Híd a szakpolitika és a gyakorlat között
Az EU KAP Hálózat tematikus csoportjai valós kihívásokra keresnek gyakorlati válaszokat az európai mezőgazdaság és vidéki térségek számára. A különböző szakterületekről érkező résztvevők tapasztalataikkal hozzájárulnak ahhoz, hogy a KAP céljai a mindennapi gyakorlatban is működő megoldásokká váljanak.
Az EU Közös Agrárpolitikájának (KAP) megvalósítása csak akkor lehet sikeres, ha a szakpolitikai célok és a gyakorlati tapasztalatok találkoznak. Ezt a célt szolgálják az EU KAP Hálózat tematikus csoportjai (Thematic Groups – TG-k), amelyek évente öt különböző témában hozzák össze a KAP kulcsszereplőit Európa-szerte.
A KAP Végrehajtási Kapcsolattartó Pont támogatásával működő csoportok mintegy 40, nyilvános felhívás útján kiválasztott résztvevőt tömörítenek. A gazdálkodók, tanácsadók, kutatók, civil szervezetek, feldolgozók és döntéshozók közös munkája segít feltárni, hogyan működik a KAP a gyakorlatban, és miként lehet az elvont szakpolitikai célokat kézzelfogható megoldásokká alakítani.
„A résztvevők sokszínűsége különösen értékes” – hangsúlyozza Felix Arion professzor, a kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem Gazdaságtudományi Karának vezetője, aki a mezőgazdaság gazdasági sérülékenységével foglalkozó tematikus csoport munkájában vett részt. A 21 tagállamot képviselő szakértők átfogó képet kaptak az agrárlogisztika kihívásairól és lehetőségeiről, miközben európai szintű kapcsolatépítésre és tudásmegosztásra is lehetőség nyílt.
A tematikus csoportok eredményorientáltan működnek és olyan gyakorlati problémákra fókuszálnak, mint az adminisztratív terhek csökkentése, a biodiverzitás megőrzése, a generációváltás elősegítése vagy a gazdasági sérülékenység kezelése. A témák az EU KAP Hálózat éves munkaprogramjához igazodnak, és a KAP három általános céljához kapcsolódnak: a versenyképes és ellenálló agrárszektorhoz, a környezet- és klímavédelemhez, valamint a vidéki közösségek megerősítéséhez.
A csoportok munkája közvetlenül hozzájárulhat a szakpolitikai döntések megalapozásához. A KAP gyakorlati megvalósításával foglalkozó tematikus csoport például a KAP Stratégiai Tervek végrehajtása során felmerülő gyakorlati nehézségeket és lehetséges megoldásokat elemezte, amelyek a 2025-ben javasolt uniós jogszabály-módosításokban is visszaköszöntek.
Más csoportok – például a mezőgazdasági biodiverzitás erősítésére fókuszáló tematikus csoport – inkább a nemzeti szintű végrehajtás kérdéseire koncentráltak. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a biodiverzitás megőrzéséhez megfelelő finanszírozásra, vonzó ösztönzőkre, hatékony kommunikációra és erősebb szaktanácsadási támogatásra van szükség.
A tematikus csoportok nemcsak szakpolitikai ajánlásokat eredményeznek, hanem személyes és szakmai fejlődést is kínálnak a résztvevőknek. A gyakorlati tapasztalatok megosztása segít megérteni, hogy a különböző végrehajtási módszerek miként befolyásolják az intézkedések elfogadottságát és hatékonyságát.
A mezőgazdaság sérülékenységével foglalkozó csoport például bemutatta, milyen eszközökkel lehet csökkenteni a gazdálkodók kockázatait, és hogyan járulhat hozzá az együttműködés – például a termelők és a kiskereskedelem között – a fenntarthatóbb és jövedelmezőbb agrárgazdasághoz.
A csoportok által készített összefoglalók és ajánlások biztosítják, hogy az együttműködés eredményei szélesebb körben is hasznosuljanak, erősítve a KAP gyakorlati megvalósítását Európa-szerte.
Forrás: EU CAP Network
