Jógyakorlat: turisztikai fejlesztés Abádszalókon

Hogyan lehet egy meglévő falusi szálláshelyet a mai turisztikai igényekhez igazítani? Milyen szerepet kaphat ebben az aktív turizmus, az akadálymentesség és a Tisza-tó adottságaira épülő szolgáltatásfejlesztés? Lestár Mihály abádszalóki őstermelőt a VP6-6.4.1.-16 kódszámú felhívás támogatásával megvalósult beruházásról kérdeztük.

A fejlesztés a Vidékfejlesztési Programban meghirdetett „Nem mezőgazdasági tevékenységek beindítására és fejlesztésére irányuló beruházások támogatása” című, VP6-6.4.1.-16 kódszámú felhívás alapján valósult meg.

Lestár Mihály abádszalóki őstermelőt kérdeztem a projekt hátteréről, a terveiről és annak eredményeiről.

Milyen céllal nyújtotta be a támogatási kérelmet, és milyen szolgáltatásokat kívánt fejleszteni?

A támogatási kérelmem falusi szálláshely szolgáltatásbiztosításának fejlesztésére irányult, melyet kiegészítettünk az aktív turizmus elemeivel a vízisportszer és horgászeszköz kölcsönzéssel, a kerékpáros turizmus erősítésével, és a horgászturizmus fejlesztésével, amellett, hogy a szolgáltatás keretében kerékpárszervizt is igénybe vehetnek az erre járók.

Miért tartotta fontosnak a szálláshely fejlesztését?

Szálláshely szolgáltatást már régóta végzek Abádszalókon, hiszen a Tisza tó környéke már a rendszerváltás előtt is sikeresnek számított, mivel számos attrakció volt/van, amire lehet alapozni. Az igények ugyan megváltoztak, a cél az volt, hogy ezzel lépést tartsak.

Milyen szempontok alapján alakították ki a vendégházat?

A kialakítandó falusi szálláshely 132 m2-es, 4 napraforgós minősítésnek megfelelő, 2 vendégszobás, 4 fős (mely szükség szerint pótágyazható), rehabilitációs szakmérnök által egyeztetett akadálymentes. Fontos igényként jelentkezett, hogy a földszinten két vendégszoba a hozzájuk kapcsolódó zuhanyzóval, közösségi térrel, étkezővel, teakonyhával a teakonyhához kapcsolódó kamrával, valamint tároló helyiséggel, ami egyben a mosókonyha is.

Hogyan jelent meg az akadálymentesség és a fenntarthatóság a beruházásban?

Az épületbe való bejutás a teraszhoz épített rámpán keresztül valósul meg, valamint az épület körüli járda mellett a rámpához a lehető legközelebb megépítettünk az akadálymentes parkolót is, valamint napkollektorok kerültek beépítésre, mindkettő az uniós elveknek megfelelően.

Milyen további elemekkel egészült ki a projekt?

A projektnek része volt még egy 28 m2-es kerti kiülő kemencével. Az épület egy fa oszlopokon álló cseréppel fedett létesítmény, ahol a kemencében lehet sütögetni. Az építmény hagyományos anyagokból készült a korra jellemző technológiával.

Milyen célokat fogalmaztak meg a vendégéjszakák számával és a működtetéssel kapcsolatban?

Célunk volt az 5. év végére elérjük a 700 feletti vendégéjszakát, melyet úgy prognosztizálunk, hogy egész évben működtetjük a szállást és minden évszakhoz megfelelő szolgáltatáscsomagot biztosítunk.

Milyen kommunikációs eszközökkel kívánják elérni a vendégeket?

Kihasználjuk a kapcsolati tőkét, intenzív Facebook kampányt és egyéb hírverést/ PR-t alkalmazunk, a weboldalunkon folyamatosan frissítjük a szezonális érdekességeket, melyet a tervezett projektünk komplexitása és sokszínűsége biztosít. 

A vendégház üzemeltetése sikeresnek bizonyult, mivel az év során folyamatos volt a vendégforgalom és a kihasználtság. A pozitív visszajelzések és a visszatérő vendégek jól mutatják a szolgáltatás magas színvonalát. A gondos szervezés és a vendégközpontú szemlélet hozzájárult az eredményes működéshez.

Forrás: Pap Béla, Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.