Körforgásos gyapjútermelés Finnországban KAP támogatással
Egy nyugat-finnországi biogazdaság teljesen körforgásos modellben állít elő kiváló minőségű, alacsony karbonlábnyomú gyapjúfonalat. Az Isokumpu Farm példája bemutatja, hogyan válhat a helyben feldolgozott gyapjú értékes termékké és fenntartható vidéki vállalkozássá.
„Mindent magunk végzünk a gazdaságban” – mondja Satu Kumpulainen, a nyugat-finnországi Isokumpu Farm tulajdonosa. A biominősítésű juhászat kiváló minőségű, alacsony karbonlábnyomú gyapjút állít elő. A fonalat gombolyagokban értékesítik kötéshez és más textilkézműves tevékenységekhez. Előállítása teljesen integrált, gazdasági szintű körforgásos modellre épül, amely minimálisra csökkenti a hulladékot.
Satu az elmúlt 20 évben juhászként dolgozott. Jelenlegi gyapjúvállalkozását 2018-ban alapította. „Szenvedélyesen szeretek kötni, és bár a finn fonal puhaságáról, melegségéről és minőségéről ismert, nehezen találtam olyat, amelyet helyben állítottak elő és helyben is dolgoztak fel” – mondja.
A család az Ostrobothnia régióban, 30 hektáron 400 finn juhot és kainuui szürke anyajuhot tart; mindkettő őshonos finn fajta. Miután Ő és fiai lenyírják a juhokat, a gyapjú a gazdaság területén működő fonodába kerül, amelyet bátyja vezet. Itt a gyapjút kiválogatják, kimossák és megszárítják, majd fésülik, fonják, festik és gombolyagokba tekerik. A fonalat, valamint néhány, a saját fonalukból készült ruhadarabot saját gazdasági boltjukban, néhány helyi kiskereskedőnél és online értékesítik. Bár elsősorban helyben árusítanak, teljes értékesítésük 20%-a nemzetközi piacokra irányul. A vásárlók a terméket igényes tartós finn gyapjúként jellemzik, és fontosnak tartják az előállítás ökológiai és etikus folyamatát is.
A teljes folyamatot úgy alakították ki, hogy nagyon kevés hulladék keletkezzen. A nyírás során alkalmazott technikák például lehetővé teszik, hogy a gyapjú nagy részét fonalként hasznosítsák. A másodosztályú gyapjút nemezelőanyagként használják fel, vagy biológiailag lebomló talajtakaróként alkalmazzák a gazdaságban termesztett és értékesített bioeper és feketeribizli alatt.
A fenntarthatóság és az önállóság további erősítése, valamint az energiaköltségek csökkentése érdekében a gazdaság a fonodát napenergiával működteti, a gyapjúmosásból származó szennyvizet pedig a földek öntözésére és trágyázására használja fel.
A gazdaságnak saját, kis léptékű vágóhídja is van, és a biohúst közvetlenül a fogyasztóknak értékesíti helyi élelmiszer-közösségeken, Facebookon működő REKO-csoportokon keresztül. Satu ugyanakkor hangsúlyozza, hogy továbbra is a gyapjú a fő termékük. „A fajtáink főként azért veszélyeztetettek, mert inkább gyapjútermelésre alkalmasak, mint hús előállítására, sok gazdálkodó pedig a hústermelésre összpontosít” – magyarázza.
Elmondása szerint Finnországban mindössze mintegy 1000 kainuui szürke anyajuh található, közülük 100 az ő gazdaságában él. A kiváló minőségű fonal értékesítése mellett vállalkozásának egyik célja a hagyományos fajták újjáélesztésének előmozdítása, valamint az ezekhez a fajtákhoz kapcsolódó tudásmegosztás és nyírási technikák ösztönzése. Ezzel azt kívánja bemutatni, hogy ezek a fajták milyen értéklánc-potenciált hordoznak.
Az Európai Unióban több mint 600 őshonos juhfajta található. A sokszínűség és az európai gyapjútermelés történelmi jelentősége ellenére az ágazat komoly kihívásokkal néz szembe. „Finnországban a gyapjú nagy része kárba vész, pedig napjainkban a hazai gyapjú iránt valójában nagy a kereslet” – mondja Satu. Az Európai Gyapjú Szövetségben és a Finn Nyírók Szövetségében végzett munkájával a gyapjútermelés népszerűsítésén dolgozik. Tevékenységével bemutatja a körforgásos biogazdaság előnyeit, valamint az őshonos juhfajták erejét, amelyek gyapja a gazdálkodók számára nem teher, hanem nagy értékű termék lehet.
Satu Kumpulainen az EU CAP Network „Innovatív és fenntartható megoldások a gazdák szerepének erősítésére az európai gyapjú-értéklánc újjáélesztésében” című fókuszcsoportjának 20 szakértője közé tartozik.
Forrás: EU CAP Network
