Hagyományőrző gazdálkodás Nagytarcsán

A magyar kistermelői szektorban számos inspiráló történettel találkozhatunk, amelyek elhivatottságról, kitartásról és az inno­vációról is szólnak. Pál Norbert és Székely Csilla egy nagytarcsai tanyagazdaság tulajdonosai, akik hagyományokra épülő gazdálko­dásukkal mutatnak példát.

Interjúnk során betekintést nyerhettünk mindennapjaikba, kihívásaikba és a jövőre vonatkozó terveikbe.

Norbert gazdálkodási útja egészen gyerekkoráig nyúlik vissza. Már négyéves kora óta szenvedélyesen szereti az állatokat. Dédnagymamája Somogyszilben élt, ahol gyakran megfordult, és már akkoriban is gazdaságok vették körül, tehenekkel, lovakkal, disznókkal. Volt egy nagyobb gazdaság a szomszédban, ahol lovas kocsival jártak ki egy tanyára. Norbert számtalanszor ment velük, lovat hajtott, és részt vett a reggeli, esti fejésekben. Ott kezdődött el a marhákkal való kapcsolata. Később Zuglóban lakott, ahol galambjai és tyúkjai voltak, de nagyobb jószágokat városi környezetben nem tarthatott.

Nagytarcsára költözve indult el igazán a gazdálkodás. Először sertéseket tartott, majd áttért a marhákra.

Kezdetben négy tehén volt a ház körül, később ez a szám csökkent, és most, hogy újra növekszik a létszám, Kistarcsa külterületén bérel egy tanyát, ahol magyartarka és Holstein tehenekkel foglalkozik.

Pál Norbert itt Balázs Gabi bácsinál kezdte el tejelő tehenészeti és sajtkészítő pályafutását, kecskéket és teheneket fejve. A tulajdonos idővel, korára való tekintettel, abbahagyta a gazdálkodást, de Norbert nem vette át azonnal ezt a gazdaságot, volt egy kétéves időszak, amikor a teheneket otthon tartotta. Miután kinőtte a helyet, és nagyobb területre volt szüksége a marháknak, akkor került vissza a tanyájára, azt bérli a mai napig. Jelenleg is nagyon jó viszonyban vannak, Gabi bácsi néha kijár, és ha szükséges, tanácsokkal segíti a gazdálkodást. Az ő gyerekei azonban nem szeretnék tovább vinni a gazdaságot, nem köti le őket az állattartás.

A minőség az első

A gazdaság fő profilja a tejtermelés és a tejfeldolgozás. A nyers tejet részben ivótejként értékesítik, de javarészét feldolgozzák. Norberték joghurtokat, sajtkrémet, tejfölt, körözöttet, túrót, házi vajat és gomolyát készítenek. Fontos számukra, hogy ne hosszú érlelésű sajtokat, hanem friss, ízes gomolyát kínáljanak, sokféle ízben. A termékek között igazi különlegesség a parenyica, amit az elejétől a füstölésig maguk állítanak elő. Készítenek töltött parenyicát is ordakrémmel (zöldfűszeres vagy körözöttel), illetve füstölt verziót parasztsonkával töltve és füstölve. Ez a termék rendkívül népszerű a piacokon.

A joghurtokat is nagyon kedvelik a vásárlók, legalább 7-8 ízben készülnek, és folyamatos a termékfejlesztés a kísérletezés az új ízekkel.

A joghurtokhoz szükséges gyümölcsvelőt Hontról, egy hasonló családi gazdaságtól rendelik, akik kimondottan kistermelőknek készítenek gyümölcskészítményeket. Norberték a joghurtot maguk készítik és ízesítik, 0,33 literes üvegekbe töltik. Fontos számukra, hogy háztáji, adalékmentes termékeket használjanak, és ne a multik termékeit vegyék alapul. A cél a minőségi termék előállítása, és a vásárlók visszajelzései alapján ez sikerül is.

Állatállomány és takarmányozás

A gazdaságban jelenleg 12 tehenet fejnek, de ez a szám folyamatosan változik, mivel vannak vemhes és szárazon álló egyedek is. Általában 8-10 tehén van fejésben, napi 150-170 liter tejet produkálnak. Amennyi takarmányt csak tudnak, a bérelt területeken termelik meg, a többit a környező gazdáktól vásárolják fel. Az olyan aszályos időszak, mint a mostani is, kihívásokat okozott, de sikerült megoldani a takarmányellátást.

A marhák mellett sertésekkel is foglalkoznak, melyek nagy fehér és lapály keverékek. Saját tenyésztésű malacokkal dolgoznak, nem vásárolják őket. Idén eddig 12 hízót állítottak be, és hamarosan újabb kismalacok születnek. A disznók nem kapnak tápot, ehelyett a sajtkészítés melléktermékeként keletkező tejsavót és abrakot fogyasztanak, ami kukorica, árpa és tritikálé darált keveréke. Norberték így jó minőségű és a sertések által is nagyon kedvelt takarmányt tudnak feletetni.

Értékesítés és üzleti modell

A termékeket elsősorban a környező piacokon értékesítik. Jelen vannak a helyi nagytarcsai termelői piacon, Pécelen, valamint két kosárközösségben: a gödöllői Dombvidék Kosárközösségben és a pestszentlőrinci Végtelen Kosárközösségben. Hamarosan a 16. kerületben is indul egy új kosárközösség, ahová szintén fognak szállítani. Ezen kívül Kistarcsán egy húsboltban is megtalálhatók termékeik. A minőségi termék iránti igényt jól mutatja, hogy jelenleg nincs értékesítési problémájuk, sőt, a megtermelt mennyiség kevés, nem tudnak annyit adni, amennyi a kereslet.

A vevőkör teljesen más, mint a multik esetében. Azok a vásárlók keresik őket, akik felismerték, hogy a multikban kapható termékek összetétele teljesen más, és azok helyett a minőséget részesítik előnyben.

Munkaerő, terület és alapítvány

A gazdaság legnagyobb kihívása a munkaerőhiány. Norbert és Csilla gyakran küzd azzal, hogy megbízható és rátermett munkaerőt találjon. Sok gazdaságban hasonló problémával néznek szembe, sokan nem szeretik az állatok körüli munkát, vagy nem tartósan végeznék ezt a monoton fizikai terhelést.

A gazdaságban a munka jellemzően kora reggel kezdődik és egészen délutánig folyamatos, ami sokaknak nem megfelelő.

Azok, akik jól ellátnák a feladatot, inkább az építőiparba mennek, ahol magasabb napidíjat kapnak. Norbert főleg a feldolgozásra és az értékesítésre fókuszál, de reggel és este mindig az állatoknál van, felügyeli a munkát, és ő maga végzi a kisebb állategészségügyi kezeléseket, ha nagyritkán szükség van rá.

A másik nagy kihívásuk a terület bérelt jellegéből adódik. Mivel nem saját a tanya, és a tulajdonosok nem eléggé rugalmasak ahhoz, hogy Norbert hosszú távon gondolkodhasson, ez bizonytalanságot okoz a fejlesztések terén. Például a bérleti szerződés évente hosszabbodik. A tartós bővítéshez komoly korszerűsítésekre lenne szükség, amihez a bérbeadó beleegyezése és legalább tíz évre szóló biztos bérlet kellene. Az istálló korszerűsítése kiemelten fontos, mivel jelenleg minden kézi erővel történik, például a kitrágyázás is. Egy új, korszerű épület építése nagy beruházás, amit csak saját területen érdemes megvalósítani. Ezért mindenképpen erre területre törekednek Nagytarcsán, ahol vannak még felvásárolható földek.

Esetükben a pályázatokkal kapcsolatosan is vannak nehézségek. Mivel Pest vármegye nem hátrányos helyzetű régió, és Nagytarcsa település lakossága meghaladja az 5000 fős határt (kb. 7000 fő), őstermelőként rendszerint kiszorulnak a támogatási lehetőségekből. Ezért hoztak létre egy alapítványt, hogy könnyebben tudjanak pályázni támogatásokra, és minél több gyerek részt vehessen a gazdaság programjaiban. Az alapítvány segítségével szélesebb körben tudnak olyan projektekhez csatlakozni, amelyek az életük részét képezik.

Tábor és állatszeretet – a jövő generáció nevelése

A gazdaságban fontos szerepet játszik a tábor, ahol a gyerekek megismerkedhetnek az állatokkal és a gazdálkodással. A tábor hat héten keresztül, heti turnusokban zajlik a nyári szünidőben, emellett tavaszi és őszi táborokat is szerveznek. A táborban a gyerekek napi szinten foglalkoznak az állatokkal, részt vesznek az ellátásukban és gondozásukban. Mottójuk: „nagymamánál nyaralunk”, ahol a háziállatok kerülnek előtérbe. A tábor nagyban segít a vevőkör bővítésében is, mivel a gyerekek szülei, látva a termékek elkészítését, gyakran válnak vásárlókká.

Norbert és Csilla rendkívül energikus és állatszerető emberek, akik gyakran mentenek meg rászoruló állatokat is. De van a gazdaságban mini shetland póni csikóval és két welsh póni a tanyán, amiket a táborban a gyerekek kocsikáztatására és lovaglására is használnak, de tervben van alpaka beszerzése is. Mindez jól mutatja elhivatottságukat az állatok iránt, és a vágyukat, hogy minél több gyerekeknek átadják az állatok iránti szeretetet.

A gazdálkodás fejlődési iránya a kínálat szélesítése mind ízekben, mind pedig a termékpaletta bővítésében. Jelenleg a termékek gyártása és a hétvégi piacozás teljesen kitölti a mindennapjaikat. Nincsenek korszerű feldolgozógépeik, ezért minden kézi erővel történik, aminek megvan a maga szépsége, különösen a parenyica készítésében, de látni kell, hogy így sok munkaidőt megkövetelnek a folyamatok. Ezért a legnagyobb terv a feldolgozó korszerűsítése és bővítése. A vevők visszajelzései alapján igyekeznek kiszolgálni az igényeket, például a sajtkrémek esetében, ahol néha hiány lép fel bizonyos ízesített változatokból. Bár Norbert mindig azt mondta, hogy megáll egy bizonyos tehén létszámnál, jelenleg az állomány folyamatosan fejlődik az üszőborjak születésével.

Norbert mindent szeret, ami a gazdálkodás körül forog, még akkor is, ha néha belefárad. Mert bizony elfárad, és van, hogy az is felvetődik benne, eladja az egészet. Felesége, Csilla elmesélte, hogy Norbert annyira a gazdálkodásnak él, hogy sosem tudná eladni a tanyát, mert abba meghasadna a szíve.

A nehezebb napokon számukra például az ad motivációt, amikor a vevőktől pozitív visszajelzések érkeznek, vagy a tábor végén a gyerekek kijelentik, hogy: „jövőre is jövünk, mert annyira jó volt!”. Ezekből építkezve lehet a nehézségeken is átlendülni és másnap reggel újult erővel folytatni.

Ez az elhivatottság, szenvedély és kitartás az, ami példaértékűvé teszi Pál Norbert és Székely Csilla gazdaságát. Bár számos kihívással néznek szembe, mint a munkaerőhiány vagy a terület bizonytalansága, rendíthetetlenül haladnak előre, és a minőségi, adalékmentes termékek előállításán keresztül értéket teremtenek. Történetük inspirációt adhat minden hazai kistermelőnek, hiszen megmutatja, hogy kemény munkával, elhivatottsággal és a hagyományok tiszteletével sikeres gazdálkodást folytathatunk.

Forrás: Török Gergely, Kistermelők Lapja