Gesztenyehulladékból erőforrás: innováció Toszkánában
Egy toszkán együttműködés példamutató módon alakította át a gesztenyetermesztés melléktermékét környezeti és gazdasági erőforrássá: a KAP-támogatással megvalósult projekt a gesztenyeburok bioaktív hasznosításával egyszerre növelte a termelők bevételeit és csökkentette az ökológiai terhelést.
A „Transforming chestnut waste into a resource” elnevezésű, 2015 és 2019 között megvalósult toszkánai projekt kiváló példája annak, hogyan válhat egy hagyományosan hulladékként kezelt mezőgazdasági melléktermék a körforgásos bioökonómia egyik kulcselemévé. A Közös Agrárpolitika (KAP) együttműködési intézkedése (M16 – Cooperation) keretében létrejött partnerség célja az volt, hogy a gesztenyetermesztés során keletkező gesztenyeburok (chestnut burr) hasznosításával új bevételi forrásokat teremtsen a termelők számára, miközben csökkenti a környezetterhelést és a klímaváltozást erősítő kibocsátásokat.
A projektet az Amiata eredetvédett (PGI) gesztenyetermelők szövetsége koordinálta, együttműködésben a Sienai Egyetem (Università di Siena – UNISI) Kémiai, Biotechnológiai és Gyógyszerészeti Tanszékével, a CIA Toscana szervezettel, valamint több helyi kis- és középvállalkozással. A kezdeményezés hátterében az a térségi probléma állt, hogy a termelők többsége a gesztenyeburkot hagyományosan elégette, ami jelentős üvegházhatású gázkibocsátással járt, miközben semmilyen gazdasági hasznot nem termelt.
A partnerség célja kettős volt: egyrészt a termelés környezeti terhelésének javítása, másrészt egy új, fenntartható jövedelemforrás kialakítása. A Sienai Egyetem kutatócsoportja biokémiai vizsgálatokkal igazolta, hogy a gesztenyeburok jelentős mennyiségben tartalmaz bioaktív vegyületeket, különösen antioxidáns, gyulladáscsökkentő és antimikrobiális hatású komponenseket. E tudományos alapokra építve egy ökológiai extrakciós eljárást fejlesztettek ki, amely lehetővé tette a hatóanyagok környezetbarát módon történő kinyerését.
Az így előállított kivonat és az abból készült termékek teljes mértékben bio minősítést kaptak. A kutatási eredmények gyakorlati alkalmazásaként létrejött a Biocastanea nevű bio-kozmeceutikai termékcsalád, amely 100%-ban vegán, és nem csupán kozmetikai, hanem tudományosan igazolt, sejtszintű bioaktív hatással rendelkező készítményeket tartalmaz. A termékek hatásmechanizmusát magas szintű egyetemi kutatások igazolták, állatkísérletek nélkül, modern biotechnológiai módszerekkel.
A projekt tudományos és gazdasági jelentőségét mutatja, hogy a kutatás eredményeként megalakult a Sienai Egyetem spin-off vállalkozása, a SienaBioACTIVE Srl, amely ma már piaci alapon állítja elő és forgalmazza a Biocastanea™ termékcsaládot. Az innovációhoz kapcsolódó egyik szabadalmat 2025-ben a világ 25 legjelentősebb fejlesztése közé sorolták, a projekt eredményeit pedig öt nemzetközi tudományos publikáció dolgozta fel.
A kezdeményezés nem csupán technológiai innovációt jelentett, hanem komplex társadalmi-gazdasági hatással is járt. A termelők számára új értéklánc jött létre, amelyben a korábban értéktelen hulladék piacképes alapanyaggá vált. A környezetvédelmi szempontok érvényesítésével párhuzamosan csökkent az égetésből származó kibocsátás, így a projekt közvetlenül hozzájárult a klímavédelmi célok teljesítéséhez és az erőforrás-hatékonyság javításához.
A projekt kulcsüzenete, hogy a mezőgazdasági melléktermékek nem szükségszerűen környezeti terhet jelentenek, hanem megfelelő kutatási, együttműködési és innovációs háttérrel magas hozzáadott értékű termékekké alakíthatók. A toszkánai példa egyszerre mutatja meg a körforgásos bioökonómia gyakorlati megvalósítását, az egyetem–termelő–vállalkozás együttműködés erejét, valamint azt, hogy a KAP támogatási eszközei képesek valódi, hosszútávon fenntartható fejlesztési pályát létrehozni vidéki térségekben.
Ez a modell jól példázza, hogy az innováció, a tudásalapú fejlesztés és az együttműködés nem csupán gazdasági növekedést, hanem környezeti fenntarthatóságot és társadalmi értékteremtést is eredményezhet a vidéki térségekben.
Forrás: EU CAP Network
