folyamatnál saválló eszközöket használok, a technológia pedig biztosítja, hogy a méz minősége ne sérüljön. A vásárló joggal várja el, hogy ami az asztalára kerül, az tiszta, eredeti és egészséges legyen – ehhez nekem is fejlődnöm kell, folyamatosan.

Ez a fejlődési igény a termékeid sokféleségén is látszik.

Igen, törekszünk arra, hogy mindenki megtalálja a kedvencét. A kínálatunkban van meggyvirágméz, repceméz, hársméz, akác-, napraforgó-, galagonya-, édesköményméz, vegyes virágméz, lépesméz, virágpor, propolisz, sőt méhpempő is. A természet minden évben más arcát mutatja, ezért mi is mindig egy kicsit alkalmazkodunk hozzá.

Nemcsak álló méhészetet folytatsz, hanem vándorméhészetet is. Mit jelent ez a gyakorlatban?

Azt, hogy nem várjuk meg, míg a méhlegelő elér ide – mi megyünk el hozzá. A legjobb akác- és hárserdőket keressük fel, ahol a nektár mennyisége és minősége a legkedvezőbb. Ez sok szervezést és rengeteg odafigyelést igényel, de a kapott méz minősége megéri a fáradságot. A vásárlóink is érzik a különbséget.

A termékeidet folyamatosan bevizsgáltatod, emellett fontos elismerést is kaptál Debrecentől. Mit jelent ez számodra?

2010-ben Debrecen város önkormányzata MINŐSÉGI TERMÉK díjjal tüntette ki méhészeti termékeinket. Ez óriási visszajelzés volt, hiszen nemcsak a munkánkat igazolta, hanem azt is, hogy jó úton járunk. Emellett a fogyasztóktól érkező személyes visszajelzések azok, amelyek igazán erőt adnak. Amikor valaki visszajár, vagy azt mondja, hogy ez a méz gyógyított ki a téli meghűlésből – na, ez a legnagyobb dicséret.

A vidéki családi gazdaságoknál mindig kulcsfontosságú a család szerepe. Nálatok hogyan épül be a mindennapi munkába?

A család nélkül nincs méhészet. Ez egy életforma. Szezonban hajnalban indulunk, estére érünk haza, és sokszor hétvégén is dolgozni kell. A családom mindig mellettem állt, támogatott és részt is vesz a feladatokban. A feleségem segít a csomagolásban, a vásárokra való felkészülésben, a fiam pedig belenőtt ebbe a világba és mindhárman járjuk a vásárokat és az eseményeket. Számomra fontos, hogy lássa: amit termesztünk, azt szeretettel és kitartással csináljuk.

Mit ad ez a hivatás a családnak?

Leginkább összetartást. A méhek megtanítanak tisztelni a természetet, megtanítanak türelmesnek lenni és meglátni az apró örömöket. Szeretném, ha a gyermekem is tovább vinné ezt – nem feltétlenül mint szakmát, de mint gondolkodásmódot. A méhészet számomra nem csupán megélhetés, hanem érték.

Egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek az élményprogramjaitok. Hogyan született meg ennek az ötlete?

Sokan félnek a méhektől vagy nem ismerik őket eléggé. Arra gondoltam, hogy miért ne mutassuk meg, milyen fantasztikus világ rejtőzik egy kaptárban? Így születtek meg az élmény méhészeti programok, ahol a résztvevők mézpergetést, viaszgyertya-készítést is kipróbálhatnak, sőt a saját üvegüket is megtöltik és címkézik.

Iskolai csoportok, baráti társaságok és cégek is gyakran jönnek. A Méhek Világnapján pedig rendszeresen tartunk bemutatókat óvodákban, iskolákban – ilyenkor a gyerekek csillogó szemmel figyelik, hogyan lesz a virágból méz.

A mézetek nagy részét közvetlenül értékesítitek. Miért tartod ezt fontosnak?

Azért, mert így valódi kapcsolat alakul ki a vásárlóval. Megkérdezi, honnan van a méz, milyen a virágzás idén, miben különleges az adott fajta. Ez bizalomépítés is. Emellett szeretnénk minél több családot megismertetni a méz jótékony hatásaival – ez hosszú távon biztosítja a családi gazdaság fenntarthatóságát is.

Mindig azt mondom: a méhészkedés egy életforma. A méhek tanítanak bennünket – csak figyelni kell rájuk.

Forrás: Papp Viktor,Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.