807 olajfa Törökbálinton
Gyermekkori olaszországi élményekből nőtt ki a törökbálinti „Csőszék Birtoka - Olívás”, ahol Csősz László nagy családjával 807 olajfát, összesen 37 fajtát gondoz 1,8 hektáron.
Az idei, mintegy 50 kilogrammos próbaszüretből már saját olívaolajat készítenek. A család most azt tanulja, mely fajták, milyen térállásban és gondozással válhatnak be a hazai körülmények között. A következő nagy próba az új ültetvény első tele lesz.
Csősz László gazdasági végzettséget szerzett, marketinggel foglalkozik. A mezőgazdasághoz gyerekként elsősorban a nagyszülők kertjén keresztül kapcsolódott: a krumpli, a borsó és a fűszerpaprika termesztéséből szerzett némi tapasztalatot. Az olajfák iránti érdeklődése olaszországi családi nyaralásokon alakult ki.
Gyulaiként mindig közel állt hozzá a természet, a mediterrán tájak pedig különösen megragadták. Sokáig azt tervezte, hogy egyszer Olaszországba költözik, és ott lesz saját olívaültetvénye. A kiköltözés végül elmaradt, az olívás gondolata azonban a családban maradt, és idővel magyarországi tervvé alakult.
Az álmot hosszú felkészülés követte. Olasz ültetvényeken jártak, szüreteken és kóstolókon vettek részt, Csősz László pedig szakkönyvekből és tanulmányokból gyűjtött ismereteket. Kerti méretben már tíz-tizenöt éve foglalkoztak olajfákkal, így a növény gondozása sem volt teljesen ismeretlen számukra.
Néhány fa védelmét és öntözését azonban egészen más megszervezni, mint több százét. A nagyobb léptékű termesztés mellett néhány éve köteleződtek el, majd hosszas keresés után találták meg a megfelelőnek ítélt törökbálinti területet. A munkába Csősz László édesapja ugyancsak bekapcsolódott, és a barátok segítségére is számíthatnak.
A helyszínválasztásnál a mikroklíma volt az egyik legfontosabb szempont. A család olyan domboldalt keresett, ahol a hideg levegőnek van lehetősége az alacsonyabban fekvő területek felé áramlani. A birtokon a légmozgást és az erdő közelségét is kedvező adottságnak tartják.
– Azokat a helyeket kell megkeresni mikroklímaszinten, ahol ez működhet – mondta Csősz László az Agroinformnak.
Megfigyeléseik szerint az ültetvény a téli hidegben két-három fokkal melegebb is lehet az érdi lakóhelyüknél. Ezt fontos előnynek tartják, ugyanakkor tisztában vannak vele, hogy a magyarországi olívatermesztés lehetőségeit az erős téli lehűlések alapvetően meghatározzák.
Az egyes fák hideggel szembeni ellenállását a fajta mellett az életkor, az edzettség és a lehűlés időtartama is befolyásolja. A Kaliforniai Egyetem növényvédelmi tájékoztatója ugyancsak kiemeli ezeket a tényezőket, köztük a hőmérséklet-csökkenés gyorsaságát és a növény vízellátottságát is.
Csősz László saját tapasztalatai alapján a téli fagyokat tartja a legnagyobb kockázatnak. Náluk az olajfák virágzása jellemzően május végére, június elejére tolódik, ami kedvező lehet a virágzáskori tavaszi fagykárok szempontjából. A következő hónapok azonban elsősorban arról adnak majd visszajelzést, hogyan alkalmazkodik az új telepítés a téli körülményekhez.
A télre a fiatal fák tövének természetes takarásával és az érzékenyebb törzsek védelmével is készülnek. Több száz növény gondozásánál olyan megoldásokat keresnek, amelyek ültetvényméretben is megvalósíthatók.
A korábbi, idősebb spanyol fákkal szerzett teleltetési tapasztalatok biztatást adtak a nagyobb telepítéshez. A fajtakiválasztásnál azonban külön keresték azokat a változatokat, amelyek hűvösebb európai termőhelyeken is bizonyítottak. A szakember tapasztalatai alapján a hazai kertészetekben könnyen beszerezhető kínálatból önmagában még nem következik, hogy mely fajták válnak be az ő területükön.
Horvát, francia és olasz fajták között egyaránt kerestek ígéretes jelölteket. A beszélgetésben a francia Aglandau és Picholine, valamint a horvát Oblica is szóba került. A következő két-három évben a télállóság, a növekedés és a terméshozás együttes értékelésével szeretnék kiválasztani azt a tíz-tizenkét fajtát, amelyre később leginkább építhetnek.
Forrás: agroinform.hu
