Helyi gabonából helyi liszt: a jánoshidai Start Malom

A jánoshidai Start Malom több mint egy évtizede mutat példát arra, miként kapcsolható össze az értékteremtő közfoglalkoztatás, a helyi alapanyag-feldolgozás és a rövid ellátási lánc. Eszes Béla polgármesterrel a malom működéséről, piacairól és fejlesztéseiről beszélgettünk.

Jánoshidán 2013 óta működik az önkormányzat értékteremtő közfoglalkoztatási programjára épülő Start Malom, amely mára a helyi gazdaság egyik sajátos és jól működő elemévé vált. Az üzemben helyben termelt és környékbeli gazdálkodóktól érkező gabonát is feldolgoznak, a liszt pedig többek között pékségekhez, pizzériákhoz, közétkeztetési konyhákhoz és helyi családokhoz jut el. A malom működéséről és a helyi ellátási láncban betöltött szerepéről Eszes Béla, Jánoshida polgármestere beszélt.

Hogyan indult el a jánoshidai malom története?

Jánoshida Önkormányzata 2013 szeptemberében kezdte meg azt a komplex, értékteremtő közfoglalkoztatási programot a STARTMUNKA keretében, amely a korábbi önkormányzati beruházásokra épült, és több, egymással összekapcsolódó tevékenységet fogott össze. Ennek egyik legfontosabb eleme lett a Jánoshidai Start Malom.

A malmot egy régi, önkormányzati tulajdonban lévő, korábban varrodaként működő épületben alakították ki. Részben új, de döntően használt malomipari gépeket építettek be. Az üzem nyolc óra alatt mintegy húsz mázsa gabona feldolgozására képes, a munkát pedig közfoglalkoztatás keretében végzik a dolgozók. Az elmúlt években sikerült stabil vevőkört kialakítani.

Mi az, ami különlegessé teszi a malom működését?

Fontos szempont, hogy a malom ne csak nagyobb tételekkel foglalkozzon. Már kis mennyiségben beszállított búzát is vállalnak bérőrlésre, ezért sok őstermelő és családi gazdálkodó keresi fel az üzemet. A gazda akár végig is követheti saját gabonája útját a betárolástól egészen a kész liszt csomagolásáig.

Az őrlés előtt a búzát a labormalomban megvizsgálják. A jó minőségű liszt alapja a megfelelő alapanyag, a folyamatos ellenőrzés és az őrlés során tanúsított gondosság. Az őrlést követően különválasztják a lisztet és a korpát, majd igény szerint finomlisztet, kenyérlisztet vagy fogós lisztet állítanak elő. A készterméket szintén ellenőrzik, ezt követően zsákolják, mérik, címkézik és lezárják.

A különféle liszteket a malom saját kis boltjában közvetlenül is meg lehet vásárolni.

Kik vásárolják elsősorban a jánoshidai lisztet?

A helyi és a környező települések közétkeztetési konyhái mellett pékségek, pizzériák és lángossütők is rendszeresen vásárolnak a malomtól. Emellett egyre több helyi és környékbeli család ragaszkodik a „hidai liszthez”.

Korábban távolabbi vásárlók is voltak, jelenleg azonban már nem vállalják a késztermékek kiszállítását. Emiatt a működés még inkább a helyi és térségi piacra épül, ami jól illeszkedik a rövid ellátási láncok szemléletéhez.

Mi történik az őrlés során keletkező melléktermékekkel?

A malomban igyekeznek minden mellékterméket hasznosítani. Egy részét az önkormányzat saját állatállományának takarmányozására használják fel, hiszen birka- és vaddisznótenyészetük is van. A fennmaradó részt helyi és környékbeli állattartóknak értékesítik.

Az önkormányzat mintegy 35 hektár saját földterülettel is rendelkezik. Ezeken részben a malomban feldolgozott búzát, részben pedig az állatok számára szükséges takarmányt termelik meg. Így a tevékenységek egymásra épülnek, és egy helyi, lehetőség szerint minél zártabb gazdasági rendszer kialakítására törekednek.

Gazdaságilag hogyan működtethető egy ilyen önkormányzati malom?

A malom működéséből keletkező esetleges eredményt visszaforgatják a közfoglalkoztatási programba és a fejlesztésekbe. Az üzem épületét és technológiáját folyamatosan igyekeznek korszerűsíteni.

Az egyik fontos fejlesztés az energetikai korszerűsítés volt. Ennek részeként napelemes rendszert alakítottak ki, amely hozzájárul a malom villamosenergia-igényének biztosításához. Ez jelentősen csökkentheti az üzem működési költségeit, és hosszabb távon is fenntarthatóbbá teheti a termelést.

Mit jelent a malom a gazdasági tevékenységen túl?

Hatvan-nyolcvan évvel ezelőtt Magyarországon még közel 1800 malom működött, így sok településen helyben őrölték meg a gabonát, és helyben látták el liszttel a lakosságot. Ennek a hagyománynak egy korszerű változatát szeretnék továbbvinni Jánoshidán.

A Start Malom egyszerre jelent helyi értékteremtést, foglalkoztatást, hagyományőrzést és helyi élelmiszer-előállítást. A legfontosabb azonban az, hogy a helyben megtermelt vagy a környékről érkező alapanyagból olyan termék készül, amely visszakerül a térség gazdaságába és a helyi fogyasztókhoz.

„Az általunk előállított liszt felhasználásával készült ételeiket fogyasszák jó egészséggel!” – zárta a beszélgetést Eszes Béla.

Forrás: Pap Béla, Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.