Bevásárló közösség: összehozza a kínálatot és a keresletet

A bevásárlóközösségek története alig egy-két évtizedes, az első közösség 2010-ben alakult, majd a Covid időszak további lendületet adott a folyamatnak, s mára több mint 30 kosárközösség működik Magyarországon, amely több ezer családot lát el friss zöldséggel, gyümölccsel, tojással, húsárúval és egyéb feldolgozott kézműves termékkel.

A helyi élelmiszerek fogyasztásának lendületet adott a COVID időszak, egyre több bevásárlóközösség és a közösségi mezőgazdaságra szerződött csoport alakult ki.

Az elmúlt évek mezőgazdaságot sújtó kihívásai világszerte megmutatták, hogy a jó minőségű és megfizethető élelmiszerhez való hozzáférés többé nem csak agrárpolitikai cél, hanem alapvető nemzetbiztonsági kérdés.

Környezetvédelmi szempontból a helyi élelmiszer előállítása fenntarthatóbb, aminek elsődleges oka nem feltétlenül a kis távolságokban rejlik, hanem sokkal inkább a talajregeneráló, környezetbarát művelési módok alkalmazásában, zöldség- és gyümölcstermesztés esetén például a tájfajták használatában vagy épp a csomagolás elhagyásában.

A helyi termékek előnyben

A bevásárló közösségek születésének mozgatórugója, a helyi mezőgazdasági termelők termékeinek eljuttatása közösségi módszerekkel -leginkább önkénteseken keresztül – a helyi fogyasztókhoz. Egy közösség kialakulása során személyes, bizalmi kapcsolat alakul ki a termelők és a fogyasztók között, ami ösztönzi a helyi gazdaság erősödését, új életpályamodellt biztosít, munkahelyteremtő és népességmegtartó hatással bír akár vidéki kistelepüléseken is.

A bevásárlóközösségek története alig egy-két évtizedes, az első közösség 2010-ben alakult a fővárosban, Budapesti Szatyor néven, majd sorra nyíltak országszerte a kisebb-nagyobb csoportosulások. Zalatnay Lászlóval, a Nyíregyházi Kosár Közösség egyik alapítójával és a hazai kosárközösségek egyik mozgatórugójával beszélgettünk.

„Néhány évvel ezelőtt sikerült kidolgoznunk és elindítanunk egy olyan informatikai rendszert, amit ma már az országszerte működő kb. 30 bevásárlóközösség használ. A vevők egy webshophoz hasonló online felületen tudják leadni a rendelést általában egy héten keresztül. majd az összesítés után a termelők megkapják a heti igényeket, amit a kijelölt átadónapon kell leszállítaniuk. Az átadóponton a bevásárlóközösség önkéntesei veszik át és szortírozzák az árut, majd a termékátadást is koordináljak.”

A helyi gazdák helyzetbe hozása

Ez jelentős önkéntes munkát feltételez, de Zalatnay László elmondása szerint mindig vannak olyan aktivisták – kismamáktól és nagymamáktól kezdve, a termelőkön át a vezérigazgatóig –, akik élethelyzetüknél fogva megengedhetik maguknak, sőt igénylik is ezt a fajta kikapcsolódást, ami akár közösségi kardió tréningként is felfogható.

Fő cél a helyi gazdák helyzetbe hozása, a piaci lehetőségeik kiszélesítése, ezáltal az elfogyasztott élelmiszerek ökológiai lábnyomának jelentős csökkentése és egy sokkal környezetkímélőbb gazdasági rendszer kialakítása

A jelenlegi módszerrel egy bevásárló közösség érdemben közel 200-300 családot tud kiszolgálni, míg egy csoport működtetéséhez 25-30 önkéntesre van szükség. A bevásárlóközösség másik hatékony eszköze, a közösségi finanszírozás, ami segítséget nyújt egy-egy termelőnek technológia-fejlesztésre vagy akár egy másik gazdasági láb kiépítésére.

Ha érdekelnek a kosárközösségek, szeretnél csatlakozni vagy a régiódban egy újat létrehozni, minden segítséget megkaphatsz hozzá a www.kosarkozosseg.hu oldalán.

A kertészetben alkalmazott különböző értékesítési csatornákról a Kertészet és Szőlészet szeptemberben megjelenő 9. számában bővebben is olvashatnak, akár digitális formában is. 

Forrás: Pálok-Ney Katalin, Magyar Mezőgazdaság