Kompromisszum nélkül nincs gazdaságátadás
A Feczák család története jól mutatja, hogy a sikeres generációváltás alapja a fokozatosság, a bizalom és az innovációra való nyitottság. A hagyományos mezőgazdasági tudás és a modern technológiai szemlélet összehangolásával olyan családi gazdaságot építettek, amely képes alkalmazkodni a piaci és klimatikus kihívásokhoz is.
Az idősebb generációt képviselő Feczák János pályája már gyermekkorában egyértelművé vált, korai elhivatottsága és az élelmiszer-biztonság iránti érzékenysége meghatározta későbbi szakmai útját. Az állattenyésztésből kiindulva fokozatosan jutott el a növénytermesztésig, majd a klimatikus kihívások hatására a hidrokultúrás kertészet felé vette az irányt.
A gazdaság szerkezetváltása nemcsak technológiai, hanem szemléletbeli megújulást is igényelt, amelybe már aktívan bekapcsolódott a következő generáció. Feczák Tamás agrár-felsőoktatási tanulmányaira alapozva, gyakorlati tapasztalatokkal felvértezve vette át a kertészeti ágazat irányítását. A termelési folyamat teljes vertikumát megismerve jutott el odáig, hogy ma már a vetőmagtól az értékesítésig átlátja és koordinálja a gazdaság működését, beleértve a nemzetközi piaci jelenlétet is. Ugyanis a modern technológiai megoldások alkalmazása, a piaci igények gyors felismerése és az ezekre adott rugalmas válaszok napjaink gazdaságvezetési gyakorlatának meghatározó elemei lettek.
A generációváltás folyamata fokozatosan, tudatos feladatmegosztás mentén zajlott. Tamás az egyetemi évek lezárását követően felosztotta a tevékenységi köröket, ami az önálló döntéshozatalban jelentett segítséget. Az apa ezzel párhuzamosan egyre inkább háttérbe vonult, miközben megőrizte támogató, tanácsadói szerepét. Ez az átmenet azonban korántsem volt konfliktusmentes: mindkét fél részéről türelmet, kompromisszumkészséget és kölcsönös bizalmat igényelt. A tapasztalat és az újító szemlélet közötti egyensúly kialakítása kulcskérdésnek bizonyult.
Manapság a napi operatív döntések már fiai, Tamás mellett Gábor kezében vannak, különösen az értékesítés és a piaci kapcsolatok területén. Ugyanakkor stratégiai kérdésekben a fiúk továbbra is egyeztetnek édesapjukkal. A mezőgazdasági tevékenység sajátosságaiból fakadóan nem merev időkeretek, hanem az aktuális termelési és piaci kihívások határozzák meg a döntéshozatal ritmusát. Ez a dinamikus működés lehetővé teszi a gyors alkalmazkodást a változó gazdasági és klimatikus környezethez.
A Feczák család tagjai szerint a generációváltás egyik legkritikusabb pontja az irányítás elengedése volt. János számára ez - több idősebb, gazdaságátadás előtt álló gazdálkodó esetében is - identitásbeli kérdés, hiszen a vállalkozás gyakran évtizedek munkájának a gyümölcse. Amennyiben ez nem történik meg megfelelő időben és módon, komoly működési zavarokat és feszültségeket eredményezhet. Ezzel szemben a sikeres átadás feltétele a fokozatosság és az, hogy a fiatalok valódi döntési kompetenciát kapjanak.
Fontos tanulságként jelenik meg az utánpótlás kérdése is. Bevonásuk csak akkor lehet eredményes, ha már korán kialakul a mezőgazdasághoz való kötődésük. Ennek hiányában a pályaelhagyás valós kockázattá válhat, különösen egy olyan környezetben, ahol számos alternatív karrierlehetőség közül lehet választani. A tudatos nevelés, a fokozatos bevonás és a munka értékének bemutatása kulcsszerepet játszik a folyamatban, mint ahogy az is, hogy a fiatalok saját döntésként élhessék meg a pályaválasztást.
A családi és üzleti működés különválasztása szintén kihívást jelent. A Feczák család erre tudatosan törekedett, hogy a családi összejövetelek ne váljanak munkamegbeszélésekké, ezzel is csökkentve a konfliktusok kialakulásának esélyét. Mindez hozzájárul a hosszú távú együttműködéshez, és segíti a generációk közötti kapcsolat egészséges működését. Feczák János jelenlegi szerepe jól példázza a sikeres visszavonulást: aktív szakmai jelenlétét megőrizte, de a döntéshozatalt átengedte, támogatva fiai munkáját. Tapasztalata nagy értéket képvisel, ugyanakkor nem korlátozza az innovációt és az új szemlélet érvényesülését. Tanácsadói szerepében továbbra is hozzájárul a vállalkozás stabil működéséhez, de teret enged az új irányok kialakításának.
Forrás: Baklanov Szandra, Magyar Mezőgazdaság
