Okos falvak: innováció a vidéki közösségekért

Szerző: Országgyűlés Hivatala

2026. július 7.

Okos falu

vidékfejlesztés

Jó gyakorlatok

Az okos falu nem pusztán digitális fejlesztéseket jelent, hanem a helyi közösségek igényeire épülő, együttműködésen alapuló megoldásokat is. Az alábbi, az Országgyűlés Hivatalának Infojegyzet című kiadványában megjelent cikk az okos falvak fejlődését, támogatási lehetőségeit és jó gyakorlatait mutatja be.

Jelen infojegyzet az európai vidék- és településfejlesztés egy évtizede kibontakozó innovációját, az okos falut mutatja be: a fogalom mibenlétét, evolúcióját, a támogatási forrásokat és néhány megvalósult okosfalu-projektet.

Az okosváros-fejlesztések elterjedése nyomán kezdett tíz évvel ezelőtt kibontakozni településfejlesztési, vidékfejlesztési szakmai körökben, hogy a kisebb települések esetében is szükségesek – a vidéki térségek modernizációs lemaradásának mérséklése miatt is – olyan innovációk, amelyek megvalósítása egy falut is „okossá tehet”.

Okos városok esetében olyan technológiai, jellemzően infokommunikációs újítások kerülnek középpontba – elsősorban az energiagazdálkodás és a közlekedés területén –, amelyek egyfelől az ott élők életminőségét javítják, másfelől költségmegtakarítással is járnak.

Mitől lesz egy falu okos?

Csak részben hasonló a helyzet a falvak esetében. Bár az okos falvaknak nincs az uniós jogszabályokban egységes meghatározása, egy egybehangzó kritériumrendszer a témával foglalkozó források alapján mégis meghatározható.

A falvak esetében is szükséges elem a digitális eszközök innovatív használata, amelyek hatékonyabbá teszik a szolgáltatásokat, s így könnyebbé teszik a lakosság mindennapjait. További szempont az energia és más erőforrások takarékosabb felhasználása, a korábbinál kisebb környezeti terhelés, de ugyanekkora hangsúlyt kap a helyi polgárok bevonása, a közösségi összefogás már a tervezés fázisában is.

Egy 2026-ban rendezett okosfalu-webináriumon is azt hangsúlyozták, hogy a projektek megvalósításához a megoldásra váró kihívások beazonosításától az anyagi források előteremtésén át a megvalósításig a helyi közösségek, a vállalkozások, a hatóságok és a civil társadalom összefogása, közös fellépése szükséges (Rural Pact webinar 2026).

Az Európai Vidékfejlesztési Hálózat (ENRD) a további, elvárható sajátosságok között említette, hogy a megvalósítandó innovációk lehetőleg javítsák a hátrányos helyzetű, kiszolgáltatott társadalmi csoportok körülményeit (Szalai–Fabula 2021; Némediné 2022).

Mindez paradigmaváltást jelent a vidékfejlesztési gondolkodásban: nem csupán a technológiát vezetik be a kis településeken is, hanem a helyi közösségeket állítják a középpontba, az ő igényeik és innovációs képességük a meghatározó (EU CAP Network, 2026).

Főbb jellemzők

Attól lesz egy falu „okos”, ha a helyi közösség összefogásával valósít meg olyan, döntően digitális innovációkat, amelyek valódi helyi problémára adnak választ, és a megvalósításukból maga a település és annak lakói profitálnak.

Egy okosfalu-projekt megvalósulásának feltétele a stratégiaalkotás és egy helyi akciócsoport felállása, amely szakértelmet nyújt, koordinál.

Világosan definiált okosfalu-fogalom híján nagyon sokszínű megoldásokkal, változatos pénzügyi háttérrel valósíthat meg egy falu „okos” projekteket.

Nincs pontos adat arról, hány okos falu létezik az EU-ban és azon belül Magyarországon.

Az EU egyre inkább a helyi energiatermelést célzó okosfalu-projekteket ösztönzi. A cél nem csak a digitalizáció, hanem az energiafüggetlenség, a helyi bevételek növelése és az életképes vidéki gazdaság kialakítása.

Az okos falu pillérei: digitális infrastruktúra; humán tőke és közösség; okos gazdaság; okos energia és környezet.

Az okosfalu megjelenése az európai politikában

A vidéki közösségek túlnyomó többsége Európa-szerte hasonló kihívásokkal néz szembe: fogy a népessége, egyre nagyobb az időskorúak aránya, a fiatalok a korlátozott lehetőségek miatt elköltöznek, a szolgáltatásokhoz nehezebb a hozzáférés, s eközben kell alkalmazkodniuk a digitális és a zöld átmenethez (Hernández 2026).

Mindezt szem előtt tartva fogalmazták meg vidékfejlesztési szakemberek 2016-ban az írországi Corkban azt a Nyilatkozatot (Cork 2.0 Declaration), amely célul tűzte ki a vidéken élők életminőségének javítását, a város és a vidék közötti digitális szakadék ledolgozását úgy, hogy közben a falvak egymással és a városokkal is összefogva, együttműködve végezzék el a fejlesztéseket.

A Nyilatkozatot egy évvel később, 2017-ben az Európai Bizottság (EB) kezdeményezése követte (EU Action for Smart Villages), amely hivatalosan is beemelte a vidékfejlesztési politikába az „okos falu” fogalmát. Ekkor az EB azzal a szándékkal hirdetett programot, hogy javítsa a vidéki közösségekben élők életminőségét, a szolgáltatásokat és a gazdasági lehetőségeket. Ehhez szolgál eszközül a digitalizáció, az innováció, a tudásmegosztás és a helyi erőforrások jobb kihasználása.

A dokumentum leszögezte, hogy nem egységes modellt kívánnak kidolgozni, hanem arra ösztönzik a településeket, hogy összefogva vagy külön, de mindenképpen a helyi igényeket szem előtt tartva állítsanak össze fejlesztési stratégiát, amelyben fontos szerepet kell kapjon a szélessávú internet, az e-egészségügy, a fenntarthatóság, a helyi vállalkozások fejlesztése és a lakosság bevonása.

Szakmai munkacsoportokban kezdődött meg ezután a munka, majd 2018-ban online konzultációk következtek. Az EB és az Európai Parlament (EP) közös Bledi Nyilatkozatában olyan további fejlesztési területeket határozott meg, amelyekre az okosfalu-projekteknek összpontosítaniuk kell, mint a precíziós mezőgazdaság, a közösségi és körforgásos gazdaság, valamint a megújuló energia. A Nyilatkozat azt az elvárást is tartalmazta, hogy az EU egyes térségei egyenlő mértékben részesüljenek a digitális átalakulás előnyeiből (EPRS 2021).

Közben egy kísérleti okosfalu-projekt is lezajlott, melynek tapasztalatait 2019-ben jelentésben összegezték. Eszerint a siker kulcsa kevésbé a technológia, inkább a helyi közösség aktív részvétele, a megfelelő helyi irányítás és egy jól meghatározott, közös cél. Hasonlóképpen fontos, hogy a fejlesztések a helyi adottságokhoz és igényekhez igazodjanak (Pilot Project 2019).

A következő lépés annak az elősegítése volt, hogy az okosfalu-projektekben gondolkodó településeknek segítsenek az első lépésekben, jelesül stratégiák és programok kidolgozásában és megvalósításában. Ezt a célt szolgálta a 2019 végétől 2022 végéig futó Smart Rural 21 projekt, amelyet az EB finanszírozott és egy magyarországi, solymári székhelyű cég, az E40 Europe Kft. koordinált. Kiválasztottak a jelentkezők közül 21 falut az EU különböző területeiről, közöttük a magyarországi Upponyt, akiknek minden segítséget megadtak a terveik kidolgozásához.

A projekt tapasztalatait a lezárásakor egy útmutatóban foglalták össze.

Még a korábbi be sem fejeződött, már útnak indult a következő, Smart Rural 27 projekt is, amely 2024 májusában záródott le. A cél ezúttal már az volt, hogy az összes tagország vidéki közösségeit felkészítse okosfalu-programok megvalósítására, és elősegítse egy hatékony politikai támogatási keretrendszer kialakítását.

Ennek érdekében állították fel az Európai Okos Falvak Kísérleti Elemző-Tanácsadó Központját (European (Pilot) Smart Villages Observatory), hogy gondoskodjanak a jó gyakorlatok elterjedéséről és eszmecserét indítsanak a tagországokban megfelelő felelősségi körrel rendelkező érdekelt felek között.

Térképre kerülhettek az okos faluvá válás útján elindult települések, amelyek stratégiával és legalább egy megvalósult okos projekttel vagy kezdeményezéssel már rendelkeznek. Külön kiemelték azt a kilenc, zászlóshajónak számító falut, amelyek élen járnak az okos megoldások megvalósításában.

Fontos szerepet kapott a majdani okosfalu-projektek szakpolitikai támogatásában az EB 2021-ben elindított Vidékfejlesztési Paktuma (Rural Pact), amely szakmai keretet kíván biztosítani a jövőbeni okosfalu-projekteknek, a tudásmegosztást, a közösségépítést kívánja elősegíteni konferenciák, tematikus közösségi csoportok szervezésével.

A Közös Mezőgazdasági Politika (KAP) 2023-ban elkezdődött reformja révén a tagországok saját stratégiai terveikben külön intézkedéseket alakíthattak ki az okos falvak támogatására.

Magyarország KAP Stratégiai Tervében 2027-ig összesen 81 olyan okosfalu-stratégia elkészítésének támogatását irányozták elő, amelyek közös vonása, hogy a digitális átállást szem előtt tartva:

– reagálnak a vidéki közlekedési infrastruktúra regionális különbségeire;

– fejlesztik az életminőséget emelő helyi lakossági szolgáltatások infrastrukturális hátterét;

– feldolgozzák a biomassza-alapanyagokat, hulladékokat és hasznosítják a megújuló energiát.

Az okosfalu-projektek finanszírozása

Nemcsak egységes meghatározása nincs az okos falvaknak, a támogatási rendszerük is sokszínű. Éppen a különböző támogatási alapok összehangolása az okosfalu-projektek egyik legnagyobb kihívása.

A nemzeti KAP Stratégiai Tervben előirányzott támogatások a LEADER keretében történhetnek, ily módon ez az okosfalu-projektek elsőszámú anyagi forrása. Fő sajátossága, hogy a vidékfejlesztési pályázatokat alulról szerveződő Helyi Akciócsoportok (HAC) hirdetik meg, amelyek helyi közösségek, egyesületek, vállalkozások és önkormányzatok összefogásával jönnek létre, és ily módon aktív közreműködőivé válnak a helyi okosfalu-projekteknek. E megoldás mögött az a megfontolás áll, hogy a releváns szaktudás gyakran hiányzik a pályázó falvakban, így szükségük van külső szakértői segítségre elképzeléseik megvalósításához (Útmutató).

Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) a vidéki szélessávú internet-infrastruktúrát, a digitális közszolgáltatásokat és az okos energetikai hálózatokat (smart grid) finanszírozza.

Az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) a digitális készségek fejlesztését, a vidéki lakosság – különösen a fiatalok és idősek – átképzését, valamint azokat a szociális innovációkat támogatja, amelyek elengedhetetlenek a technológia használatához.

A területi együttműködési programok (Interreg) fő célja, hogy különböző országok vidéki régiói közösen fejlesszenek ki mintaprojekteket. Ennek keretében valósult meg például 2023 és 2026 között a „More Than A Village” projekt, amelyben öt közép-európai ország egyes falvai vezetnek be a lakosság digitális átállását segítő megoldásokat.

Magyarországon a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat állított fel Idősek Pontjait azzal a céllal, hogy ezeken a pontokon a digitális szolgáltatások igénybevételét segítő szolgáltatást kínáljon az idősebb generáció számára.

Az EU kutatási és innovációs programja, a Horizon Europe is ír ki pályázatokat „Okos megoldások az okos vidéki közösségekért” címmel.

A LIFE program elsősorban a környezetvédelmi és éghajlat-politikai célokat támogatja, így kulcsszerepet játszik a vidéki területek fenntarthatóságában, zöld átmenetében és az olyan energetikai kezdeményezésekben, amelyek az okos falvak stratégiáinak szerves részét képezik.

Jó gyakorlatok

Három kis lélekszámú, előregedő korösszetételű olasz falu összefogott, hogy az idősek minél tovább élhessenek saját otthonukban, s ehhez 24 órás felügyeletet és átfogó segítséget nyújtanak fejlett távfelügyeleti módszerek felhasználásával. A projektben „szociális taxival” gondoskodnak az idősek idősklubba szállításáról, segítenek a számlák befizetésében, széles körben alkalmazzák a telemedicinát (Reterurale 2026).

A szintén olaszországi Ostana egy elnéptelenedő falu volt, ahol az újraélesztés volt a fő mozgatórugó új helyi gazdasági tevékenységek beindításával, turistákat vonzó szolgáltatások megszervezésével, s közben számos digitális megoldás alkalmazásával. A közelmúltban menekülteket is befogadtak, hogy a társadalmi innovációra is jó példát mutassanak (Ostana; Smart Rural 27).

A németországi Löwenstedtben olyan mobilalkalmazást vezettek be, amely lehetővé teszi a lakosok számára, hogy igény szerint fel tudják kapcsolni a közvilágítást, miután az automatikusan kikapcsolt (Sept 2020).

Számos digitális és technológiai megoldás tette okos faluvá az alig 300 lelkes somogyi Alsómocsoládot, ahol egy digitális platform révén értesül a lakosság a helyi szolgáltatásokról, információkról, Okos Önkormányzati Tükör méri és elemzi folyamatosan az ott élők igényeit és visszajelzéseit, digitális megoldásokat és távfelügyeleti eszközöket építettek be az egészségügyi alapellátásba, de energetikai és gazdaságfejlesztési mintaprojektjük is van.