Több mint családi ügy – generációváltás az agráriumban
A mezőgazdasági és élelmiszeripari generációváltás ma már nem pusztán családi kérdés, hanem hosszú távú üzleti és gazdasági döntés is. a tapasztalatok szerint a folyamat összetett: nem elég a tulajdon, a tudás és a felelősség átruházása, az új szemlélet és a modernizáció befogadása is kulcsfontosságú.
A magyar családi gazdaságok, vállalatok, élelmiszeripar piaci szerepelők történeteiből elmondható, hogy azok, akik sikeresen végigviszik a generációváltást, tudatosan építenek a korábbi nemzedékek tapasztalataira, miközben nyitottak az innovációra és a digitális megoldásokra.
Generációváltás – kihívás minden családi vállalkozásban
A családi vállalkozások világszerte jelentős gazdasági szereplők, döntő többségük a kis- és középvállalkozások (kkv) közé tartozik. Európában arányuk 70-80 százalék, Észak-Amerikában akár 90 százalék. Magyarországon a rendszerváltás idején alapított cégek esetében zajlik ma a generációváltás, amely összetett és hosszú folyamat, ráadásul minden vállalkozás egyedi, így nincs egységes recept az utódlásra. „Egy utódlási folyamatban mindig szóba kerül az ágazati környezet (Érdemes-e folytatni?), a társadalmi környezet (Van-e, lesz-e elég fogyasztó?) és természetesen a családi környezet (Lesz-e kivel? Támogatják-e a családban és a környezetben?)” – írja dr. Malatyinszki Szilárd, egyetemi docens, a Kodolnyi János Egyetem Gazdaságtudományi Karának dékánja, a 270 magyar cég válaszai és 20 vezetői mélyinterjú alapján készült A sikeres generációváltás tényezői a családi vállalkozásokban című tanulmány* szerzője. A kutatás szerint a cégek 55 százalékánál az utódlásra 3–5 év áll rendelkezésre, de nem ritka a 10–15 éves átmeneti időszak sem.
A sikerhez rögös út vezet
„A sikeres generációváltást segíti, ha megismerjük az utód érdeklődését, képességeit, motivációját” – szerepel a tanulmányban. Egy vállalkozás nem csupán megtanulandó tudásból áll, hanem olyan üzleti és emberi kapcsolatok fenntartásából, élmények szerzéséből is, amelyeket kényszerrel nem lehet átörökíteni. A tanulmány szerint gyakran évek munkája szükséges, míg kiderül, hogy az utód képes-e, vagy egyáltalán szeretne-e heti 50-60 órát a cég életével tölteni.
A kutatás rámutat, hogy a cégek többségénél hiányzik a formalizált vezetési dokumentáció: 62 százaléknál nincs írott utódlási terv, és sokszor a napi működés is csak az alapító fejében létezik. A sikeres családi vállalkozások 70-80 százaléka már a második generáció alatt kiépíti a formális vállalatirányítási kereteket. Ez nem bürokrácia, hanem a fenntarthatóság és a stabil utódlás záloga.
Lassuló generációváltás
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) agrárstatisztikai felmérése** szerint a hazai gazdálkodók több mint fele nem tudja, mi lesz a gazdaságával a következő években, miközben az irányítók átlagéletkora folyamatosan nő.
A KSH 2020. évi Agrárcenzusának adatai szerint a 65 évesnél idősebb magyar gazdálkodók 51 százaléka még nem döntött arról, ki viszi tovább a gazdaságát. A 2023-as végleges eredmények alapján a gazdaságirányítók átlagos életkora tovább nőtt, és elérte az 58,2 évet. A férfigazdaságirányítók átlagéletkora 57,5 év, míg a nőké 59,9 év volt.
A 2023-as adatok szerint a gazdaságok irányítóinak 36,9 százaléka 65 év feletti, ugyanakkor mindössze 12,9 százalékuk 45 év alatti. Ez a korstruktúra egyértelműen jelzi a generációváltás lassúságát, ami hosszú távon a hazai élelmiszertermelés és vidékfejlesztés fenntarthatóságát is veszélyezteti.
Siker generációkra építve
A Bárány család négy generációra kiterjedően foglalkozik baromfitenyésztéssel. „Amire igazán büszke vagyok a tradíció mellett, hogy a családunkban sikeresen végbement a generációváltás” – fogalmazott az MCC Feszt számára Bárány László, a Master Good Cégcsoport alapító-tulajdonosa, aki tudatosan nevelte a szakmára két fiát, Lászlót és Pétert, akik már a negyedik generációt képviselik.
A stafétabotot átvevő tulajdonos-ügyvezetők „beletanultak” a cégcsoport teendőibe, míg ifjabb Bárány László elsősorban a vállalkozás élelmiszeripari, -gyártási területéért felel, Bárány Péter az agrárterületeket ellenőrzi. A családon belüli munkamegosztás eredményeként az innovációs kezdeményezések, fenntarthatóságra törekvések, munkaerő-megtartásra való kezdeményezések nyitott fülekre találtak. „A minőségből nem engedünk” A Soós családnál a generációváltás hosszú évek alatt formálódott természetes folyamattá. Soós Brigitta, a Soós Tészta Kft. kereskedelmi és minőségbiztosítási vezetője úgy látja, szinte „a DNS-ükbe kódolódott” a családi vállalkozás szeretete és folytatása. Az irányváltás a hagyomány és a modernitás egyensúlyán alapult. A testvérek, Brigitta és Barbara szerint az egyik legfontosabb örökség, amit megtartottak, az édesapjuk által képviselt alapelv: „A minőségből nem engedünk.” „Láttuk, mennyi munkával jár, amikor valaki a semmiből épít fel egy vállalkozást. Amikor édesapánk megkérdezte, szeretnénk-e ezt komolyan folytatni, a válasz egyértelmű igen volt” – idézte fel.
Brigitta szerint ez volt a legjobb tanulóidőszak: „Nincs olyan szeglete a termelésnek vagy az értékesítésnek, amit ne ismernénk kívülről-belülről is. Egyrészt hatalmas lehetőséget kaptunk, másrészt óriási felelősséget – a kettő együtt tart minket igazán fókuszban.”
„Minden változik”
2003-ban dr. Losó József élt a kínálkozó lehetőséggel, és megvásárolta a MIRELITE MIRSA Zrt.-t. A családi vállalkozásban 2012-ben kezdődött meg a generációváltás, amikor Losó József a „visszavonulás” mellett döntött, és gyermekei, dr. Losó Adrienn és dr. Losó Viktor átvették a stafétabotot. A testvérek a vezetést már a kezdetektől megosztották, édesapjuk pedig a nyugdíjazása ellenére is stratégiai szerepet tölt be a vezetésben, és „mindenről tud”. „Úgy látom, hogy a generációk közötti különbségek mindenben megjelenhetnek, hiszen Apum egy egészen más gazdasági, környezetben kezdte irányítani a vállalatot, és nekünk ezt is tudnunk kell elfogadni és megérteni. Így együtt hárman kerek egészet alkotunk” – mondta dr. Losó Adrienn, a MIRELITE MIRSA Zrt. igazgatója. „Hogy mit tanultunk édesapánktól? Úgy vélem, főként azt, hogy semmi sem állandó, minden változik, és alkalmazkodni tudni kell.”
„Más” szemlélettel a jövő agráriumáért
Légrádi Bálint gyermekkora legmeghatározóbb élményei között szerepel, amikor a nagypapájával, Zeke Zoltánnal együtt járta a földeket. „Mindig lenyűgözött, ahogy értette a természet minden rezdülését, és milyen tisztelettel bánt a földdel. Sokszor hajnalban indultunk, és bár akkor még fárasztónak tűnt, ma már ezek az emlékek adnak erőt és motivációt” – fogalmazott a fiatal gazda.
Tanulmányai, profiszintű sporttevékenysége mellett az agrárium iránti elhivatottságból vezérelve követte elképzeléseit, így ma is mindennek utánajár, ami érdekli, legyen szó az agáripar fejlődéséről, gépek működéséről vagy a növények széles körű felhasználásáról. „Megismerhettem és betekintést kaphattam egy nagyon kedves ismerős által az aratás világába.
Pénzes László, azaz László bá’ agrármérnök örömmel adta át megszerzett tudását és tapasztalatát nekem, mert kevesen érdeklődnek a gazdálkodás iránt.” Természetesen néhány dologban óhatatlanul ütköznek a generációk, így van ez Légrádi Bálint és Zeke Zoltán esetében is. „Amiben főként különbözünk? Három dolgot emelnék ki: a rugalmasságot, a tudatosságot és a nyitottságot. A nagypapám a bevált módszerekben hisz, én viszont bátrabban kísérletezem” – mondta.
Felelősen a termőföldért
Légrádi Bálint hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság soha nem látott tempóban változik. Számára nemcsak az számít, mit termel, hanem az is, hogyan, és milyen hatással van mindez a környezetre. „Nem elég a tapasztalat, fontos a szakmai párbeszéd is. Viszont hiszem, hogy a közös tudás erősebb
– az alázat és az életen át tartó tanulás visz előre.” Mint fogalmazott, a fenntartható fejlődés érdekében egy kezdő generációváltó gazdálkodónak a modernizációhoz, a gépesítéshez és a fenntartható technológiák bevezetéséhez szüksége van támogatásokra és kedvezményes hitelkonstrukciókra, melyek lehetővé teszik, hogy lépést tartson a piaccal, és fejlessze a családi gazdaságot. „A gazdálkodás kihívásai között nemcsak az időjárás, a piac ingadozásai és a pályázati lehetőségek szerepelnek, hanem az emberi felelőtlenség is, amit minden generációnak kezelni kell(ene) tudnia. Gyakori probléma, hogy a földeket szemétlerakóként vagy kutyasétáltatásra használják, ami rontja a talaj és a termény minőségét” – hívta fel rá a figyelmet Légrádi Bálint.
Nemzetközi nagy cégek – nagy generációk
A világ vezető családi vállalatainak zöme családi vállalkozás. Elég az 1946-ban Olaszországban Pietro Ferrero pék által alapított Ferrero márkára, az 1894-ben az Egyesült Államokban Milton S. Hershey csokoládégyáros üzletember által alapított csokoládégyárra, az 1969 óta olasz családi tulajdonban levő Nestlére gondolni. Az 1920-ban bejegyzett Haribo GmbH & Co. KG is számos nehézséggel szembesült a családon belüli utódlás kérdése miatt, azonban a márka ma is a világ egyik vezető édesipari vállalata.
Támogatással a sikeres generációváltásért az agráriumban
Nagy István agrárminiszter szerint a magyar agrárium versenyképességének a generációváltás a kulcsa. 2025. szeptember elején a generációváltás ösztönzésére jelent meg egy 22 milliárd forint keretösszegű, vissza nem térítendő támogatás, amelyre november 20-tól lehet beadni a kérelmeket. Nagy István hangsúlyozta: a gazdaságátvétel támogatása kulcsfontosságú lépés ahhoz, hogy a mezőgazdasági vállalkozások hosszú távon fennmaradjanak, és a generációváltás még az alapító életében, rendezett körülmények között történhessen meg. A program célja, hogy a fiatal, szakirányú végzettséggel rendelkező gazdák megerősödjenek, és önállóan is versenyképesen működtethessék a családi gazdaságokat.
Forrás: Store Insider
