Uniós javaslat a gazdálkodói generációváltás elősegítésére

Az Európai Bizottság bemutatta a „Stratégia a mezőgazdaság generációs megújulásáért” című programját, amely világos ütemtervet határoz meg a fiatal gazdák támogatására és a mezőgazdasági pálya vonzóbbá tételére. A stratégia célja, hogy 2040-re megduplázza a fiatal gazdák arányát az EU-ban.

Ennek érdekében a Bizottság azt javasolja, hogy a tagállamok – különösen azok, amelyek elmaradásban vannak – legalább mezőgazdasági kiadásaik 6%-át fordítsák a generációs megújulást elősegítő intézkedésekre, szükség esetén további forrásokat is mozgósítva. A stratégia része továbbá, hogy 2028-ig minden tagállam nemzeti stratégiát dolgozzon ki a mezőgazdasági generációs megújulásra, amelyben feltárják a meglévő akadályokat, és meghatározzák a célzott támogatási intézkedéseket a Bizottság ajánlásai alapján. A tagállamoknak rendszeresen jelenteniük kell az előrehaladásukat. Ezek az intézkedések együttesen biztosítják, hogy a jövő mezőgazdasága fenntartható, ellenálló és vonzó maradjon.

A fiatal gazdák kulcsszerepet töltenek be az EU élelmiszer-biztonságának és a vidéki térségek életteliségének megőrzésében. A mezőgazdaság vonzerejének fenntartása érdekében a fiataloknak olyan feltételeket kell teremteni, amelyek lehetővé teszik, hogy vidéken építsék fel életüket és pályájukat – nemcsak joguk legyen maradni, hanem kedvük is. Az ágazat azonban komoly kihívásokkal néz szembe: elöregedő munkaerő, csökkenő vidéki népesség, valamint gazdasági és környezeti nehézségek jellemzik. A földhöz és a megfizethető hitelhez való korlátozott hozzáférés, az alacsonyabb jövedelmek és a megfelelő készségek hiánya elriasztják az új belépőket, miközben az öröklés is nehézkes az adminisztratív és pénzügyi akadályok miatt. E problémák kezelése stratégiai szükségszerűség és közös társadalmi felelősség az EU számára.

A stratégia megvalósítása: a generációs megújulás következő lépései

A stratégia célja, hogy támogassa és felkészítse az EU következő gazdálkodó nemzedékét. Elismeri, hogy a fiatal gazdák különleges kihívásokkal néznek szembe, amelyeket célzott intézkedésekkel kell kezelni minden kormányzati szinten – uniós, nemzeti és regionális – és a különböző szakpolitikákban egyaránt.

A stratégia öt fő cselekvési területet jelöl meg:

• földhöz jutás,
• finanszírozás,
• készségek és képzés,
• méltányos életszínvonal a vidéki térségekben,
• az öröklés és a gazdaságátadás támogatása.

Mindegyik területhez célzott kezdeményezések kapcsolódnak, például:

• kötelező „Start csomag” bevezetése a következő KAP-ban a fiatal gazdák számára, amely akár 300 000 eurós egyszeri támogatást is tartalmazhat a gazdaság beindításához;
• a támogatások célzottabb elosztása a fiatal gazdák javára;
• az Európai Beruházási Bankkal (EIB) való együttműködés garanciarendszerek és kamattámogatások kidolgozására a pénzügyi hozzáférés javításához;
• Európai Földmegfigyelő Központ létrehozása a földhasználat átláthatóságának növelésére, a földhöz jutás és a gazdaságátadás elősegítésére, valamint a spekuláció visszaszorítására;
• a generációs megújulás és az öröklés beépítése az Európai Szemeszter folyamatába, hogy a nyugdíj-, nyugdíjazási és földátadási reformok elősegítsék az időben történő generációváltást;
• fiatal gazdák bevonása az Erasmus a fiatal vállalkozókért programba, hogy külföldön tanulhassanak jó mezőgazdasági gyakorlatokat, vagy más ágazatoktól inspirálódva diverzifikálhassák bevételeiket;
• a vidéki életminőség javítása, különösen a nők és a fiatalok bevonásával;
• Mezőgazdasági helyettesítő szolgálatok társtámogatása, hogy a gazdák betegség, szabadság vagy családi gondozás idején is pihenhessenek, javítva ezzel a munka–magánélet egyensúlyt.

A stratégia többszintűen valósul meg: a jelenlegi és jövőbeli Közös Agrárpolitika (KAP), a kapcsolódó uniós szakpolitikák, valamint a tagállamok által végrehajtott intézkedések (pl. földhöz jutás, adózás, oktatás, nyugdíjrendszer) révén. A sikerhez erős nemzeti és regionális elköteleződésre van szükség, hogy a program valódi hatást érjen el.

Az európai mezőgazdaság gyorsabban öregszik, mint más ágazatok. Jelenleg az uniós gazdák átlagéletkora 57 év, és mindössze 12%-uk fiatalabb 40 évesnél. Ez az arány hosszú távon veszélyezteti az élelmiszer-biztonságot, az EU élelmiszertermelési önállóságát és Európa mezőgazdasági tájainak fenntarthatóságát.

A vidéki fiatalok száma is csökken: 2013 és 2019 között az EU-28-ban a 15–24 éves vidéki fiatalok száma 3,6 millióról 1,9 millióra, a 25–29 éveseké pedig 6,9 millióról 5,9 millióra esett vissza.

Míg az idősebb gazdák többsége saját földjén gazdálkodik, a fiatalabbak nagy része bérlőként dolgozik: 15 millió hektárt művelnek bérelt földön, szemben a 10 millió hektárnyi saját tulajdonnal. A földhöz jutás, a megfizethető hitelek és a megfelelő készségek hiánya komoly akadályt jelent. 2022-ben a fiatal gazdák finanszírozási hiánya az EU-27-ben 14,1 milliárd euróra rúgott, ami az ágazat teljes finanszírozási hiányának 22%-át tette ki. 

Forrás: agrotrend.hu