A gazdaságátadás közös nemzeti érdek

A generációváltás és a gazdaságátadás kérdése ma az egyik legfontosabb stratégiai terület a magyar agráriumban. A Régi földek, új kezek című kerekasztal-beszélgetésen sikerült a személyes megélés szintjére emelni a gazdaságátadási pályázatokkal kapcsolatos tapasztalatokat.

A mezőgazdasági, valamint döntéshozói és pénzügyi szektor képviselői közösen vitatták meg, hogyan alakult a gazdaságátadási pályázat rendszere, milyen új könnyítéseket vezetnek be, elemezve az átadók és átvevők közötti együttműködési és banki finanszírozási hátteret.

Magyarország agrárgazdasága egészen más történelmi pályát járt be, mint a nyugat-európai országoké. Franciaországban, Belgiumban, Dániában vagy Spanyolországban számos gazda már a hatodik-hetedik nemzedék képviselőjeként viszi tovább a családi gazdaságot.

Mi azonban a szocializmus után, a kilencvenes évek elejétől kezdtük újraépíteni a gazdasági alapokat. A jelenlegi gazdaságátadást ösztönző támogatási környezet öt évvel ezelőtt még meglehetősen kiforratlanul indult el, de ennek megvolt az előnye is: egy teljesen új, rugalmas rendszer alakult ki az évek során, amelyet közösen formált a kormányzat, a pénzügyi szféra és a gazdatársadalom.

Nemcsak papíron dől el

Szigeti Szabolcs közös agrárpolitika végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár emlékeztetett arra, hogy az Európai Unióban eddig senki nem hozott létre hasonló támogatási konstrukciót. Mi vagyunk az első tagország, amely célzott, támogatott pályázati rendszerrel igyekszik segíteni a gazdaságátadást. A legtöbb kérdés az üzemméret meghatározásával kapcsolatban érkezett a pályázati rendszeren belül.

Míg a földhivatali nyilvántartás elsősorban jogi kategória, a támogatáspolitika a fizikai művelésben lévő területeket tekinti alapnormának. Ez a gyakorlat jobban tükrözi a gazdaság tényleges működését. A módosítások részeként a korábbi kifizetési arányokat is átalakították. Az eddigi rendszerben a támogatás utolsó 50 százalékát csak a projekt lezárását követően lehetett lehívni – ez akár, nem túl hívogató módon, hároméves várakozást is jelenthetett. Az új szabályozás 40-10 százalékos bontást vezet be, így az utolsó részlet csupán 10 százalékra csökken, és a gazdák hamarabb juthatnak támogatáshoz.

A gazdaságátadás nem csupán adminisztratív, hanem mélyen emberi folyamat is – erről Nagyné Mátyási Zsuzsanna átadó gazdálkodó beszélt.

– Mi nagyon vártuk ezt a pályázatot, mert tudjuk, hogy a fiatal generáció a lendületével, tudásával és modern technológiáival sokkal gazdaságosabban tudja vezetni a családi gazdaságot. Ez az együttműködés nélkülünk és nélkülük sem működhet – mondta.

A fiatal gazdák képviseletében Göbölyös Károly ifjú gazda, a Bács-Kiskun Megyei Ifjú Gazda Tagozat elnöke is arról beszélt, hogy a korábbi szabályok bizonytalanságot okoztak. Többen azért nem vágtak bele a gazdaságátadási pályázati procedúrába, mert az utolsó 50 százalék kifizetéséig akár négy év is eltelhetett.

Most, hogy ez a részarány 40–10 százalékra módosul, sokan újra megfontolják a részvételt – fogalmazott. Elmondta, hogy a gazdatársadalom, a NAK és a kormányzat közötti folyamatos, összehangolásra fókuszáló párbeszéd eredményeként sikerült a gyakorlatban is jól működő, rugalmas rendszert kialakítani, mely az igények szerint akár tovább alakítható.

A finanszírozás biztonsága

A pénzügyi szektor részéről Herczeg András, az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány ügyvezető igazgatója, valamint Demeter Zoltán, a K&H Csoport üzletágvezetője világították meg a gazdaságátadás banki aspektusait. A velük folytatott beszélgetésből kiderült, a hitelezés szigorúan szabályozott terület, de a bankok sem érdekeltek abban, hogy felmondjanak hitelszerződéseket. Épp ellenkezőleg, a cél, hogy az új generációk zökkenőmentesen vegyék át a gazdaságokat – hangsúlyozta Herczeg András.

Demeter Zoltán szerint a hitelbírálatban egyik legfontosabb az emberi tényező. Hitelbizottsági tagként nem az üzleti vonalat, hanem a gazdálkodói kört képviseli. Elmondta, valóban a legjelentősebb döntési pontok között szerepel az, hogy ki vezeti az adott céget. Az, hogy milyen múltja és jövőképe van, meghatározza a döntést.

– Ha látjuk az elkötelezettséget és a szakmai tudást, akkor az életkor már nem hátrány, de a megismerés érthető módon a finanszírozó oldal biztonságát támogatja – mondta.

Úgy tűnik, hogyha a gazdaság átadása rendezett, és az új vezető fiatal, motivált és szakmailag felkészült, akkor a hitelhez jutás is könnyebb lesz.

A fiatal átvevők felkészíte is fontos

Az agrártárca a fiatal átvevők felkészítését is fontosnak tartja. A tervek szerint a képzéseket az Agrárszakképzési Centrumok biztosítják, így minden átvevő a szükséges ismeretekkel és okirattal rendelkezhet majd. Nagyné Mátyási Zsuzsanna szerint a legnagyobb kihívást nem a földhasználat vagy az üzemméret jelentette, hanem a jogi és adminisztratív feladatok.

A gazdaságátadási szerződés minden olyan elemet tartalmaz, ami több évtized munkájának eredménye. Ezért is fontos, hogy szakértő közgazdászok és jogászok segítsenek a folyamatban.

A szakember a tapasztalatai alapján arra buzdítja gazdatársait, hogy vágjanak bele az átadási folyamatba. Természetesen nehéz szembesülni a korosodásból fakadó nehézségekkel, belátásokkal, de mint mondta, a pályázati rendszer lehetőséget kínál számukra és a fiatal generációnak, hogy kevésbé legyen terhes a gazdaság vezetése.

A beszélgetés során elhangzott, hogy a hazai agráriumban a gazdák közel 40 százaléka 45 év alatti, míg az unióban az átlagos életkor 57 év. Az is kimutatott, hogy a fiatal gazdák bátrabban fognak beruházásokba, és egyre többüknek van hosszú távú fejlesztési terve. A programok és támogatások hatása már most érzékelhető a hitelfelvevők körében is.

Hároméves munka előzte meg

Amikor 2004-ben csatlakoztunk az Európai Unióhoz, az akkori gazdaságátadási pályázat mellett volt fiatal gazda pályázat is, azonban ezek kevésbé bizonyultak népszerűnek – előbbinek 12 kedvezményezettje volt. A jelenlegi pályázati rendszert hároméves munka előzte meg, ennek dacára még számos kérdés maradt megválaszolatlanul. Az elmúlt időszakban 1730 gazdaságátadásban érintett tette fel a kezét – a finanszírozásra van tehát igény, és ehhez a támogatási környezet is kialakult.

A szemléletváltáshoz, az eredményes agráriumhoz fiatalos lendületre van szükség. Vélhetően 2000-2500 között lesz azok száma, akik majd a komplexebb gazdaságátadási program keretében valamilyen módon átadják gyermeküknek a gyeplőt. Remélhetőleg nemcsak jogilag, hanem ténylegesen is.

A jelenlegi ciklusban már több mint 400 milliárd forintnyi forrás lekötése történt meg, ebből jelentős rész beruházási célú. Novemberben a kertészeti géptámogatások első rangsorolása is elkészül, és a minisztérium célja, hogy minél több gazda számára szolgálhasson kedvező hírekkel.

A kerekasztal-beszélgetés üzenete egyértelmű: úgy tűnik a gazdaságátadás nemcsak pályázati kérdés, hanem közös nemzeti érdek. A kormányzat, a szakmai szervezetek, a bankok és a gazdák együttműködésével olyan rendszer láthat napvilágot, amely hosszú távon biztosíthatja a magyar agrárium megújulását és versenyképességét.

Forrás: Baklanov Szandra, magyarmezogazdasag.hu