Jász hímzés: hagyomány és közösség

A jász hímzés a Jászság egyik meghatározó népművészeti értéke, amely ma is élő hagyományként van jelen a közösségek életében. Gecse Mária nyugdíjas pedagógus számára a hímzés nemcsak alkotás, hanem közösségépítő tevékenység is, amelyen keresztül a helyi motívumkincs továbbörökítése valósul meg.

Gecse Mária nyugdíjas pedagógus számára a jász hímzés egyszerre jelent hagyományőrzést, kreatív kikapcsolódást és minőségi közösségi életet. A Jászság motívumkincsének megőrzéséről, eredetéről és mai alkalmazási lehetőségeiről beszélgettünk vele.

Honnan ered a jász hímzés motívumvilága?

A jász hímzés motívumai a Jászság egyik legjelentősebb kulturális kincsét jelentik. Ezek a minták ma már nemcsak terítőkön, párnákon vagy kelengyéken jelennek meg, hanem számos használati tárgyon is.

A motívumvilág eredete a pásztorkodó életformához és a szűcsmesterséghez kapcsolódik. Az Alföld ezen részén is jellemző volt a pásztorkodás, amely a subakészítés alapját adta. A suba nemcsak hétköznapi viseletként szolgált, hanem ünnepi alkalmakon is viselték, ezért igyekeztek minél gazdagabban díszíteni.

A juhbőr feldolgozása a szűcsmesterséghez kötődött, amely a Jászság településein széles körben elterjedt volt. Kezdetben a bőrből készült viseleti darabokat szintén bőrből készült rátétmintákkal díszítették, később pedig kialakult az önálló, hímzett szűcsornamentika.

Kik segítették a motívumkincs fennmaradását?

Szerencsére mindig voltak olyan hagyományőrző szakemberek, akik fontosnak tartották, hogy ez a különleges motívumkincs ne merüljön feledésbe. Jászapátin például Bagi Imre női ruhakészítő szakoktató az 1950-es évektől gyűjtötte, megfestette, leírta és alkalmazta a mintákat. Nemcsak hímzéseken, hanem saját készítésű faragott tárgyain is megjelenítette őket. Gazdag hagyatéka ma a jászapáti Dósa-kúriában tekinthető meg.

Hogyan kerültek a szűcsminták a textíliákra?

A jászberényi Déryné Művelődési Központ 1983-ban tanfolyamot indított a Jászberényi Tanítóképző főiskolásai számára. A csoport tagjai elkezdték a szűcsminták feldolgozását és textilanyagokon való alkalmazását.

A térségben működő kézimunkaszakkörök közreműködésével fokozatosan elterjedt a szűcshímzés motívumainak újraélesztése és mai környezetben való felhasználása. A mintákat természetesen át kellett szerkeszteni, hogy más anyagokon és formákon is alkalmazhatók legyenek, ugyanakkor fontos volt, hogy eredetiségük ne sérüljön.

A jász motívumok napjainkban is sokféle használati tárgyon megjelennek: fafaragásokon, ládákon, konyhai eszközökön, ruházati termékeken és különböző öltözékeken is kedvelt díszítőelemek.

Melyek a jász motívumkincs legfontosabb jellemzői?

A subák díszítésénél a XIX. század közepéig a színes hímzés volt jellemző. A zöld, sárga, kék, vörös, meggyszínű és fekete színek egyaránt megjelentek. Később, a polgári ízlés terjedésével a zöld szín vált meghatározóvá, amely ma is a jász hímzés egyik legismertebb ismertetőjegye.

Bár ma is készülnek fehér és színes hímzések, az érdeklődő közönség leginkább a zöld szín alapján azonosítja a jász motívumokat.

A minták formai gazdagságára jellemzőek a visszatérő növényi elemek. A népi díszítőművészethez hasonlóan itt is meghatározóak a természetben található formák: levelek, indák, tulipánok és rózsák.

A textilhímzés során többféle öltést alkalmaznak, például száröltést, laposöltést, fogasöltést, hálózást és margitöltést.

Hol jelennek meg ma a jász motívumok?

Jogos kérdés, hogy ezeknek a díszítőelemeknek kizárólag múzeumokban és kézimunka-kiállításokon van-e helyük, vagy érdemes őket szélesebb körben is ismertté és használhatóvá tenni.

A Jászapáti Szatócsboltban működő alkotócsoport és kézimunkaszakkör éppen ezen dolgozik: nagy választékban terveznek és készítenek jász motívumokkal díszített használati tárgyakat. A minták megjelennek textilhímzéseken, festett tárgyakon, táskákon, gravírozott termékeken és bögréken is.

A cél, hogy a jász motívumkincs „kinyíljon a világra”, és ne csupán őrzött hagyományként, hanem a mindennapokban is használható értékként legyen jelen.

Milyen visszajelzéseket kapnak az érdeklődőktől?

Az utazó közönség érdeklődésének köszönhetően ezek a termékek a világ számos pontjára eljutottak már. Vittek belőlük többek között Japánba, Ausztráliába, Amerikába, Angliába és Európa több országába is.

A hazai és helyi vásárlók körében szintén nagy az érdeklődés: sokan saját használatra választanak jász motívumos tárgyakat, mások ajándékként viszik tovább a Jászság értékeit.

Mit jelent ez a közösség számára?

A munka folyamatosan újabb ötletekkel gazdagodik. Az alkotócsoport számára fontos, hogy miközben új formákon és használati tárgyakon jelenítik meg a mintákat, megőrizzék a jász motívumkincs alapvető elemeit és hitelességét.

Ebben nagy szerepe van a hozzáértő szakembereknek és annak a közösségnek, amely nemcsak alkot, hanem tanul, tanít és továbbad. A jász hímzés így nem pusztán kézimunka, hanem élő hagyomány, amely egyszerre kapcsolja össze a múltat, a jelent és a közösség jövőjét.

A jász hímzés így nem csupán múltidézés, hanem egy élő, folyamatosan megújuló hagyomány, amely egyszerre erősíti az identitást, a közösséget és a kreativitást.

Forrás: Pap Béla, Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.