CODECS workshop: fenntartható agrárdigitalizáció
2025. június 25-én az Európai Helyi Fejlesztési Innovációs Szövetség (AEIDL - European Association for Innovation in Local Development) megszervezte a második CODECS Tudomány-Politikai Workshopját „A fenntartható mezőgazdaság digitális átállási politikájának útjai” címmel.
A digitalizáció átalakítja a mezőgazdaságot azáltal, hogy módosítja az irányítási rendszereket, megváltoztatja a szereplők közötti hatalmi dinamikát és befolyásolja a gazdálkodási gyakorlatokat.
A CODECS tudományos-politikai workshopja 2025. június 25-én ezeket a változásokat a társadalmi-ökológiai rendszerek (SES) keretrendszerén keresztül vizsgálta, strukturált megközelítést biztosítva a digitalizáció sokrétű szerepének megértéséhez.
A megbeszélést a CODECS EU Policy Environments (2024) jelentésének megállapításai támasztották alá, amely a digitális adaptáció fő politikai mozgatórugóit, akadályait és támogatóit vizsgálja. A workshop célja volt, hogy hozzájáruljon a mezőgazdaság hatékonyabb és fenntarthatóbb digitalizációjához olyan prioritási területek azonosításával, mint a digitális jártasság, az infrastruktúra, az adatkezelés és a szakpolitikai integráció.
Szakértői előadások és interaktív szekcióülések révén a résztvevők feltárták a digitalizáció legjelentősebb közreműködéseit az ágazatban, kitérve az irányításra, a szereplőkre, az erőforrás-egységekre és a gazdálkodási rendszerekre. A workshop eredményei támogatni fogják a tényeken alapuló politikai döntéshozatalt, és a digitális átalakulás révén elősegítik a mezőgazdasági ágazat ellenállóbbá tételét.
Evangelia Mourmoura, a DG AGRI digitalizációért felelős csoportvezetője áttekintést adott az EU mezőgazdaságának digitalizációjával kapcsolatos, folyamatban lévő átállás politikájának környezetéről. Előadását a 2040-ig tartó, tágabb Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Vízió kereteibe foglalta, amely a digitalizációt a versenyképes, ellenálló és fenntartható agrár-élelmiszeripari ágazat kiépítésének kulcsfontosságú tényezőjeként határozza meg.
Hangsúlyozta, hogy a digitalizáció nem csupán eszközök és technológiák bevezetéséről szól, hanem egy mélyebb átalakulást jelent, amely átalakítja a gazdálkodási gyakorlatokat, az irányítási struktúrákat, az adat-ökoszisztémákat és a vidéki közösségek szerepét.
Ennek az átmenetnek a támogatása érdekében az Európai Bizottság jelenleg egy EU digitális mezőgazdasági stratégiát dolgoz ki, amelynek célja a kritikus akadályok, mint például a magas költségek, a korlátozott digitális készségek, a széttagolt infrastruktúra és az adatmegosztással kapcsolatban fennálló bizalmatlanság leküzdése.
Jelenleg két tanulmány szolgál információkkal a stratégia kidolgozásához:
Az első egy, a Közös Kutatóközpont (JRC) által végzett előrejelző tanulmány, amelynek célja a digitalizáció „hosszú távú következményeinek” feltárása az uniós gazdálkodókra és vidéki közösségekre nézve. A második egy felmérésen alapuló tanulmány, amelyet szintén a JRC végzett, és amely kilenc tagállam több mint 1400 gazdálkodójától gyűjtött adatokat. Az előzetes eredmények azt mutatják, hogy míg az olyan alapvető eszközöket, mint a digitális szántóföldi nyilvántartások és a menedzsment szoftverek széles körben használják, a fejlettebb technológiák, mint például a talajérzékelők, drónok és a robotizált takarmányozási rendszerek, sokkal alacsonyabb alkalmazási aránnyal rendelkeznek.
Továbbá a tanulmány kimutatta, hogy a gazdaságokban a legtöbb adatgyűjtés továbbra is papíralapú vagy csak alapvető táblázatokon keresztül digitalizált, az automatizált rendszerek korlátozott használatával. Az adatmegosztás is minimális, különösen a hatóságokkal, kutatókkal vagy pénzügyi intézményekkel, ami a tágabb adat-ökoszisztémába vetett folyamatos bizalomhiányt tükrözi.
A felmérés által azonosított alkalmazási akadályok közé tartoznak a magas technológiai költségek, a rendelkezésre álló megoldások korlátozott ismerete és a nem megfelelő digitális készségek. Érdekes módon, bár a működési költségek csökkentése továbbra is az alkalmazás egyik mozgatórugója, sok gazdálkodó a szabályozási és jogszabályi követelményeknek való megfelelés szükségességét is a digitális eszközök működésbe való integrálásának fő motivátoraként említette.
Dr. Mourmoura kiemelte a Közös Agrárpolitika (KAP) központi szerepét a digitális átállás elősegítésében. A beruházási intézkedéseken és az agrár-környezetvédelmi programokon keresztül nyújtott pénzügyi támogatáson túl a KAP előírja a tagállamok számára, hogy tanácsadási szolgáltatásokat nyújtsanak digitális kérdésekkel kapcsolatban, és integráljanak olyan eszközöket, mint például a tápanyag-gazdálkodáshoz használt Mezőgazdasági Fenntarthatósági Eszköz.
A tagállamoknak lehetőségük van tudástranszfer- és képzési intézkedéseket is kidolgozni a gazdálkodók digitális kompetenciáinak javítása érdekében, miközben az együttműködésen alapuló eszközök, mint például az EIP Operatív Csoportok, a LEADER és az Okos Falvak, tovább támogatják az innovációt közösségi szinten. Hangsúlyozta azonban, hogy a KAP nem elszigetelten működik. Más uniós finanszírozási programok (beleértve a Digitális Európa programot, a Horizont Európa programot, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközt és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt) is hozzájárulnak a digitális átalakuláshoz, különösen olyan területeken, mint az összeköttetés és az infrastruktúra.
A pénzügyi eszközökön túl Evangelia Mourmoura hangsúlyozta a tágabb jogalkotási kontextus fontosságát. Az olyan kulcsfontosságú jogi keretrendszerek, mint az adatkezelési törvény, az adatvédelmi törvény és a nyílt adatokról szóló irányelv, segítenek meghatározni egy megbízható és interoperábilis digitális teret a mezőgazdaságban. Az egyik legígéretesebb fejlesztés alatt álló kezdeményezés a közös európai mezőgazdasági adattér, amelynek célja a biztonságos és érték-vezérelt adatmegosztás elősegítése az EU agrár-élelmiszeripari rendszerében.
Utalt a közelgő bizottsági stratégiákra is, mint például a mesterséges intelligencia kontinens cselekvési terve, az MI alkalmazása stratégia és az adatunió stratégia, amelyek tovább befolyásolják a mesterséges intelligencia és a Big Data mezőgazdasági ágazatba való integrálását.
Dr. Mourmoura azzal zárta, hogy hangsúlyozta, hogy az EU digitális mezőgazdasági stratégiájának a meglévő keretrendszerekre kell épülnie, miközben aktívan kezeli a széttöredezettséget, a komplexitást és az egyenlőtlenséget az alkalmazásban.
A bizalmon, az együttműködésen és a célzott beruházásokon alapuló, támogató politikai környezet elengedhetetlen lesz ahhoz, hogy a digitalizáció kézzelfogható előnyöket biztosítson a gazdálkodók, a vidéki közösségek és a tágabb élelmiszerrendszer számára.
Forrás: horizoncodecs.eu,aeidl.eu
