Új utakon a családi gazdaságok innovációja
Elindult az InnovAgrár projekt első, gazdálkodóknak szóló workshopja, amely a közepes méretű családi gazdaságok innovációs lehetőségeit és mindennapi kihívásait térképezi fel. A rendezvény az uniós támogatásoktól kezdve a mesterséges intelligencia gyakorlati alkalmazásáig számos jövőbe mutató témát érintett.
Az AGRYA Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége és a Pannon Vidék Szövetség (PVSZ) együttműködésében, az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) támogatásával megvalósuló InnovAgrár projekt első állomásán a gyakorlati tudásátadásé volt a főszerep. Mikula Lajos, az AGRYA elnöke köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a rendezvény egy pilot projekt első lépése. „A járatlan utat tapossuk. A jelenlévő közepes méretű családi gazdaságok egy speciális réteget képviselnek, és szeretnénk olyan segítséget nyújtani, ami kimondottan az ő igényeikhez, lehetőségeikhez illeszkedik” – fogalmazott, kiemelve a gazdák aktív közreműködésének fontosságát a fejlesztési pontok azonosításában.
A fogalmak tisztázása elengedhetetlen a továbblépéshez. Kránitz Lívia (AKI) rávilágított: míg a modernizáció a meglévő folyamatok hatékonyságnövelését, például a precíziós gazdálkodás bevezetését vagy a digitális adminisztrációt jelenti, addig az innováció gazdasági, piaci vagy környezeti kihívásokra ad új, tudásalapú megoldást. A KAP-hoz kötődő modernizációs beruházások a tagállami értékelés alapján 4 és 24 százalék közötti összfaktortermelékenység (TFP) növekedést eredményeznek. Ami még ennél is beszédesebb szám: a precíziós technológiák bevezetése átlagosan 18,5 százalék nettó profitot eredményez a felmérések szerint.
Pájtli Péter gyakorló gazdálkodóként és az Agroinform podcast szerkesztőjeként az adatalapú döntéshozatalról beszélt, bemutatva, hogyan építette be a generatív AI-t a mindennapokba. „A rutinszerű dolgok könnyen automatizálhatók. Én már úgy csinálom a határszemlét, hogy a táblánál egy-két perces hangalapú videót rögzítek, amit aztán az AI szöveggé alakít, ebből pedig egy jól kereshető adatbázis épül” – emelte ki, hozzátéve, hogy a világosan leírt munkafolyamatok jelentik minden üzletfejlesztés alapját.
Hogyan kapcsolódjunk be az EU-s vérkeringésbe? Téglásy Zsigmond (Campden BRI) az európai kutatási projektek gyakorlati oldalát mutatta be, kiemelve a konzorciális együttműködések fontosságát. „A gazdaságok mint végfelhasználók jönnek a képbe, ahol ezeket a fejlesztéseket tesztelni kell. Nálatok dől el, hogy egy innováció valójában működik-e a hétköznapokban” – mutatott rá az úgynevezett „élő laboratóriumok” (living lab) és kísérleti helyszínek (pilot) nélkülözhetetlen szerepére.
Ezt a gondolatmenetet fűzte tovább Szabó Teréz Krisztina a Nemzeti Innovációs Ügynökségtől, aki többek közt a Horizon Europe program finanszírozási kereteit ismertette. Felhívta a figyelmet a Talajmisszió kiírásaira, ahol a gazda nemcsak passzív résztvevő, hanem az ő aktuális problémáira keresnek megoldást. Kiemelte a „lump sum” (átalány) finanszírozás előnyeit is: „Ez egy eredményalapú elszámolás. Ha elkészült az eredmény, kifizetik a támogatást, nem minden apró számlát ellenőriznek, ami hatalmas könnyebbség a megszokott rendszerekhez képest.”
Bányai Tibor (Gazda Kontroll Kft.) a napi adminisztrációs terhek szoftveres csökkentésére hozott példákat, hangsúlyozva az alapok rendezésének fontosságát. „Volt olyan, hogy egy kolléganőmnek két hétig tartott manuálisan kiszedni az adatokat 180 haszonbérleti szerződésből. Ezt most az AI segítségével néhány perc alatt meg lehet oldani” – érzékeltette az automatizáció erejét. Kitért arra is, hogy a térképes szoftverek és a strukturált folyamatok rengeteg hiba kiszűrésében segítenek, ami például egy jövedékiadó-visszaigénylésnél a gazdaság eredményességét is meghatározhatja.
Zárásként Weisz Miklós (AGRYA-PVSZ) a termelési folyamatok kritikus pontjainak megkeresésére fókuszált. Arra biztatta a résztvevőket, hogy a legrészletesebben gondolják végig a saját működésüket a fajtaválasztástól az értékesítésig.
Forrás: Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.
