Agrár Generációs Megújulás Obszervatórium

Az AGRYA Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége által közzétett szakmai javaslat az agrár generációs megújulás új szemléletű kezelésére hívja fel a figyelmet. Az írás egy országos szakértői hálózat és egy Agrár Generációs Megújulás Obszervatórium létrehozásának lehetőségét mutatja be.

Javaslat az agrár generációs megújuláshoz kapcsolódó feladatok komplex kezelésére. Abban kevéssé lehet vita, hogy az agrár generációs megújulás kezelése az eddigiektől eltérő megközelítést igényel, mivel az eddigi megoldások nem hoztak átütő eredményt. De a cím olvasása után okkal teheti fel a kérdést az olvasó, hogy mi köze ehhez egy távcsőnek? A válasz: semmi. Az „obszervatórium” szó mögött ugyanis egy európai problémakezelési gyakorlat áll, amit érdemes lenne a magyar agrár generációs ügy kezelésére adaptálni. Hogy ez mit jelent, az a cikk végére az olvasó számára is érthetővé válik. Klikk a tovább gombra!

 Kezdjük az elején. Másként kell hozzáállni az agrár generációs megújulás ügyéhez. Egyszerűen szakítani kell a korábbi, egyoldalúan támogatási-beruházási logikával. Az ügy kezelésében nagyobb hangsúlyt kell helyezni a humán fejlesztésre, a humán kihívások kezelésére. Ez egyaránt jelentkezik mind a fiatal generációnál, amely befelé megy a szektorba, mind az idősebb generációnál, amely kifelé megy a szektorból. A humán fejlesztések kulcsfontosságúak a gazdaságátadásokhoz kapcsolódóan is, akár családon belül, akár családon kívüliek között is megy az végbe. Sajnos az agrárium humán problémáinak kezelése indokolatlanul háttérbe szorult az eddigi támogatási ciklusok során. Az ezt szolgáló intézkedések benne voltak ugyan a fejlesztési tervekben, de nem kerültek kiírásra. A forrásaikat a végén mindig átcsoportosították.

Egy gazdaságátadási folyamat sikeréhez az is szükséges, vagy talán az a legszükségesebb, hogy az érintettek arra személyükben is készen álljanak. Tehát emberi oldalról elő kell azt készíteni, az ehhez kapcsolódó speciális kompetenciákat fejleszteni, a személyes gátló tényezőket kezelni szükséges. Ez egy célzott segítő-támogató hálózat nélkül nem fog menni.

Az AGRYA-PVSZ javaslata az, hogy legyen a képzett, felkészült agrár generációs megújulás szakértőkből egy támogató hálózat.

A feladat összetett, így ehhez kapcsolódóan, mindőségbiztosítási okokból is, el kellene indítani akkreditált felnőttképzésként az „agrár generációs megújulás szakértő” képzést. A képzés tematikájának ki kell terjednie a gazdaságátadást és az új belépők gondozását segítő ismeretek széles körére – pl. jogi, közgazdasági, pénzügyi, üzletviteli, pszichológiai ismeretekre. A képzést elvégzőkből lehetne megszervezni az agrár generációs megújulást segítő országos szakértői-támogató hálózatot.

A szakértők feladata lenne a gazdaságátadásban érintett átadó és a potenciális átvevő gazdálkodók felkutatása és segítése. A szakértők képzése és a későbbi tevékenységük tranzakció alapú finanszírozása beépíthető a támogatási rendszerbe. Egy fiatal jobban elfogadja a saját korcsoportjához közelebb állók véleményét. Így elsősorban a gazdaságátadásban érintett fiatalokhoz közel állókból célszerű megszervezni a hálózatot. Ezeket a fiatalokat megfelelően fel kell arra is készíteni, hogy az idősebb gazdákkal is megtalálják a közös hangot. Ez lehetne az egyik eleme az agráriumon belül a generációk közötti párbeszéd elindításának is. A fiatalok előtérbe helyezése segítené a társadalmi elfogadottságát is a kezdeményezésnek.

Az agrár generációs megújulás szakértő képzés pilotként már 2027-ben elindítható akkreditáció nélkül is. Az ebből kinyerhető tapasztalatokat is felhasználva a végleges képzési tematika és a nagyobb számú generációs megújulás szakértő képzése 2028-ban indulhatna az új támogatási ciklus elvi kezdeti időpontjával egyidőben. A szakértőkből álló kisebb hálózat pilotként szintén el tudna indulni már 2027-ben.

A generációs megújulásban érintett személyekből, vállalkozásokból egy országos adatbázist is szükséges felállítani. Ez segítheti az átadók és az átvevők (akár családtagok, akár külsősök) összekötését és az egyedi igény szerinti, a gazdaságátadást segítő közös felkészítésüket, fejlesztésüket. Az adatbázis felállításában, az alapadatok összegyűjtésében szintén szerepet kaphatnak a szakértők.

Az agrár generációs megújulás szakértői hálózat tevékenységének monitorozása folyamatos visszajelzést adhat az igényekről, trendekről. Erre később további specializált projektek és támogatások építhetők. Ezzel a generációs megújulást segítő feladat folyamatosan fejlődhetne, alakulhatna, a változó igényekhez jobban igazodna.

A vidék- és agrár kommunikációt szükséges kiegészíteni olyan elemekkel, amelyek a gazdálkodást és a vidéki életformát támogatják. A célja ennek, a tényszerű információk átadása mellett, az, hogy a gazdálkodást perspektivikus tevékenységként, a vidéket élhető társadalmi közegként mutassa be. Hozza meg a fiatal kedvét az agráriumhoz, ne elvegye a gondok, a problémák túlhangsúlyozásával.

Az agrár generációs kihívás kezelésére javasoljuk, hogy induljon el az Agrár Generációs Megújulás Obszervatórium. De mi is ez az „obszervatórium”? Az obszervatórium vagy megfigyelő központ teljes egészében illeszkedik az európai uniós gyakorlatokhoz, példákhoz. Az obszervatóriumok, megfigyelő központok azt támogatják, hogy egységes szakmai bázis jöjjön létre egy-egy kiemelt témához. Ebben a keretben az állami-intézményi, tudományos és szakmai szervezeti erőforrásokat, információkat együttesen kezelik, elemzik. Javaslattevő, elemző-értékelő szerep mellett kommunikációs és szervezési-koordinációs feladatai is vannak a megfigyelő központoknak. A megfigyelő központok jellemzően a közhatalmi intézményi struktúrán kívül működnek, ezzel is csökkentve a bürokrácia miatti nyomást az adott ügy kezeléséhez kapcsolódóan. Az európai földügyi megfigyelő központ szervezése például most van folyamatban. Az egyik megalapozó tanulmányhoz az AGRYA szakértőjével is készült interjú.

Agrár Generációs Megújulás Obszervatórium feladatai lehetnek különösen a következők:

• Az agrár generációs megújulás szakértők képzésének szakmai felügyelete, szervezése.
• Az agrár generációs megújulás szakértői hálózat szakmai koordinációja, tevékenységének monitoringja, erre épülő javaslattételek.
• A gazdaság átadó-átvevő adatbázis kezelése, az egyedi fejlesztési igények koordinációja.
• Szakmai kiadványok, ügyfélbarát tájékoztatók készítése.
• Az agrárium és vidék ügyéhez kapcsolódó generációs megújulást segítő kommunikáció szakmai tartalmára javaslattétel, az ilyen jellegű kommunikáció monitorozása, elemzése.
• Az agrár generációs megújulást segítő tudásbázis összeállítása és széles körű terjesztése.
• Az agrár generációs megújulást segítő nemzetközi tapasztalatok, jó gyakorlatok gyűjtése, elemzése, bemutatása.
• Az agrár generációs megújuláshoz kapcsolódó kutatási témákra javaslattétel, ilyen jellegű kutatások, felmérések eseti önálló végrehajtása.
• Az agrár generációs megújulást segítő hazai és nemzetközi események szervezése, külső partnerek ilyen jellegű tevékenységének kommunikációs támogatása, igény szerinti esetleges koordinációja.

Az Agrár Generációs Megújulás Obszervatóriumot akár már 2027 elején el lehet indítani. Az Obszervatórium tevékenységében, annak létrejötte esetén, természetesen az AGRYA-PVSZ részt szeretne venni, a szervezeti és szakmai tapasztalatok megvannak ahhoz, hogy azt befogadja az AGRYA-PVSZ.

Az AGRYA még 2014-ben tett kísérletet Fiatal Gazda Obszervatórium néven ennek a kezdeményezésnek az elindítására. Sajnos akkor a kezdeményezés – az agrárkamara megszervezése után, talán attól nem függetlenül – nem kapta meg a szükséges figyelmet és támogatást a szaktárcától. Bízunk benne, hogy most más lesz a helyzet. Más már a kezelendő probléma mértéke és más a kormányzat is. A szaktárcát a jelen cikkben szereplő javaslatról hivatalosan tájékoztatta az AGRYA-PVSZ és kérte az ahhoz kapcsolódó támogatást.

Forrás: AGRYA Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége