Jövőműhely Dél-Zalában: a hegyháti szőlőterületek megújulásának irányai

A gazdasági, társadalmi és környezeti kihívások együttes kezelésére, a hegyháti térségek jövőjének újragondolására és a vidékfejlesztés lehetőségeinek feltárására hívta össze a szakmai szereplőket és döntéshozókat a Zala Zöld Szíve Vidékfejlesztési Egyesület. 

A 2026. október 16-án, a becsehelyi Zarándokházban megrendezett „Jövőműhely – vidékfejlesztés alulnézetből” című műhelymunka középpontjában a Hegyháti örökség program, valamint a szőlőhegyek megújulásának lehetséges irányai álltak.

A vidéki térségek jövője összetett megközelítést igényel

A műhely első blokkjában Török Henrik és Pál Zoltán, a Zala Zöld Szíve Vidékfejlesztési Egyesület munkatársai mutatták be a határmenti sajátosságokat jól bemutató térség helyzetét, a megújulás lehetőségeit és a szervezet jövőre vonatkozó elképzeléseit. Dr. Kovács Lajos az egyesület által felkért szakértő kihangsúlyozta, hogy a jövőbeli program akkor lehet igazán sikeres, ha a fejlesztendő problémahalmazokra párhuzamosan találnak megoldást és ezeket egységes cselekvési tervként kezelik. Az előadások a zalai, valamint a szomszédos vasi és somogyi térségek kihívásaira irányították a figyelmet, különös tekintettel a Muramente, a Kerkavidék, Hetés, a Zalavölgye, Göcsej és az Őrség kistelepüléseire, hiszen azon térségek is hasonló helyzetben vannak.

A vidéki térségekben a népességfogyás, az elöregedés és a humán erőforrások csökkenése egymással összefüggő problémákat eredményez. Ezzel párhuzamosan a kultúrtáj átalakulása, a korábbi gazdasági tevékenységek visszaszorulása és a szőlőhegyek hasznosításának nehézségei (klímaváltozás, aranyszínű sárgaság fitoplazma stb.) is egyre sürgetőbbé teszik a beavatkozást. A rendezvényen bemutatott megközelítés szerint ezek a folyamatok nem kezelhetők kizárólag településfejlesztési vagy mezőgazdasági intézkedésekkel: olyan komplex vidékfejlesztési programra van szükség, amely a gazdasági, társadalmi és környezeti szempontokat egységes rendszerben veszi figyelembe.

A Hegyháti örökség program ennek jegyében a szőlőhegyek újjáélesztését, a tájhasználat megújítását és új tevékenységek meghonosítását helyezi előtérbe. A cél nem egyszerűen a korábbi gazdálkodási formák visszaállítása, hanem olyan új lehetőségek feltárása, amelyek a megváltozott környezeti és társadalmi feltételek között is hozzájárulhatnak a térség hosszú távú fennmaradásához. A klímaváltozás hatásai egyes új kultúrák telepítését is lehetővé tehetik, ugyanakkor a kedvező lehetőségek idővel szűkülhetnek, ezért a cselekvés sürgető.

Új kultúrák, megújuló tájhasználat

A műhely programja a helyzetfeltárást követően gyakorlati példákon keresztül mutatta be a hegyháti szőlőterületek átalakulásának lehetőségeit. A résztvevők Hajdu Szilárd vezetésével egy szőlőhegyi gazdaságban ismerkedtek meg az termelés kihívásaival, az aranyszínű sárgaság következményeivel, majd a becsehelyi szőlőhegyen 2012 óta működő kivi-, indiánbanán- és pekándió-ültetvényt tekintettek meg Miklós Ákos Márton vezetésével, aki hangsúlyozta, hogy a völgytalpi és hegyháti területeken a klimatikus viszonyok teljesen más termőhelyi adottságokat biztosítanak, az utóbbi kedvező az egzóták számára, mivel téli fagy esetén + 8-10 fok különbség is lehet ugyanazon estén. A program Harcz Endre datolyaszilva-ültetvényének és csemete neveldéjeének bemutatásával folytatódott, ahol számos füge és gránátalma fajta mellett egyéb egzotikus gyümölcs- és dísznövény csemete is megvásárolható. A gazdálkodók hangsúlyozták, hogy ezen kultúráknál a hagyományos értékesítései módszerek nem elégségesek, éppen ezért a közvetlen értékesítési lehetőségeket és a speciális növényfajtákra iránt érdeklődő vásárlók megszólítását, bevonzását kiemelten kell kezelni. A helyszíni tapasztalatok a tájhasználat megújításának konkrét lehetőségeit szemléltették.

Helyi tudásra épülő vidékfejlesztési program

A Jövőműhely célja a helyi tapasztalatok és a döntéshozatal közötti párbeszéd erősítése, valamint olyan konkrét ügyek és programok előkészítése, amelyek hozzájárulhatnak a vidéki térségek felzárkózásához. A kezdeményezés fontos eleme a térségi szereplők, különösen a Helyi Akciócsoportok tapasztalatainak hasznosítása, és a LEADER megközelítéshez kapcsolódó helyi döntéshozatal szerepének újraértékelése.

A műhely hosszabb távú céljai között szerepel egy vidékfejlesztési mintaprogram megvalósítása, a módszertani és keretszabályozási feltételek kidolgozása, továbbá a zártkerti ingatlanok helyzetének rendezése és a tájértékek megőrzése.

A becsehelyi találkozó üzenete, hogy a hegyháti szőlőterületek megújulása nem elszigetelt gazdasági vagy tájhasználati kérdés. A térség jövőjét olyan összehangolt vidékfejlesztési program alapozhatja meg, amely a gazdasági lehetőségeket, a társadalmi megújulást és a környezeti értékek védelmét egyaránt figyelembe veszi, és a helyi szereplők tudására építve kínál választ a vidéki térségek összetett kihívásaira.

Forrás: Lantos Gergely, Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.