Él a tradíció a családi gazdaságban

Amikor egy sikeres pénzügyi szakember és egy elhivatott pedagógus úgy dönt, hogy maguk mögött hagyják a városi nyüzsgést, egy egészen új világ születik Somogy szívében. A kutasi belterületen megbúvó Csepregi-Lőrincz Birtok nem csupán egy családi gazdaság, hanem a teljes önellátás színtere és a tiszta, szívből jövő szeretet földi paradicsoma.

Két ember, egyetlen közös álom és egy hatalmas, zöldellő terület, ahol a föld minden egyes rögét saját kezűleg munkálják meg. Kutas csendes, belterületi részén található a Csepregi-Lőrincz Birtok, amely 2020-ban indult útjára, amikor a házaspár rátalált a tevékenységük folytatásához szükséges ingatlanra. Nem konkrétan ezt a falut keresték, csak szerettek volna elköltözni egy olyan helyre, ahol elég tér nyílik az alkotásra és a gazdálkodásra.

A kezdetek azonban nem a tipikus gazdálkodói romantikáról szóltak, hanem egy komoly döntésről, amelyet az élet kényszerített ki.

- Korábban a pénzügyi szférában dolgoztam, párom Anikó pedig pedagógus volt, ám egy hirtelen jött, súlyos betegség mindent felülírt - mesélte Csepregi István. - Fontos volt az, hogy életmódot váltsunk. A rohanó élet, a mókuskerék, az állandó stressz azt kívánta, hogy változtassunk. Ekkor hoztuk előre a régi, nyugdíjas korra tartogatott álmomat, és fejest ugrottunk a vidéki életbe, amit azóta egyetlen másodpercre sem bántunk meg.

A váltás fokozatos volt, hiszen először Anikó kezdett el teljes állásban a földdel foglalkozni, majd két évvel később István is követte, így ma már mindketten főállásban vezetik a gazdaságot. A mindennapjaik alapköve az abszolút önellátás, náluk ugyanis nincs helye a vásárolt alapanyagoknak, a magvetéstől, a palántanevelésen és a gondos kézi locsoláson át egészen a betakarításig és az üvegekbe zárásig minden folyamat egyetlen kézben összpontosul. A szántóföldjükön megtermelt javak az állatok takarmányozását szolgálják, miközben a hatalmas kert jelentős részét gyümölcsösként és intenzív kertészetként hasznosítják, amit a hatalmas piaci igények miatt még bérelt területekkel is ki kellett egészíteniük.

- A nagyatádi piacon kezdtünk, ahol mindössze fél négyzetméteren kínáltunk nyolc darab terméket, próbaképpen, hogy lássuk, van-e egyáltalán kereslet a munkánkra. Az akkori megállapodásunk úgy szólt, hogy ha a vevőknek tetszik, folytatjuk, ha nem, akkor megmaradunk a saját maguk ellátásánál. A piac azonban szinte azonnal kikövetelte a folytatást, és a kezdeti nyolc üvegből mára egy több mint hatvanféle termékből álló, közkedvelt paletta fejlődött ki, hiszen a piac egyszerűen kikövetelte magának, hogy minél több terméket állítsunk elő - mesélte István.

A siker titka a végtelen alázatban és abban a bensőséges hangulatban rejlik, amellyel a vásárlóik felé fordulnak. Nem csupán eladni akarnak, hanem mély, hosszú távú, szinte baráti kapcsolatokat ápolnak a hozzájuk betérőkkel, akik közül sok család a teljes téli savanyúság-, lekvár- és szörpigényét előre megrendeli náluk. István gyerekkori emlékei az Alföldre, a szentesi nagypapa önellátó gazdaságába nyúlnak vissza, ahol játékos formában leste el a föld szeretetét, és ez a mélyen gyökerező tudás éledt újjá Kutas földjén. Anikó is faluról származik, így tőle sem áll távol a gazdálkodás, a földművelés és a növénytermesztés. Bár a kézműves termékek piacán sokan küzdenek az árazással, a házaspár ezen a téren is egyedi utat jár be, hiszen a korábbi pénzügyi ismeretek komoly matematikai pontosságot hoztak a gazdálkodásba. Mivel semmilyen alapanyagot nem vásárolnak, nincsenek kitéve a kereskedői árréseknek, így a magas infláció ellenére sem emeltek árat, mert úgy tartják, az a jó üzlet, ha a vevő is és ők is boldogan találják meg a számításaikat.

Forrás: Kutas Dombi Edina, Somogyi Hírlap