Szénától a sajtig, egy élményfarm működése
Pomáz mellett található a Breier élményfarm. Legelők, gyümölcsös, sertések, tyúkok, tehenek, sajt, füstölt sonka, kis panzió, farmüzlet – olyan, mintha egy osztrák gazdaságba csöppenne a látogató. A gazdaság vadonatúj, 2021-ben létesült, nem mondhatjuk, hogy generációk óta működik.
Viszont ifj. Breier Lászlót, aki sváb gyökerekkel rendelkezik, a nosztalgia ösztönözte arra, hogy létrehozzon egy ilyen farmot, ami minden érdeklődő számára nyitva áll.
A Breier család nem csupán a pomázi élményfarm miatt ismert, hiszen hosszú évek óta kulcsszerepet játszik többek között a két magyar élelmiszer áruházlánc regionális működésében.
Az élménybirtok központi épülete, benne étteremmel és farmbolttal
Évekkel ezelőtt vetődött föl a családban egy klasszikus tanya megépítésének a gondolata, egy olyan gazdaságé, ami a múltat visszahozza a jelenbe.
A sváb család, ahol korábban szinte mindent a háztájiban állítottak elő, megtapasztalta, hogy a családi gazdaságban más minőségű élelmiszert lehet előállítani, mint a nagyüzemi termelésben.
Ebből a gondolatból indult ki ifj. Breier László, amikor létrehozta Pomáz határában, a Pilis lábánál lévő völgyben a farmot, ahol megmutatja, hogyan történik a termőföldtől az asztalig az élelmiszer-előállítás.
Legyen élmény a farmlátogatás
A 200 hektáros területet korábban a közelben lévő rehabilitációs intézet munkaterápiára használta, és évekig hirdették eladásra. Volt itt gyümölcsös, szántóföldi és kerti kultúra, de a terület rendezésre szorult. Utána kezdődött meg a farm építése, istállók, gazdasági épületek, tej- és húsfeldolgozó létesítése, mert az eltervezett koncepció szerint az itt megtermelt javakat helyben dolgozzák fel és értékesítik.
Így a gazdasági épületek mellett található itt étterem, panzió és farmüzlet is. A gyümölcs- és növénytermesztést, valamint az állattartást kiegészíti a feldolgozás és a vendéglátás.
Az állattartást kistermelői szinten valósították meg, ehhez alakították az istállót, a kifutót, a legelőméreteket, az állatfajok összetételét. A telep 50 tejelő tehén, 80-100 sertés, 1600 baromfi tartására alkalmas, de a kapacitásaikat kíméletesen használják ki, mert a minőségből nem szeretnének engedni, és nem cél a tömegtermelés sem.
A farm teljesen nyitottan működik, bárki megnézheti az állattartó telepeket, aki igényli, vezetett farmtúrán vehet részt. Állatsimogatóval, családi programokkal várják a látogatókat, szabadon lehet sétálni a völgyben, kutyát sétáltatni, vagy csak friss levegőt szívni.
Ahogyan megfogalmazzák: „Farmunkon a benzingőz helyett a friss levegőbe szippantva újra felfedezheted a mezők, virágok illatát. Itt nincs rohanás, kapkodás, nálunk a nyugalom, a kedvesség és a derű a megszokott. Megélni a pillanat varázsát: az élményeket, érzéseket, az élet és az ételek ízét együtt…”
Húzóágazat a szarvasmarha
E mögött az életérzés mögött tudatos gazdasági építkezés áll. A farm egyik húzóágazata az állattartás, azon belül is a szarvasmarhatartás. A precíziós állattartás lehetőségét kihasználva a 40, zömében magyartarka és néhány jersey fejős tehenet robot fejőrendszeres istállóban tartják és fejik. Emellett fontos kitérni a takarmányozásukra is.
– A szarvasmarhák tömegtakarmányának a teljes hányadát a széna teszi ki. Ez eltér a hazai gyakorlattól, ahol a takarmányozás zömében erjesztett takarmánnyal történik. A lényege, hogy így nem kerülnek a tejbe az erjesztés során keletkezett nemkívánatos baktériumok – mondta Tar Péter agrármérnök, állattenyésztési vezető, aki végigvezet az állattartó részlegen. A széna a saját kaszálóról származik, illetve a vegetációs időszakban, tavasztól őszig frissen juthatnak fűhöz az állatok a legelőn.
Állatok a Breier farmon
A robotos fejőrendszer alkalmas arra, hogy kihozzák az állatokból a legjobb teljesítményt. Az adatalapú, precíziós gazdálkodással rugalmasan, gyorsabban lehet döntést hozni, így hatékonyabb, gazdaságosabb a termelés.
– A robotos istállóban a fejés teljesen automatikusan zajlik. Ez egy szabadforgalmú rendszer, amelyben az állatok szabadon járnak a fejőrobotra Ez nagymértékben csökkenti az emberi behatást és az ezzel járó stresszt az állatok számára. Az istálló kényelmi eszközökkel van ellátva, ilyen például a hátvakaró, a trágyát pedig naponta többször egy trágyalehúzó rendszer távolítja el, tisztán tartva az állatok helyét, emellett mélyalmos pihenő is rendelkezésükre áll – vázolja a rendszer előnyeit a szakember.
A tej a fejőrobotból egyenesen az istálló mellett lévő tejtüzembe kerül, ahol azonnal feldolgozzák.
A termékek pedig a szintén itt található tanyaboltban megvásárolhatók. Tehát a szénától a kész sajt előállításáig minden mozzanat a tanyán belül történik. A körforgás része az is, hogy a trágyát megfelelő kezelés után a gyümölcsösre és a kaszálókra juttatják, gazdagítva a talajt.
Az, hogy a szénaalapú takarmányozással jó úton járnak, bizonyítja az itt készült sajtok szakmai sikere is, hiszen a 2023-as World Cheese Awards sajt világversenyen két aranyérmet, az idén pedig két ezüst- és egy bronzérmet hoztak el a Breier farm sajtjai. A népszerű sajtok mellett friss tejtermékek, túró, tejföl, joghurt, vaj is készül.
A sertéstartásban nemrégiben koncepcióváltás történt. Míg korábban hízókat vásároltak, most kocákat tartanak, a szaporulatot értékesítik, illetve a vágóhídon levágott állatok húsát a tanyaboltban tőkehúsként értékesítik.
Elérkezünk a baromfihoz, ahol naposcsibék, vágóállatok, szülőpárállomány található a különböző részlegekben. A tojásokat helyben keltetik és nevelik fel a csirkéket. A csirkeólak kifutóval rendelkeznek, így a madaraknak van helyük kapirgálni, 10 hetes korban kerülnek vágásra a húscsirkék, tehát az ipari termeléshez képest lassú nevelésűek. Hetente, hatósági állatorvossal történő minősítést követően, helyben történnek a vágások, a húsok pedig frissen elérhetők a helyi üzletben a tojásokkal együtt.
Egy kisebb részben fürjeket nevelnek, a tojásaik szintén a farmboltba kerülnek. Emellett gyöngytyúkok, víziszárnyasok, pulykák, dísztyúkok és nyulak színesítik az állományt, kifejezetten bemutató jelleggel, a látogatók kedvéért. Megújuló gyümölcsös, szedd magad mozgalom
A másik „húzóágazat” a gyümölcstermesztés. A 200 hektáros gazdaságban 50 hektárt foglal el a gyümölcsös, ugyanennyi a szántó, 60-70 hektárnyi kaszáló és némi erdőrész található, mutatta be birtokszerkezetet Vojtkó Attila okleveles kertészmérnök.
A gyümölcsös nagyobb részében több fajta korai és késői érésű alma található. Emellett őszibarack, kajszibarack és szilva terem. Jelenleg mindenből a régi, zamatos típusokkal rendelkeznek. Az ültetvény nagy része viszont elöregedőben van, már a terület megvásárlásakor is itt voltak, ezért fokozatosan fiatalítják a faállományt. Modernebb fajták telepítését tervezik, amelyekkel az érési sort is korábbra lehet hozni. További céljuk, hogy öntözhetővé tegyék a gyümölcsöst.
– Sokan keresik a korai fajtákat, nálunk ez azért lényeges, mert itt szedd magad mozgalom keretében történik az értékesítés. Ez a forma már ötven éve elterjedt ebben a térségben, és mi is megtartottuk – jegyzi meg a gyümölcsös irányítója. – A mozgalom nagyon népszerű, rengetegen élnek a lehetőséggel. Az idén egy kisebb területen szedd magad cukkini akciót is meghirdettünk, mondhatom, nagy sikerrel.
A farmon működő gyümölcsfeldolgozóban lekvárok, szörpök készülnek, többnyire már felvásárolt gyümölcsből, de hagyományos receptek alapján. A bisztróban pedig a helyben előállított alapanyagokból készült fogásokat szolgálják fel.
Az üzemek kapacitása jóval nagyobb annál, mint amennyi a helyi üzletbe és az étterembe szükséges, ezért a Breier farm termékei megtalálhatók a hazai tulajdonú üzletláncokban is.
A farm 2022-ben elnyerte a Magyarország legszebb állattenyésztő birtoka címet, de ennél is fontosabb, hogy itt bárki betekintést kaphat abba, hogyan működik egy gazdaság, miként nevelkednek az állatok és hogyan készülnek az élelmiszerek.
Forrás: Sárközi Judit,Kistermelők Lapja
