Egersoul neked szól

Gyerekkori emlék egy családi szőlő Kókán, ahol nagy hagyománya volt a szőlőművelésnek, de gyerekként nem szerette ezt a családi programot. Annak is nagyon örült, amikor édesapja idős korában eladta az ültetvényt. Később mégis egyre többet gondolt arra, hogy mégis kellene valahol egy kis szőlőterület.

Dobos Attila egyik reggel frissen ébredve elhatározta, csinál egy borászatot, ebből jött létre az egerszóláti Egersoul Pincészet. Egy nem mindennapi történet, amit 50 évesen kezdett el.

Dobos Attila, aki egyébiránt mérnök és egy távközlési hálózatokat tervező és kivitelező cég tulajdonosa, 2015-től tudatosan kezdett készülni a borász szakmára, beiratkozott a Soós István Borászati Technikumba, elvégezte a WSET alap- és középfokú kurzusát, és diplomát szerzett a MATE szőlész-borász szakmérnöki karán. Amikor mindebbe belevágott, éppen 50 éves volt.

Bor nélkül nem lehet élni, vallja a „friss diplomás” borász, aki megjegyzi, hogy a harmincas évei közepén még ki nem állhatta a borokat, sportolt, nem érdekelte ez a világ, és akkoriban Kókán még nem készültek kifinomult borok.

Hozzáteszi, azóta szerencsére sokat változott ebben a tekintetben is.

Az egyetemi képzés alatt gyakorlaton egy évig az egri St. Andrea borászatnál tanult. Ott említették később, hogy ha szeretne saját szőlőterületet, Egerszóláton éppen eladó egy darab Zengő-ültetvény, amit meg is mutatnak neki.

– Már túlvoltunk a harmincadik kanyaron is, úgy éreztem, soha nem érkezünk meg, amikor a dombtetőn végre kiszálltunk az autóból, megláttam a tájat, mondtam, meg van véve. Felajánlották, azért nézzem meg tüzetesebben a szőlőt, mondtam, hogy nem szükséges. Dobos Attila ezt már az ezen a helyen felépített exkluzív, modern borászat kóstolóhelyiségében meséli.

Az első borok 2017-ben készültek, akkor még csak Zengőből, mígnem újabb területekkel gyarapodott a kis birtok, a kiváló Kántortag dűlő egy részével, ahol Olaszrizling-, valamint Kékfrankos-, Blauburger-, Pinot noir- és Cabernet franc-ültetvények találhatók, azaz a vörösök egy komplett bikavér alapanyagát teszik ki. Ezt követően kezdődött az egri bikavér készítése. Szélesebb palettával 2019 óta rendelkezik, de valójában tavaly debütált boraival a nagyközönség előtt.

Néhány évig bérelt pincében készültek a borok, tavaly volt az első szüret a frissen elkészült modern pincészetben. 

Szép lassú építkezésnek lehetünk tanúi, évekig ismerkedett a területekkel, a szőlőkkel, újat is telepített, és alakítgatta a saját stílusát, amíg azt nem érezte kiforrottnak, addig ugyanis nem szerette volna széles körben megmutatni. Elsősorban a gyümölcsösségre helyezi a hangsúlyt, ezt mindenképpen tudja kontrollálni, hiszen maga készíti a borokat.

Lélek a borban

Eger felől Egerszólátra autózva a környezet hangulatos toszkán vidékekre hasonlít, a településhez közeledve sűrűsödnek a szőlőültetvények, érezhető, hogy egykoron fényesen ragyogott itt a szőlőtermelés csillaga. A birtok legmagasabb pontjáról, ahol a borászat is áll, páratlan panoráma tárul a szemlélő elé, napsütéses időben egyszerre látható az Eged-hegy, a Mátra és a Bükk hegység sziluettje. Sok gondolkodás után született meg az Egersoul név, ami az angol nyelvben lelket jelent, itt ez rímel arra az érzésre, amit kivált az emberekből ez a táj, a szelíd lankáival és a távolban sejlő magasabb hegyekkel. Benne cseng az Egerszólát és a jazz zene egyik irányzata, a soul is. De az is szempont volt, hogy külföldön is értelmezhető legyen, mint márkanév, és kiváló lehet szlogennek is: Egersoul neked szól, hozzád szól.

Egerszólát sokáig az Olasz rizlingről volt híres, de a nem megfelelő gazdálkodás és egyéb körülmények miatt jelenleg itt kevés található belőle, ezért szándéka visszahozni ezt a fajtát azzal, hogy a pincészet zászlósbora lesz. A másik meghatározó tétel a bikavér lesz, a fajtaborokból pedig Kékfrankost tervez, és néhány kisebb egyedi tételt, ahogyan a szőlőtermés engedi, most például ilyen a Zengő és a Pinot noir. Azt tapasztalja ugyanis, hogy a gasztronómiában igény van a fajtaborokra.

Jelenleg 17 hektáron termel szőlőt, ezek között van több új ültetvény is, amely még csak mostanában fordul igazán termőre, és ha megtörténik, akkor évjárattól füg­gően 100 ezer palack bor készíthető évente, amelynek az értékesítéséről is gondoskodni kell.

Borai kezdetben néhány egri borboltban és étteremben voltak jelen, tavaly tárta szélesre a kapukat, és megjelent szakkiállításokon, fesztiválokon, felvette a kapcsolatot több kereskedőcéggel, a cél az országos lefedettség és a nemzetközi piac.

A másik nagyon fontos tényező maga a borászat, ami elhelyezkedését tekintve az egyik kuriózum az Egri borvidéken azzal, hogy a szőlőtáblák ölelésében épült meg, ami közel áll a franciaországi borbirtokok koncepciójához. Eger környékén ugyanis nem jellemző ez a fajta birtokkialakítás, a tufába vájt sorpince volt a tradíció évszázadokon át. A helyszín viszont így alkalmas arra, hogy a borok kóstolása mellett szélesebb élményt nyújtson majd az odalátogatóknak, ezért vacsoraesteket, koncerteket, kisebb gasztrofesztiválokat tervez a tulajdonosa.

Dobos Attila új belépő a borágazatban, ami egyébként sok nehézséggel küszködik, a klímaváltozástól kezdve a fogyasztás átrendeződéséig számos bonyolult problémával kell szembenézniük a termelőknek. Azt mondja, többen is óva intették attól, hogy belefogjon, de úgy gondolta, problémák mindenütt lehetnek. Ugyanakkor amióta mélyebben belelát, tudja, hogy valóban vannak problémák országos és helyi viszonylatban, köztük több olyan is, amit meg lehetne oldani, ha bizonyos dolgokat másként csinálnának.

Meggyőződése, hogy a magyar borok kimagaslóan jók, de nem minden területen működik minden és nem minden borászatnak kellene mindent készíteni, továbbá szükséges lenne a régiók összefogása ahhoz, hogy gazdaságosan tudjanak megjelenni a piacon. Három hordó világbajnok borral lehet versenyeket nyerni, de gazdaságilag nem lehet haladni, jegyzi meg.

Az is elgondolkodtató, hogy az éttermekben a kereskedelmi ár többszöröséért kínálják a borokat, lassan annyiba kerül egy deci bor, mint egy fogás étel, így a fogyasztók meggondolják, mennyit rendeljenek belőle.

Érdemes lenne a francia vagy olasz gyakorlatot követni abban a tekintetben, hogy ott az éttermek a helyi borrégióból származó termelőket részesítik előnyben, az itallapon az ő termékeik vannak többségben, és van még mellette néhány más, itthon viszont éppen fordítva szokás. –  Nehéz és rendkívül összetett tevékenység, de rengeteg szépség van benne, és a bor remek emberekkel hozott eddig is össze, összegezte a tapasztalatait.

Egy borászat felépítése hosszú távú cél, amihez nagyon sok idő szükséges, nem hasonlít egy átlagos befektetéshez, ami kiszámíthatóan három vagy öt éven belül megtérül. Egy-két évtized szükséges ahhoz, hogy gazdasági stabilitást nyújtson és alkalmas legyen egy család megélhetését biztosítani, ezért ő is abban gondolkodik, hogy a gyermekei fogják majd élvezni a gyümölcsét. – Mindenkinek van valami szenvedélye, az enyém ez, de a legfontosabb, hogy kell egy cél az életben, céltalanul ugyanis nem lehet élni.

Forrás: Sárközi Judit, Kertbarát Magazin