Klímaváltozás és a magyar bor jövője
2026. május 26-án a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. Vidék- és Térségfejlesztési Támogató Egysége és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közös konferenciáján a szőlő- és borágazat legégetőbb kihívásait vették górcső alá. A rendezvény rámutatott: az éghajlatváltozás és az új betegségek miatt a szektor fennmaradása ma az innováción és a szakmai összefogáson múlik.
A Herman Ottó Konferencia Központban tartott Fókuszban a klímaváltozás elnevezésű szakmai rendezvényen Brazsil Dávid, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtitkára köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a szőlő és a bor tradicionális világa földrengésszerű változásokon megy keresztül. Meglátása szerint az előttünk álló 5-10 év változásai sokkal radikálisabbak lesznek, mint az előző háromszáz év eseményei. Pesti Csaba, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara képviseletében ehhez kapcsolódóan a Nemzeti KAP-hálózat uniós támogatásból működő rendszerének fontosságát emelte ki, amely elengedhetetlen a Közös Agrárpolitika hazai megvalósításához.
Erdőgazdálkodási Igazgatóság, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
A kiszámíthatatlan természeti viszonyokról Fieszl Csaba, a Vidék- és Térségfejlesztési Támogató Egységének vezetője beszélt köszöntőjében: „Pár hónapja, amikor egyeztettük ennek a konferenciának a megszervezését, még nem tudtuk, milyen tavaszunk lesz. Most már látjuk, mekkora fagykárt szenvedtek el a gyümölcs- és szőlő ültetvényeink. Nem csak a klímaváltozás, hanem a kártevők megjelenése és felszaporodása is olyan kihívások elé állítanak, amiknek nem biztos, hogy minden esetben meg tudunk felelni. Fontos az azonnali, tudással alátámasztott reagálás.”
Támogató Egység, Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.
A globális felmelegedés már a jelenünk
Bartholy Judit, az Eötvös Loránd Tudományegyetem meteorológiai tanszékének professzora előadásában rávilágított, hogy a klímaváltozás már nem jövőbeli fenyegetés. A globális átlaghőmérséklet emelkedése már meghaladta az 1 °C-ot az iparosodás előtti szinthez képest, és az utóbbi években átmenetileg az 1,5 °C-os küszöb közelébe, illetve fölé is került. A Kárpát-medencében a melegedés az átlagosnál erőteljesebb lehet: magas kibocsátású, pesszimista forgatókönyvek szerint a 21. század végére, különösen a nyári időszakban, akár az 5–6 °C-os hőmérséklet-emelkedést is elérheti.
A sarki jég és hó olvadásával csökken a Föld felszínének fényvisszaverő képessége, vagyis az albedó: míg a hó és a jég a napsugárzás jelentős részét visszaveri, a szabaddá váló sötétebb vízfelszín sokkal több energiát nyel el. Ez úgynevezett pozitív visszacsatolásként tovább gyorsíthatja a felmelegedést.
A permafroszt olvadása szintén komoly kockázat, mert a fagyott talajban tárolt szerves anyag bomlásnak indulhat, és szén-dioxid, illetve oxigénszegény körülmények között metán szabadulhat fel. A metán 100 éves időtávon nagyjából 27–30-szor erősebb üvegházhatású gáz a szén-dioxidnál.
Tanszék, Eötvös Loránd Tudományegyetem
Magyarországon mindez elsősorban gyakoribb és tartósabb hőhullámokban, fokozódó aszálykockázatban, vízhiányban, valamint hevesebb zivatarokban, felhőszakadásokban és viharos időjárási helyzetekben jelentkezhet.
Új kártevők és innovatív megoldások
A megváltozott klíma új ellenségeket is hozott. Molnár Ákos, a HNT szőlészeti szekciójának elnöke a Flavescence dorée (FD) fitoplazma okozta járványról tartott előadást. A Scaphoideus titanus kabóca által terjesztett, gyógyíthatatlan betegség miatt a körülhatárolt hazai területek aránya rohamosan nő. Az akcióterv részeként elengedhetetlen: a drónos felderítés és a sárga színcsapdák alkalmazása, a szigorú melegvizes szaporítóanyag-ellenőrzés kapacitásának növelése, a fertőzött, nem művelt ültetvények azonnali, radikális felszámolása.
A túlélés másik zálogáról Koch Csaba borász beszélt, aki az innovatív, rezisztens (Piwi) szőlőfajták nemesítésében látja a jövőt. Ezek a fajták a hagyományos évi 10-14 permetezés helyett mindössze 2-3 kezelést igényelnek, ami óriási költségmegtakarítást és környezetvédelmi előnyt jelent. Bár hazánk egykor a nemesítés élvonalába tartozott (pl. Bianca, Irsai Olivér), a fogyasztói szokások merevsége miatt az új fajták piaci bevezetése ma még nehézségekbe ütközik.
Kerekasztal: A borászok mindennapi küzdelmei
A szakmai nap zárásaként Brazsil Dávid moderálásával tartottak kerekasztal-beszélgetést, ahol a hazai borászatok képviselői a technológiai és piaci kihívásokról vitáztak. A beszélgetés résztvevői aggasztó képet festettek az ágazat valós helyzetéről.
A klímaváltozás azonnali, pincében jelentkező hatásairól Lamport József beszélt. A Thummerer Pincészet főborásza arra hívta fel a figyelmet, hogy a klímaváltozás egyik legérzékelhetőbb borászati következménye a szüret idején tapasztalható sav-cukor arányok eltolódása. Szerinte ez ma már kardinális kérdés.
A piaci trendek és a természeti erőforrások szűkülésének kettősségére ifj. Babits László (Babits Pincészet) hívta fel a figyelmet: „A fogyasztók a frissebb, gyümölcsösebb, alacsonyabb alkoholtartalmú borokat keresik, és ehhez a termelésben is nekünk igazodnunk kell”. A tokaji borász hozzátette, az öntözés megoldása a minőség garantálásának megkerülhetetlen feltétele lett a szárazság miatt.
A felzárkózás és a megújulás pénzügyi korlátaira Koch Csaba borász mutatott rá, aki nyíltan beszélt az ágazat versenyképességi hiányosságairól: „Nemcsak a magyar ágazatban, hanem világszinten is versenyképesség-fokozásra van szükség, ehhez azonban az ágazat részéről idehaza rengeteg dolog hiányzik.”
Ahogy az a konferencia egészén elhangzott: egyedül senki sem tudja megoldani ezeket a kihívásokat, a magyar szőlő- és borágazatnak az összehangolt, tudományos alapokon nyugvó közösségi összefogás az egyetlen járható útja.
Forrás: Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.
További előadások:
