„Az élet esszenciája a mag”

2026. február 24.
Termelők és Kézművesek
REL
Növénytermesztés

A Cserhát dombjai között működő MagosVölgy Ökológiai Gazdaság ma már 160 család számára biztosít szezonális zöldséget, miközben közösséget is épít. Dezsény Zoltán munkája azt példázza, hogy a fenntartható gazdálkodás alapja a talaj és a közösség egyidejű gondozása.

Kertet művel, közösséget épít, szemléletet formál. Dezsény Zoltán, a MagosVölgy társalapítója a Magyar Mezőgazdaság Hónap embere – egy gazda, aki szerint a talajjal együtt az embereket is gondozni kell.

A MagosVölgy: több mint gazdaság

A Cserhát dombjai között, Terény csendes utcájában ma már természetesnek tűnik, hogy a MagosVölgy Ökológiai Gazdaság hetente mintegy százhatvan család asztalára juttat friss, szezonális zöldséget. A hónap embere ma biogazdálkodóként ismert, de az útja korántsem volt egyenes vonalú.

Aki ismeri MagosVölgyet az tudja, hogy a név egyet jelent a tudatos kertgazdálkodással. A gazdaság azonban nem pusztán termelőhely: bemutatótér, oktatási központ és közösségi találkozópont is egyben.

A MagosVölgy története nem egyszemélyes vállalkozás. Judit, Zoltán felesége és alapítótársa, a gazdaság stratégiai és közösségi pillére. Mindketten nagyvárosi gyermekként nevelkedtek távol egymástól, azonban tanulmányaik során összetalálkoztak és hamar kiderült álmaik hasonló irányba mutatnak. Így jövőjük egy családként folytatódott tovább. Néhány vargabetű leírása után egy nógrádi faluban, a Cserhát dombjai közt telepedtek le Terényben és fogtak neki egy olyan gazdaság kiépítéséhez amihez sem szakmailag, sem gazdaságilag nem értettek. Egyetlen biztos pont volt: a stabil elhatározás, hogy egészséges zöldségeket termesszenek.

A rengeteg tanulással és olykor elkövetett hibákból való okulással ma már egy sikeres gazdaságot iránynak, ahol a vetésforgó nemcsak agronómiai kérdés, hanem szemléleti alap. A talajélet védelme, a fajtaválasztás, a gondos posztbetakarítás mind egy nagyobb rendszer részei. Egy olyan rendszeré, amelynek célja nem a gyors profit, hanem a hosszú távú működőképesség.

Mi az a zöldségközösség – és hogyan működik?

A MagosVölgy működésének egk legfontosabb pillére a közösségi mezőgazdálkodás, vagyis a CSA-modell (Community Supported Agriculture). Ennek lényege, hogy a tagok nem alkalmanként vásárolnak zöldséget, hanem egy teljes szezonra elköteleződnek a gazdaság mellett. Éves részesedést vásárolnak, amely előre tervezhető bevételt biztosít a kertészetnek, cserébe pedig a termésből részesednek.

A gazdaság vetéstervét a szezon elején készítik el, a termelés ennek megfelelően zajlik. A tagok rendszeresen – előre meghatározott ütemben – kapják meg a friss, szezonális zöldségeket. Nem egyéni kívánságlista alapján működik a rendszer, hanem a természet ritmusához és az adott évjárat adottságaihoz igazodva. Ennek köszönhetően 160 család formálja úgy konyhája működését, hogy az adott zöldségek hétről hétre az asztalra kerülhessenek.

Ugyanis MagosVölgy mára elérte kapacitási küszöbét: a 160 tag részesedik hétről hétre a megtermelt zöldségből. Ez azt jelenti, hogy a kert mérete, az emberi erőforrás és a minőség iránti elköteleződés nem enged további bővítést anélkül, hogy az a rendszer egyensúlyát veszélyeztetné. A cél nem a korlátlan növekedés, hanem a stabil, fenntartható működés.

A Jövő Kertje

Dezsény Zoltán és csapata nemcsak termel, hanem tanít is. Mentorprogramjaik és szakmai alkalmaik révén fiatal gazdák, pályamódosítók és érdeklődők számára nyitják meg a kert kapuit.

A résztvevők nem csupán technológiát tanulnak, hanem gondolkodásmódot: hogyan lehet a gazdaság egyszerre hatékony, fenntartható és emberközpontú.

A Magyar Mezőgazdaság Hónap embere cím nemcsak szakmai elismerés, hanem egyben emberi portré is. Dezsény Zoltán története azt mutatja meg, hogy a mezőgazdaság jövője nem pusztán technológiai kérdés. A jövő azok kezében van, akik felelősen gondolkodnak a talajról, a közösségről és egymásról. A MagosVölgy pedig ennek a szemléletnek élő példája.

Forrás: Mravik Henriet, Magyar Mezőgazdaság