Útmutató a gazdák élelmiszerláncban betöltött szerepéről

A gazdálkodók élelmiszerláncban betöltött pozíciójának erősítése kulcsfontosságú az igazságosabb és ellenállóbb agrár-élelmiszeripari rendszer kialakításához. Az új uniós útmutató a Közös Agrárpolitika (KAP) szerepét vizsgálja a termelői együttműködések, a minőségrendszerek, a rövid ellátási láncok és az értékelési módszerek összefüggésében.

Az útmutató bemutatja, hogy a gazdálkodói együttműködések, a minőségrendszerek, a rövid értékláncok és az egymással összhangban működő KAP-eszközök miért kulcsfontosságúak a hozzáadott érték és az alkupozíció növelésében. Mindezek megbízható, vegyes módszertanú értékelése hozzájárulhat a gazdálkodók élelmiszerláncban betöltött szerepének megerősítéséhez.

Útmutató – A gazdálkodók élelmiszerláncban betöltött pozíciójának értékelése

A gazdálkodók élelmiszerláncban betöltött pozíciójának javítása alapvető fontosságú egy igazságosabb és ellenállóbb agrár-élelmiszeripari rendszer kialakításához. Az útmutató az „A KAP hozzájárulásának értékelése a gazdálkodók élelmiszer-ellátási láncban betöltött pozíciójához” elnevezésű tematikus munkacsoport keretében készült, amelyet az EU CAP Network szervezett a KAP Európai Értékelési Helpdeskjének támogatásával 2025 márciusa és decembere között. A tematikus munkacsoport fő célja az volt, hogy gyakorlati iránymutatást dolgozzon ki az irányító hatóságok és/vagy az értékelők számára annak vizsgálatához, hogy a KAP eredményeként javult-e a gazdálkodók helyzete az élelmiszer-ellátási láncban.

A gazdálkodók élelmiszerláncban betöltött pozícióját nem kizárólag az árak vagy a jövedelmek határozzák meg. A külső tényezők – például a piaci átláthatóság vagy a piaci koncentráció – hatásainak ellensúlyozására a gazdálkodók többféle stratégiát alkalmazhatnak. Mivel ezek a stratégiák szorosan összekapcsolódnak egymással, elemzésük csak együttesen adhat teljes képet. „A gazdálkodók élelmiszerláncban betöltött pozíciójának értékelése” című útmutató ezért olyan átfogó megközelítést támogat, amely a KAP beavatkozási logikájából levezetett elemzési dimenziókra épül. A megközelítés erőssége, hogy figyelembe veszi az egyes dimenziók közötti dinamikus kapcsolatokat, valamint azt, hogy ezek miként hatnak egymásra.

Az útmutató egyik központi üzenete, hogy a KAP Stratégiai Tervek beavatkozásai és a mezőgazdasági piacok közös szervezésére vonatkozó rendelkezések együttesen befolyásolják a gazdálkodók pozícióját. A pénzügyi támogatások, a szabályozási keretek és a piaci előírások a gyakorlatban egymással kölcsönhatásban érvényesülnek, és együttes hatásuk gyakran fontosabb, mint az egyes intézkedések külön-külön vizsgált eredménye. Azok az értékelések, amelyek a KAP egészét veszik figyelembe, világosabb képet adnak arról, hogy a szakpolitikai döntések miként eredményeznek tényleges javulást a gazdálkodók számára.

Az útmutató három fő stratégiát azonosít, amelyeken keresztül a KAP érdemi változást hozhat. Ezek közé tartozik a gazdálkodói együttműködés, különösen a termelői szervezeteken és a kollektív fellépésen keresztül; a minőségrendszerekben és az ökológiai termelésben való részvétel, amely támogatja a termékek megkülönböztetését és a magasabb hozzáadott érték elérését; valamint a rövid ellátási láncok fejlesztése, amely csökkenti a közvetítők számát és erősíti a helyi piaci kapcsolatokat. Ezek az irányok az alkupozíció javításával és a gazdasági teljesítmény erősítésével hozzájárulhatnak a gazdálkodók értékláncban betöltött helyzetének megerősítéséhez.

Az útmutató iránymutatást nyújt az irányító hatóságok számára ahhoz is, hogy az értékelés hatókörét a nemzeti KAP Stratégiai Terv sajátos felépítéséhez és prioritásaihoz igazítsák, valamint az értékelési célokkal összhangban válasszák ki a releváns elemzési dimenziókat.

A gazdálkodók pozíciójának megerősítése dinamikus folyamat. A KAP-eszközök mezőgazdasági üzemek gazdasági teljesítményére gyakorolt oksági hatásának feltárásához szükség lehet a köztes lépések figyelembevételére is. Az üzemi szintű döntések szélesebb változásokat indíthatnak el az értéklánc szerveződésében, amelyek jobb szerződéses feltételekhez, a kínálat koncentrációjához, vertikális integrációhoz, végső soron pedig magasabb hozzáadott értékhez vezethetnek.

E hatások megragadása érdekében az útmutató vegyes módszertanú értékeléseket javasol, amelyek a kvantitatív elemzést kvalitatív megállapításokkal és az érintett szereplők nézőpontjával ötvözik. A mennyiségi és minőségi mutatók egyaránt nélkülözhetetlenek a kiinduló helyzet leírásához, a KAP Stratégiai Terv beavatkozásainak vagy a mezőgazdasági piacok közös szervezésére vonatkozó rendelkezéseknek tulajdonítható változások nyomon követéséhez, valamint a külső tényezők figyelembevételéhez annak érdekében, hogy a szakpolitika nettó hatása elkülöníthető legyen. A bizonyítékok több forrásból történő összevetése biztosítja, hogy a megállapítások több szempontból is ellenőrizhetők legyenek, ezáltal az értékelés megalapozottabbá és megbízhatóbbá válik.

Az eredményesség önmagában nem elegendő. Még az erős beavatkozások is elmaradhatnak a várakozásoktól, ha átfedésben vannak egymással, ellentmondanak egymásnak, vagy nem egészítik ki megfelelően egymást. A belső koherencia értékelése ezért kulcsfontosságú annak megértéséhez, hogy nemcsak mi változott, hanem az is feltárható legyen, hogy hogyan és miért következett be a változás. Ez segít azonosítani a KAP-eszközök közötti szinergiákat, átváltásokat, hiányosságokat és támogató tényezőket. A koherencia javítása elengedhetetlen ahhoz, hogy a KAP a lehető legnagyobb hatást gyakorolja a gazdálkodók élelmiszerláncban betöltött pozíciójára.

Végül az útmutató hangsúlyozza, hogy az értékelésnek támogatnia kell a szakpolitikai tanulást és a beavatkozások javítását. Az egyértelmű, bizonyítékokon alapuló következtetéseknek gyakorlati ajánlásokat kell megalapozniuk, segítve az irányító hatóságokat a beavatkozások tervezésének, célzásának és végrehajtásának finomításában. Ily módon az értékelés stratégiai eszközzé válik, amely hozzájárul ahhoz, hogy a KAP hatékonyabban támogassa az igazságosabb értékelosztást és az ellenállóbb gazdálkodási rendszerek kialakítását.

Forrás: EU CAP Network