Kistermelői innovációs paletta
A kisüzemi termelők számára a fenntarthatóság, a minőségmegőrzés és a fogyasztói bizalom egyaránt kulcsfontosságú, így minden újítás közvetlen hatással van a vállalkozás életképességére. A kistermelői tej- és tejtermék előállításban az innováció sokrétű, a fejlesztések technológiai, termék-, szervezeti és piaci dimenzióban is megjelennek.
A gyakorlatban az innováció egyik legkézzelfoghatóbb formája a termékfejlesztés. A Bociország Sajtműhely jó példája annak, hogyan alakul át egy kistermelői tejgazdaság a fogyasztói igényekre reagáló, kreatív termékportfóliót kínáló vállalkozássá. A sajtműhely indulásakor néhány ízesítésű, alaprecept alapján készült termék szerepelt a kínálatban, azonban a vásárlói visszajelzések, a kóstoltatások és a közösségimédia-jelenlét hatására folyamatosan bővült a választék.
A vásárlói igények feltérképezése és beépítése a fejlesztési folyamatba az innováció egyik legfontosabb eleme. A fogyasztók preferenciái ma már nem pusztán az ízre, hanem az egészségtudatosságra, az adalékanyag-mentességre és a helyi eredetre is kiterjednek. Ennek megfelelően a sajtműhelyben kizárólag természetes alapanyagok, nyers tehéntej, só és ecet felhasználásával készülnek a sajtok, amelyek hosszabb eltarthatóságot és természetes ízvilágot biztosítanak.
Marketinginnováció
A technológiai újítások mellett jelentős szerepet kap a marketinginnováció is. A vásárlói elköteleződés növelése érdekében bevezetett elnevezések – mint például a Szabina kedvence – jól mutatják, hogy az érzelmi kötődés és a személyes márkaépítés erősítheti a termék iránti bizalmat. Ez a fajta kommunikáció az élelmiszeriparban is egyre fontosabb, hiszen a fogyasztók értékelik a hitelességet és a kézműves karaktert.
A termékek folyamatos megújítása a vásárlók visszajelzésein alapul, így a kínálat dinamikusan követi a piac igényeit. Ez az adaptív hozzáállás megfelel az úgynevezett „inkrementális innováció” fogalmának, amely a meglévő termékek folyamatos finomítását és értéknövelését jelenti.
A Bociország Sajtműhely példája azt mutatja, hogy a kitermelői innováció nem igényel nagyléptékű beruházásokat. Gyakran elég a kreativitás, az alkalmazkodóképesség és a vásárlókkal való aktív kommunikáció. A termékfejlesztés és a fogyasztói visszacsatolás így egymást erősítő folyamat, amely hosszú távon versenyelőnyt biztosíthat a kisgazdaságok számára.
MÍV verseny
Az innováció egyik fő indikátora a kistermelői élelmiszer-előállításban a szakmai elismerés. A versenyeken való részvétel nemcsak presztízsértékű, hanem segíti a termékfejlesztést, visszajelzést ad a minőségről és hozzájárul a piaci bizalom erősítéséhez.
A Bociország Sajtműhely az elmúlt években számos országos versenyen vett részt, ahol több elismerést is nyert. A Magyar Ízek Versenyén való első részvétel meghatározó volt, mivel a Szabina kedvence névre keresztelt sajt ezüst-, míg a füstölt tökmagos aranyminősítést kapott és kiérdemelte a MÍV-védjegyet. A verseny során érzékszervi bírálat alapján értékelték a termékeket.
A szakmai zsűri véleménye szerint a sajtok magas minőségűek, kiegyensúlyozott ízvilágúak és az innováció megjelenése kiemeli őket a hagyományos termékek közül. A „tökmagos sajt, az mese volt” kifejezés, amely az eredményhirdetés során hangzott el, tökéletesen tükrözi azt az élményt, amit egy jól sikerült innováció nyújthat a fogyasztóknak.
Az elért sikerek nem csupán erkölcsi elismerést hoztak, hanem kézzelfogható piaci előnyt jelentettek.
A díjazott termékek iránt nőtt a kereslet, a kíváncsi vásárlók kifejezetten a díjnyertes sajtokat keresték. A versenyek tehát nemcsak a szakmai fejlődés, hanem a marketingkommunikáció szempontjából is kulcsszerepet játszanak.
Ezt erősítette további MÍV-védjegyek megszerzése, amelyek a hitelesség és a minőség garanciáját jelentik a fogyasztók szemében. A védjegy hozzájárul a termékek azonosíthatóságához, bizalmat ébreszt a vevőkben és egyben marketingeszközként is működik. A vásárlók gyakran a védjegyet tekintik a megbízhatóság és a kézműves minőség biztosítékának.
Orosházi Innovatív Termék Díj
Az Orosháza és Térsége Gazdakör 2024-es pályázata lehetőséget teremtett, hogy a kistermelők bemutassák kreatív, helyi alapanyagokra épülő termékeiket.
A pályázat célja a helyi gasztronómiai hagyományok megőrzése és innovatív újragondolása volt. A bírálat során a zsűri az íz, illat, textúra, szín, harmónia és az innováció mértéke alapján értékelte a termékeket.
A versenyre több termékkel is neveztem, köztük a Szivárványsajt és a házi mascarpone különleges változataival. A termék fejlesztése különösen innovatívnak bizonyult, hiszen a mascarponét tejszínből, citromlé hozzáadásával állítottam elő, kihasználva a magyartarka tehenek magas zsírtartalmú tejét.
Az arany minősítés visszaigazolta, hogy a kisüzemi kreativitás és a kiváló alapanyag párosa képes versenyezni az ipari termékekkel.
Elmondható, hogy a versenyeken való részvétel kettős szerepet tölt be, egyrészt motivációs és fejlesztési tényező, amely visszacsatolást ad a termékfejlesztéshez, másrészt marketingeszköz, ami növeli a termék piaci láthatóságát és a fogyasztói bizalmat.
Fogyasztói igények és REL
A kistermelői tej- és tejtermék-előállítás innovációinak másik fontos hajtóereje a fogyasztói igények változása. Az elmúlt években a vásárlók egyre tudatosabban keresik a természetes, helyi eredetű és kézműves termékeket, amelyekben megbízhatnak. Ez a tendencia jól illeszkedik az Európai Unió fenntarthatóélelmiszer-politikájának irányelveihez, valamint a magyar rövid ellátási láncok (REL) fejlődéséhez is.
A Bociország Sajtműhely tevékenysége jól példázza, miként reagál egy kisüzem a vásárlói visszajelzésekre és trendekre. 2023-ban kérdőíves felmérést végeztem. Az eredményei szerint a vásárlók 87,5 százaléka a 26–60 éves korosztályból kerül ki, vagyis főként az aktív, dolgozó középkorúak alkotják a célcsoportot. A válaszadók 50 százaléka középkorú, ami azt mutatja, hogy a kistermelői sajtok vásárlása elsősorban tudatos, értékalapú döntés.
A kutatás rávilágított arra is, hogy az információáramlásban és értékesítésben a digitális csatornák szerepe meghatározó. A vásárlók fele az interneten, elsősorban a közösségi médián keresztül hallott a sajtműhelyről, míg a másik fele ismerősök ajánlására vált vásárlóvá.
A Bociország Sajtműhely Facebook-oldalának rendszeres frissítése, a képes tartalmak és receptek megosztása jelentősen hozzájárult a fogyasztói eléréshez és bizalomépítéshez. A kérdőívet kitöltők több mint 8 százaléka hasznosnak ítélte az online jelenlétet, és 75 százalékuk messenger-üzenetben adta le rendelését.
Ez a gyakorlat jól illusztrálja, hogy az interaktív kapcsolatok és digitális kommunikációs formák az innováció szerves részei. A Bociország Sajtműhely esete azt mutatja, hogy a rövid ellátási lánc nem csupán fizikai közelséget jelent a termelő és fogyasztó között, hanem digitális értelemben vett elérhetőséget is.
Csökkenti a szállítási távolságokat
A rövid ellátási lánc (REL) a fenntarthatóság egyik pillére, hiszen csökkenti a szállítási távolságokat, mérsékli az ökológiai lábnyomot és erősíti a helyi gazdaságot. Emellett közvetlen, személyes kapcsolatot teremt a termelő és a fogyasztó között, amely fokozza a bizalmat és a lojalitást. A koronavírus-járvány idején a fogyasztói magatartás átalakult: nőtt az igény a helyi, rövid láncú termékek iránt, mert a vásárlók a megbízhatóságot és a közvetlen forrást részesítették előnyben a tömegtermeléssel szemben.
A kérdőív eredményei alapján a vásárlók több mint fele a házhoz szállítást részesíti előnyben, míg 37,5 százalékuk személyesen, a sajtműhelyben vásárol. Ez a megoszlás jól mutatja, hogy a modern kistermelői működés egyik kulcsa a rugalmas értékesítési forma, amely ötvözi a személyes kapcsolatot az online tér előnyeivel.
A termékkínálat tekintetében a legnépszerűbb ízesítések a fokhagymás (18,8%), natúr és füstölt natúr (15,6–15,6%), valamint lilahagymás sajtok (12,5%) voltak. A fogyasztók 43,8 százaléka szívesen vásárolna házi tejfölt is, ami a termékfejlesztés új irányát jelölheti ki. A vásárlói visszajelzések tehát nemcsak a minőségi elvárásokat, hanem az innováció irányát is meghatározzák.
A REL-modell alapján a kistermelői innováció sikere abban rejlik, hogy a termelés, feldolgozás és értékesítés egységes láncot alkot.
A Bociország Sajtműhely példája is bizonyítja, hogy az „istállótól az asztalig” elv megvalósítása – a tehenek gondozásától a végtermék kiszállításáig – nemcsak hitelességet ad, hanem erősíti a fenntarthatósági és minőségi szempontokat is.
Következtetések, javaslatok és összefoglalás
A kistermelői tej- és tejtermék-előállítás területén az innováció nem csupán gazdasági eszköz, hanem a fennmaradás és a fejlődés záloga is. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a kisüzemek akkor tudnak hosszú távon versenyképesek maradni, ha képesek rugalmasan reagálni a piaci változásokra, figyelembe veszik a fogyasztói igényeket, és a minőség mellett elkötelezettek a hitelesség iránt.
A Bociország Sajtműhely példája jól szemlélteti, hogy a kistermelői innováció a kreativitás, a fogyasztói visszajelzésekre épülő fejlesztés és a minőségi alapanyagok egységében rejlik. A hagyományos sajtkészítés újragondolása, új változatok megalkotása hozzájárul a termékpaletta megújulásához, miközben megőrzi a kézműves jelleg autentikusságát. A szakmai versenyeken való részvétel nemcsak szakmai visszajelzést ad, hanem a fogyasztói bizalomépítés és a marketing egyik leghatékonyabb formájává vált. Az elnyert minősítések nem pusztán presztízst jelentenek, hanem új vevőkört is hoznak, növelve a termékek értékét és piaci pozícióját.
A fogyasztói kérdőíves felmérés eredményei azt bizonyítják, hogy a vásárlók nyitottak a kistermelői innovációkra, és értékelik a közvetlen kapcsolatot a termelővel. Az online kommunikáció, a közösségi média használata és a rugalmas házhoz szállítás lehetősége mind hozzájárul a modern rövid ellátási lánc sikeréhez. A REL-modell megerősíti, hogy a termelő–fogyasztó közelség és a fenntartható, hiteles működés az egyik legnagyobb versenyelőny napjaink élelmiszeriparában.
A további fejlesztés irányai közül kiemelhető az új ízvilágok és funkcionális élelmiszerek fejlesztése (pl. egészségtudatos, A2-tejalapú termékek), a digitális értékesítési platformok erősítése, a fenntartható csomagolási megoldások bevezetése, valamint a szakmai hálózatokban való aktív részvétel, amelyek elősegítik a tudásmegosztást és a közös innovációt.
Összességében elmondható, hogy a kistermelői innováció egyszerre tudományos, gazdasági és emberi folyamat: a tudás, a tapasztalat és a szenvedély találkozása.
A kisüzemek, amelyek képesek megőrizni hagyományaikat, miközben nyitottak az újításokra, a jövő élelmiszer-gazdaságának legstabilabb pilléreit alkotják.
*Cikkünk Szilágy Szabina: Innováció a kistermelői tej- és tejtermék-előállításban című egyetemi dolgozata alapján készült. A dolgozat a Kulturális és Innovációs Minisztérium egyetemi kutatói ösztöndíjprogramjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.
Az irodalomjegyzék a szerzőnél megtekinthető.
Forrás: Szilágyi Szabina, Kistermelők Lapja
