Település és ifjúsága konferencia a vidék jövőjéről
Bordányban több mint harminc település közel száz fiatalja, szakembere és döntéshozója találkozott a Település és ifjúsága konferencián. A résztvevők arra keresték a választ, hogyan erősíthető a kistelepülések megtartó ereje a fiatalok bevonásával, közösségi terekkel és valódi párbeszéddel.
A vidékfejlesztés és a kistelepülések jövője nem íróasztalok mellett, hanem a helyi fiatalok felkarolásával dől el. Bordány nagyközség egy napra az ország ifjúságszakmai központjává vált: a sikeresen újraindított „Település és ifjúsága” konferencia világossá tette, hogy a vidéki fiatalok megtartása és támogatása nem csupán jóléti kérdés, hanem a vidéki Magyarország túlélésének záloga.
A Bordány Nagyközség Önkormányzata és a Csongrád-Csanád Vármegyei Bűnmegelőzési Tanács által, a BÁR+ projekt keretében megszervezett műhelykonferencia egy régóta tátongó űrt töltött be. Az egykor hagyományos, országos jelentőségű rendezvénysorozat éveken át szünetelt, és korábban leginkább a fővárosra vagy nagyvárosokra koncentrálódott. Azzal, hogy a kezdeményezés most egy alig több mint háromezer lelkes nagyközségben éledt újjá, a szervezők magával a helyszínnel is üzentek: a vidéknek van hangja, ereje és jövőképe.
A rendezvény iránti hatalmas érdeklődést jól mutatja, hogy az ország több mint 30 településéről érkeztek résztvevők. Mintegy 100 aktív fiatal, ifjúsági szakember, civil szervezet és döntéshozó ült egy asztalhoz a bordányi Faluházban, hogy ne csak beszéljenek a problémákról, hanem valós, gyakorlati megoldásokat keressenek.
A fiatalok bevonása, a vidékfejlesztés motorja
A konferencia egyik legfontosabb szakmai kontextusát az adta, hogy a kistelepülések – így Bordány is – állandó küzdelmet folytatnak a nagyvárosok elszívó erejével szemben. Ahogy azt Tanács Gábor, Bordány polgármestere elmondta: a helyi fiatalok az általános iskola után a közeli Szegedre kerülnek középiskolába, majd egyetemre.
A vidékfejlesztés igazi kihívása és célja éppen az, hogy ezek a diákévek ne jelentsék a szülőfölddel való kapcsolat végleges megszakadását. A konferencia egyik konklúziója, hogy a fiatalok elvándorlása nem megállíthatatlan folyamat. Sokan nem elmenekülni akarnak a falvakból, csupán keresik a helyüket és a közösségüket. Ha a kistelepülések képesek olyan feltételeket teremteni, ahol a fiatalok otthon érzik magukat, ahol támogatják az ötleteiket, és ahol érdemi párbeszéd zajlik a generációk között, akkor a tanulmányaik befejeztével vissza fognak térni, hogy ott alapítsanak családot, építsenek házat és vállaljanak munkát. Ők jelentik a helyi gazdaság és társadalom jövőbeli bázisát.
A szakmai előadások során Beke Márton közösségfejlesztő szakember kiemelte, hogy a fiatalok bevonása a közösségi folyamatokba valamint a döntéshozatalba, kulcsfontosságú a települések jövője szempontjából. Fontos, hogy az önkormányzatok ne csak a fiatalokról, hanem a fiatalokkal is beszélgessenek. Hangsúlyos szerepet kapott egy sokszor elhanyagolt dimenzió: az úgynevezett „harmadik hely” fontossága. Ez az a közösségi tér, ahová a fiatalok az iskola után, de még a hazatérés előtt be tudnak térni. Vidéken ezek a terek (ifjúsági klubok, információs pontok) nélkülözhetetlenek. Amikor a szülők még dolgoznak, az iskola kapui pedig már bezárultak, ezek a helyek biztosítanak védőhálót és fejlődési lehetőséget. Ha a fiatalokat hozzáértő ifjúságsegítők karolják fel ezekben a terekben, a szabad idejüket nem céltalanul vagy a virtuális térbe menekülve töltik, hanem a helyi közösség aktív tagjaivá válnak.
A Magyar Fiatalok 2024 kutatás legfrissebb adatait bemutató kerekasztal-beszélgetésen Kommenda Virág, az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának ifjúsági delegáltja, Sándor Áron, a Szegedi DiákFórum senior önkéntese, valamint Vas Nimród, Bordány gyermek- és ifjúsági polgármestere vettek részt. A fiatal generáció magyarországi lehetőségeit és nehézségeit boncolgató, kötetlen hangulatú eseményt Fazekas Anna, az Ifjúsági Szolgáltatók Országos Szövetségének vezető kutatója moderálta
A rendezvény végén a résztvevők egy jelképes elköteleződést is tettek: egy-egy kártyára felírhatták, mit vállalnak a saját közösségükért a következő 30 napban.
A bordányi konferencia legfőbb tanulsága egyértelmű: a kistelepülések megtartó ereje nem pusztán az infrastruktúra fejlesztésén múlik, hanem azon a bizalmon és támogatáson, amit a jövő generációjába fektetünk. A vidéki fiatalok felkarolása nem opció, hanem a fenntartható vidékfejlesztés egyetlen járható útja. Bordányban most egy napra megmutatták az országnak, hogyan kell ezt a gyakorlatban is sikeresen elkezdeni.
Forrás: Galambos Petra, Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.
