Alkalmazkodás és generációváltás: válaszút előtt az agrárium

Klímaváltozás, romló termelési feltételek, generációváltás és a versenyképesség megőrzése – egymással szorosan összefüggő kihívások előtt áll a magyar mezőgazdaság. A Bábolnai Gazdafórum előadói szerint a válasz az alkalmazkodásban, a tudás és a tapasztalat átadásában, valamint a gazdálkodók, az ágazati szereplők és a szakpolitika együttműködésében keresendő.

A magyar agrárium nem egyszerűen egy újabb nehéz időszakot él át: olyan változások zajlanak, amelyek hosszabb távon a termelési szerkezet, a gazdálkodói gondolkodás és az ágazat működésének átalakítását is kikényszeríthetik. Erről szólt a szeptember 10-én megrendezett, „Válaszút előtt az agrárium” című Bábolnai Gazdafórum, amelynek a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok adott otthont.

Haál Gábor, a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok igazgatója köszöntőjével nyitotta meg a szakmai programot. Bábolna különösen beszédes helyszíne egy olyan tanácskozásnak, amelynek középpontjában a változás és az alkalmazkodás állt: a nagy múltú gazdaság története maga is azt példázza, hogyan találkozhat a hagyomány, a felhalmozott tudás és a megújulás.

A gazdasági, környezeti és társadalmi kihívásokat Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet igazgatója helyezte egymás mellé. Előadásában három olyan problémakört emelt ki, amelyek alapvetően meghatározzák az ágazat következő éveit: a generációváltást, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást és a szántóföldi növénytermesztés szerkezeti problémáit. A vidéki népesség fogyása és elöregedése mellett nehézséget jelent a fiatal gazdálkodók földhöz jutása, miközben sok gazdaságban még mindig nincs tudatos utódlási stratégia.

A környezeti kihívások közül az aszály egyre meghatározóbb. Magyarország jelentős területei melegebbé és szárazabbá váltak, miközben az öntözés fizikai, környezeti és gazdasági korlátai miatt önmagában nem kínál mindenütt megoldást. Goda Pál szerint ezért a termelési szerkezet újragondolását sem lehet megkerülni. Az alkalmazkodó- és ellenálló képesség megteremtése egyre inkább a gazdaságok élet- és versenyképességének feltételévé válik.

Erre a helyzetképre épült Bóna Szabolcs, az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium vezetőjének agrárstratégiai előadása. Az élelmiszer-önrendelkezés megőrzését, a fiatalok számára biztosított valós perspektívát és a jövedelmező mezőgazdaság feltételeinek megteremtését sorolta a miniszter a legfontosabb célok közé. Arra is figyelmeztetett, hogy a klímaváltozásra, a termelési szerkezet problémáira és a generációváltásra nem lehet kizárólag támogatáspolitikai eszközökkel válaszolni: tudásra, innovációra és együttműködésre is szükség van.

Bóna Szabolcs Bábolna múltjához is visszanyúlt. A település és az egykori gazdaság fejlődésében korábban is új emberek, új tudás és új gondolatok hoztak fordulatot – és a miniszter szerint most ismét hasonló megújulásra van szükség. A következő évek egyik kulcsszava ezért az alkalmazkodóképesség lehet.

A délelőtti előadásokban felvetett kérdések közül a generációs megújulást a délutáni, „Generációváltás: álom vagy valóság – agrárvállalkozók vitája” című kerekasztal bontotta ki részletesebben. A beszélgetést Rácz Katalin, az AKI Fenntarthatósági Kutatások Igazgatóságának igazgatója moderálta.

A vita egyik fontos tanulsága az volt, hogy a generációváltást nem lehet egyszerű tulajdonosváltásként kezelni. Az átadó évtizedek alatt felhalmozott tapasztalata ugyanolyan érték, mint maga a gazdaság. A fiatal generáció magabiztosan használhatja a precíziós technológiákat, az új gépeket és digitális eszközöket, de egy váratlan időjárási vagy termesztési helyzetben sokszor az idősebb gazdálkodó gyakorlati tudása segíthet megtalálni a megfelelő választ.

Ezért az átadó számára is helyet kell találni az új rendszerben. Ne azt élje meg, hogy a gazdaság átadásával feleslegessé vált, hanem azt, hogy tudására továbbra is szükség van. A napi irányításból fokozatosan ki lehet vonulni, a szakmai tapasztalat átadása azonban még hosszú ideig segítheti a gazdaság fejlődését.

Seiwerth Anna, a Lajtamag Kft. ügyvezetője saját tapasztalata alapján az átadói oldal egyik legnehezebb feladatára hívta fel a figyelmet: ha az alapító már valóban tanácsadói szerepbe lépett, hagynia kell az utódot önállóan dönteni – és akár hibázni is. A fiataloknak ugyanakkor azt tanácsolta, ismerjék meg azokat az alapértékeket, amelyekre a vállalkozás sikere épült, de merjenek változtatni, ha ezt a piac vagy a megváltozott körülmények megkövetelik.

Ifj. Akác Balázs, a Holstein Genetika Kft. ügyvezető igazgatója a szakmai alapok fontosságát hangsúlyozta. Mint fogalmazott, a fiatalok kiválóan beszélhetnek idegen nyelveket és briliánsan kezelhetik a számítógépet, de „mindennek az alapja, hogy értsünk a tyúkhoz”. Vagyis a digitalizáció és az innováció csak akkor válik valódi előnnyé, ha mögötte biztos szakmai tudás áll.

Budai Zoltán, a Bábolna TETRA Kft. ügyvezetője arra mutatott rá, hogy a generációváltás nem minden gazdaságban lesz családon belüli öröklés. Sok mezőgazdasági vállalkozásban a gyermekek nem akarják folytatni a szülők tevékenységét. Ez ugyanakkor lehetőséget teremthet olyan fiatal szakemberek számára, akik nem gazdálkodó családból érkeznek.

Ehhez megfelelő finanszírozásra is szükség van: elérhető hitelekre, megfelelő futamidőre és olyan feltételekre, amelyek mellett egy fiatal képes lehet átvenni egy működő vállalkozást. Így a generációs megújulás tétje jóval nagyobb annál, hogy ki örökli a céget: az a kérdés, sikerül-e továbbvinni a működő gazdaságokban felhalmozott vagyont, kapcsolatokat és tudást.

Fieszl Csaba, a Nemzeti KAP Hálózat Vidék- és Térségfejlesztési Támogató Egységének (VTE) szakmai igazgatója saját tapasztalatairól beszélt. A generációváltást segítő felhívás iránti érdeklődés azt mutatja, hogy valódi igény van a támogatásra, ugyanakkor az átadás gyakorlati lebonyolítását is egyszerűbbé kell tenni.

A földek és termelőeszközök átadása, a szerződések, a földhivatali ügyintézés és a termeléshez kapcsolódó támogatások egymásra épülnek. Ha például a szükséges okiratok nem készülnek el időben, miközben már meg kellene történnie az átadásnak vagy támogatási kérelmet kell benyújtani, az komoly működési nehézséget okozhat.

A VTE ezért a hálózatán keresztül nemcsak a felhívás megismertetésében kíván szerepet vállalni, hanem a gazdálkodókkal együttműködve a megvalósítás során jelentkező problémák feltárásában és kezelésében is.

Bóna Szabolcs a szakpolitika oldaláról ugyancsak az információcsere fontosságát emelte ki. Mint mondta, ehhez platformokat és fórumokat kell teremteni, ugyanakkor arra is szükség van, hogy az egyes termékpályák szereplői egymással kezdjenek el intenzívebben együttműködni. Az állam feladata elsősorban a megfelelő keretek megteremtése, nem pedig a piaci szereplők helyett meghozni a döntéseket.

A Bábolnai Gazdafórum előadásai és vitái így ugyanahhoz a ponthoz vezettek vissza: az agrárium előtt álló változásokra nem egyetlen eszköz ad választ. A klímaalkalmazkodás, a versenyképesség, a tudásátadás és a generációváltás egymástól elválaszthatatlan kérdések. Ahhoz pedig, hogy a következő generáció ne csak átvegye, hanem tovább is tudja fejleszteni a magyar gazdaságokat, egyszerre kell megőrizni a felhalmozott tapasztalatot és teret engedni az új tudásnak.

Forrás: Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.