Hékás – batátás finomságok a tanyáról

Márkus Dávid testvérével Budapestről az Alföldre költözött, földet béreltek, és nemes egyszerűséggel elkezdtek gazdálkodni. Lakókocsiban éltek, és nap nap után dolgoztak. A terület jelenleg 2,5 hektár, ennek nagyobb részén batátát termesztenek, de fóliasátrukban dísznövényváltozata is megtalálható.

Miután Dávid megházasodott, feleségével folytatták tovább a gazdálkodást, ennek már tíz esztendeje. A lehetőségeikhez mérten, először többféle zöldséget termeltek, ezek közül végül az édesburgonya mellett tették le a voksukat. Ennek termesztésével való kísérletezés 2014-ben kezdődött.

– Lajosmizsén béreltünk területet, csak egy lakókocsink volt a föld szélén. A névadónkat, Hékás kutyusunkat is itt fogadtuk be. 2021-ben megvettük álmaink kis földjét Nézsán, Nógrád vármegyében, azóta már itt gazdálkodunk. Ezen a helyen bérlünk egy ipartelepet, és folyamatosan építgetjük a kis gazdaságunkat.

Környezetbarát megoldásokra törekednek

A terület jelenleg 2,5 hektár, ennek nagyobb részén batátát termesztenek, de fóliasátrukban dísznövényváltozata is megtalálható. A többi területrészen különféle zöldségeket ültettek. Ezekre azért van szükség, mert termékeikhez saját, egészséges alapanyagra van szükségük.

– Az élelmiszerek sok esetben felesleges és káros anyagot tartalmaznak, mi teljesen mellőzzük ezeket a vegyszereket és adalék­anyagokat mind a termesztés, mind a feldolgozás során. Nem használunk semmilyen vegyszert, műtrágyát, növényvédő szert, talajfertőtlenítőt. Olyan élelmiszert készítünk, amit vegánok, különböző ételintoleranciával küzdők, diétázók is nyugodt szívvel fogyaszthatnak.

A feldolgozásba 2018-ban vágtunk bele, addigra már rengeteg ötletünk volt, mi mindent készíthetünk a kedvenc zöldségünkből. Imádunk a különböző ízekkel kísérletezni, szeretnénk azt a tévhitet eloszlatni, hogy vegánként nem lehet változatos, ízletes ételeket főzni.

Ezért igyekszünk minél több receptet is megosztani az érdeklődőkkel. Szeretnénk, ha mások asztalára is valódi, vegyszer- és adalékanyag-mentes ételek kerülnének. A feldolgozás egyébként a feleségem ötlete volt. Kezdetben kis mennyiségben, nem egyszer kosaras-pokrócos módszerrel, befőzéssel, dunsztolással készültek a termékek, aztán egyszer csak felmerült a kérdés: miért ne próbálnánk meg mindezt az édesburgonyával? Az ötlet bevált, ma azt mondhatom, hogy mindenféle tanyasi finomságokat készítünk. A választékot egyebek között pástétomok, zöldségkrémek, lisztek, tésztaszószok, krémlevesek, pürék alkotják, különféle ízvilággal. Minden egyes terméket a saját kezünkkel, sok odafigyeléssel és szeretettel készítjük. Az alapanyagok kiválasztásakor is gondosan ügyelünk az egészségre és a minőségre. Tudjuk, hogy a tudatos táplálkozás rengeteg utánajárást, időt, energiát jelent, és gyakran drágább alapanyagokat is. De hisszük, hogy megéri, mert úgy gondoljuk, hogy a béke a tányérunkon kezdődik.

A befőzés egész folyamata igen csekély mennyiségű hulladékkal jár, mivel ennek nagy részét komposztálják. Az üvegeket visszaváltják a piacokon. Törekednek a környezetbarát megoldásokra a termesztéstől a feldolgozásig, ahogy a hétköznapok során is.

Különböző színek, eltérő beltartalom

Márkus Dávid úgy látja, hogy az emberek egyre jobban megkedvelik a batátát, és mára a háztartások egyik alapanyagává vált.

– Amikor a termesztését elkezdtük, tíz emberből ketten ismerték az édesburgonyát, mára ez az arány megfordult. Korábban a hagyományos batáta volt a legismertebb, aztán jöttek a színesek is. Mi az utóbbiak termelése mellett tettük le a voksunkat. S hogy mit kell tudni a batátáról? Nos, az édesburgonya vagy batáta, a nevével ellentétben nem krumpli, csak távoli rokonok. Főként gyökérgumójáért termesztjük, de fiatal levelei is fogyaszthatók, melyeknek alacsony a szénhidrát- és magas a fehérjetartalma, kitűnő vitaminforrások, továbbá jelentős a magnézium-, a kálium- és a mangántartalma is. A gumók héja szintén ehető, a rosttartalom jelentős része itt koncentrálódik – ismertette beltartalmi értékeit Márkus Dávid.

Az édesburgonya eredetéről jelenleg azt tudjuk, hogy Közép- és Dél-Amerika trópusi vidékeiről származik. Peruban találták a legrégebbi nem nemesített leleteket, amik körülbelül 8000 évesek.

Európába spanyol és portugál hajósok hozták be, itt a vörös, a lila és a fehér változat kezdett el terjedni. Itthon is ezeket ismerjük. A fajták között beltartalomban minimális, ízben annál nagyobb a különbség. A legismertebb, a narancssárga típus édes, kifejezetten sütőtökös, a fehér hasonlít talán leginkább a krumplihoz, míg a lila édesburgonya földes ízű, van, aki szerint gesztenyés. A sárga húsú igen nagy mennyiségű karotint, főként béta-karotint tartalmaz, ennek köszönheti sárga színét. Ez az A-vitamin előanyagai közé tartozik. A lila édesburgonya a narancssárgánál kevesebb, de még így is jelentős mennyiségű karotint tartalmaz, lila színét pedig az antocián nevű antioxidáns adja. Ezek a természetes antioxidánsok nagyon fontosak szervezetünk számára a szabad gyökök semlegesítéséhez. Az emberek nemcsak a batáta ízeit kedvelik, hanem – amellett hogy színesek, gyakrabban kerülnek a konyhába – egyre többen tisztában vannak az egészségre gyakorolt hatásaival.

A nagy volumen helyett a minőség számít

A batáta termesztése nem kis munkát és odafigyelést jelent. Márkus Dávid és Tukacs Julcsi nagyrészt maguk végzik a munkákat, segítséget csak az idénymunkákhoz vesznek igénybe. Az ültetésnél és a betakarításnál erre szükség is van. Bíznak benne, hogy a későbbiekben sem lesz másként, hiszen terveik jócskán vannak.

– Nem a nagy volumenre törekszünk, hanem a minőségre és arra, hogy a kínálatunk minél változatosabb, szó szerint minél színesebb legyen. Mi kis gazdaság vagyunk, szeretnénk is az maradni.

Ahogy mondtam, a folyamatosan fejlesztés a célunk. Az elmúlt években sok mindent sikerült megvalósítani az elképzeléseink közül, gondolok itt például a termelés és a feldolgozás gépesítésére. A végső célunk, hogy egy saját kis tanyát alakíthassunk ki, ahol minden munkát el tudunk magunk végezni. A közelebbi célok között falusi vendégasztal létrehozása szerepel. Remélem, hogy az idei nyártól kezdve ennek keretében programokat is szervezünk majd. Bemutatjuk a birtokot, a batátatermelés, a -feldolgozás menetét, majd vendégeink megkóstolhatják a termékeinket. Azt gondolom, ezzel nem csupán a saját munkánkat tudjuk bemutatni, hanem a batáta népszerűségét, ismertségét is növelhetjük.

Forrás: Bella Huba, Magyar Mezőgazdaság