Tapasztalatcsere a LEADER fejlesztések szolgálatában

A Nemzeti KAP-hálózat Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. által koordinált Vidék- és Térségfejlesztési Támogatási Egysége, valamint az Agrárközgazdasági Intézet Innovációs és Digitalizációs Támogató Egysége közös szervezésében háromállomásos országos szakmai műhelysorozat valósult meg 2026 júniusának első hetében. 

A pécsi, keszthelyi és debreceni helyszíneken megtartott, egymást követő rendezvényeken összesen negyvenhat helyi akciócsoport képviseletében több mint hatvan munkatárs vett részt. Az eseménysorozat elsődleges célja a 2014–2020-as Vidékfejlesztési Program LEADER intézkedésének utólagos értékelése és az elért eredmények közös értelmezése volt. 

A találkozókat Lantos Gergely és Pócsi Gabriella LEADER koordinátorok nyitották meg, hangsúlyozva, hogy a KAP-hálózat alapvető feladata a szervezetek közötti kapcsolatok erősítése és a szakmai párbeszéd elősegítése. Emellett kiemelték annak fontosságát, hogy a helyi szinten felhalmozott tudás és a gyakorlati tapasztalatok érdemben visszacsatolásra kerüljenek a KAP Stratégiai Terv végrehajtásába. Ez a szakmai párbeszéd biztosíthatja, hogy a fejlesztéspolitikai célok jobban igazodjanak a vidéki térségek valós igényeihez. A műhelymunkák arra fókuszáltak, hogy a terepen dolgozó szakemberek bevonásával feltárják a számszerű eredmények mögött meghúzódó okokat és helyi jelenségeket. A program során a résztvevők közösen megvitatták az adatalapú, kvantitatív értékelésből levont következtetéseket, majd egy interaktív feladat keretében osztották meg azokat a változástörténeteket, amelyeket a saját térségükben a LEADER legjelentősebb eredményének tartanak, és amelyek a LEADER támogatása, valamint a helyi akciócsoportok munkája nélkül nem valósulhattak volna meg. 

A „láthatatlan” pályázók elérése és a gazdaság élénkítése

Az adatok közös áttekintése során kiderült, hogy a kifizetett források mintegy hatvan százaléka a tágan értelmezett gazdaság- és vállalkozásfejlesztést szolgálja, amit a résztvevők mindhárom régióban tudatos fejlesztési irányként ismertek el. A támogatásoknak köszönhetően a helyi infrastruktúrához való hozzáférés érdemben javult: a fejlesztések 1917 településre, a LEADER által lefedett települések mintegy hatvan százálékára jutottak el. 

A műhelymunkák egyik legfontosabb megállapítás az volt, hogy a LEADER az egyetlen olyan fejlesztési eszköz, amely a településhálózat és a gazdaságlegkisebb szereplőit is eléri. A résztvevők rámutattak arra, hogy a program képes bevonni azokat a „láthatatlan” pályázókat is, akik a kisebb projektméretek miatt más uniós konstrukciókban nem tudnának eséllyel pályázni. Ez a LEADER-egyik legfontosabb hozzáadott értéke, amely más intézkedéssel nem helyettesíthető. 

A vidéki kistelepüléseken a helyi akciócsoportok gyakran általános vidékfejlesztési információs pontként is működnek. Személyes jelenlétük emberközeli és elérhető intézményi jelleget biztosít. 

A mikrovállalkozások támogatásával kapcsolatosan a résztvevők kiemelték, hogy ezek a források, sok esetben olyan kisléptékű fejlesztéseket tesznek lehetővé, amelyek a vállalkozások fennmaradásának alapfeltételei. Ugyanakkor több példa igazolja azt is, hogy az egymásra épülő, több támogatási cikluson át megvalósított „ráépülő” fejlesztések jelentős előrelépést eredményezhetnek. 

Számos vállalkozó indult kisebb eszközbeszerzéssel, majd a folyamatos mentori kísérésnek köszönhetően egyre összetettebb fejlesztéseket valósított meg. Kiemelkedő példa erre az a méhész, aki az évek során mézmúzeumot és apiterápiás központot is felépített, ma pedig már hátrányos helyzetű embereknek is munkát ad, vagy az a porcelánmanufaktúra, amely technológiai innovációk sorozatával vált nemzetközi piaci szereplővé. 

Társadalmi tőke és a tartós hálózatépítés ereje

A workshopok résztvevői egyetértettek abban, hogy a LEADER egyik legfontosabb, ugyanakkor legnehezebben számszerűsíthető eredménye a bizalom és az együttműködések erősödése. A workshopok résztvevői egyetértettek abban, hogy a LEADER egyik legfontosabb, ugyanakkor legnehezebben számszerűsíthető eredménye a bizalom és az együttműködések erősödése. Többen kiemelték, hogy a HACS-ok az évek során nem csupán támogatásközvetítő szervezetekként működtek, hanem olyan partnerekként, amelyekhez a helyi szereplők fejlesztési ötleteikkel, pályázati kérdéseikkel is bizalommal fordulnak.

Ez a bizalom számos térségben új együttműködésekben és erősebb helyi identitásban is megmutatkozott. Létrejöttek helyi termelői és turisztikai hálózatok, közös arculatépítő kezdeményezések, valamint olyan kulturális programok, amelyek hosszú távon is meghatározóvá váltak. A műhelybeszélgetések ugyanakkor arra is rámutattak, hogy a társadalmi tőke nem minden térségben erősödött azonos mértékben. A megvalósítást nehezítő adminisztratív problémák és az elhúzódó ügyintézés több helyen gyengítették a LEADER iránti bizalmat, ami azt jelzi, hogy ezeknek a közösségi eredményeknek a fenntartása kiszámítható működési környezetet is igényel.

A pozitív tapasztalatok mellett a műhelymunkák rávilágítottak a működést hátráltató rendszerszintű kihívásokra is, kiemelten a LEADERnek a korábbi ciklushoz képest jelentősen lecsökkent forráskeretére és arra, hogy a megvalósítást nehezítő adminisztratív problémák és az elhúzódó ügyintézés több helyen gyengítették a LEADER iránti bizalmat és jelentősen visszavetették az érdemi animációs munkát. A helyzet orvoslására a résztvevők adminisztratív egyszerűsítést, kiszámíthatóbb folyamatokat, valamint az animációs tevékenység pénzügyi és módszertani megerősítését szorgalmazták. 

Az önértékelés fontossága 

A szakmai programok záró blokkjában a LEADER önértékelés témaköre került középpontba, ahol a szakemberek megismerhették más európai uniós tagállamok jól működő gyakorlatait is. A bevezető előadást követően élénk szakmai viták bontakoztak ki azzal kapcsolatosan, hogy mennyire életszerű az önértékelés a LEADER haza megvalósításában, illetve, hogy ezek az elemek miként építhetők be a helyi szervezetek mindennapi működésébe. Ezek a beszélgetések értékes visszajelzésekkel szolgáltak a támogató egységek számára a hazai önértékelési rendszer jövőbeli kialakításához. 

Forrás: Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.